Szamos, 1916. június (48. évfolyam, 150-174. szám)

1916-06-10 / 157. szám

2 oldal S Z A MO S (1916 junius 10. (157. Siára) Elsülyedt francia torpedóromboló Páris, jun. 9. Hivatalosan jelentik: A Fontassin nevű francia torpedórom­boló a Földközi tengeren hétfőn összeütkö­zött egy francia torpedénaszáddal és el- sülyedt. A hajón volt legénységet és a hadi­szereket megmentették. Tengeri csata a belga partoknál. Rotterdam, junius 9. Middelsburgban heves ágyúzást hallottak a tenger felöl. Mint hírlik, á belga partoknál tengeri csata volt. A* angolok valósminüleg megtámad­ták a belga partokat. A Balkán haderők főparancsnoksága. Szófia, jun. 9. Hivatalosan megcáfolják az ántánt sajtó azon jelentését, hogy a bolgár cár átvette a balkáni haderők főparancsnokságát. A főpa­rancsnokság szervezetében ugyanis semmi­nemű változás nem történt. A görög hajók blokirozása. ' Lugano, junius 9. Sarrail tábornok elrendelte, hogy a Szaloniki feié tartó összes görög hajókat vagy Franciaországba, vagy Máltába irányítsák. A török sajtó Kitchener haláláról. Konstantinápoly, jun. 9. A török lapok nem titkolják, hogy nem éreznek részvétet Kitchener halála felett, mert Kitchener ellensége volt a muzulmá­noknak. Egyptomi és szudáni kegyetlenségeiért Kut-el-Amara volt a bosszú. A Tanin sajnálja, hogy Kitchener nem érhette meg a háború végét, amelyből meg­állapíthatta volna, hogy az igazság örök. A képviselőház ülése. Ä király Válasza az üdvözletre Apponyi gróf interpellációja. — A „Szamos“ fővárosi tudósítójától. — Budapest, junius 9. . A mai ülés kezdetén Beöthy Pál elnök felolvastatja a király távirati válaszát a kép­viselőház üdvözletére, amely a következően hangzott: Wien — Schőnbrunn. A magyar országgyűlés kép­viselőházával együtt megindultan emlékezem vissza a mai évfordu­lón a 49 év előtt történt koronáz- tatásomra, amellyel a korona és nemzetnek bizalomteljes együtt­működését biztosítva látom. Ezzel magyar királyságom részére a zavartalan haladás útja nyílt meg a monarchiában és a magyar állam újjáalakulásának akkor le­tett szilárd alapjai tették lehe­tővé, hogy a magyar nemzet oly hatalmasan fejlődvén, az állami létünk védelméért folytatott küz­delemben megállja helyét. Mély m eg elégedéssel foga dóm az Én és a nemzet eme közös ‘ emléknapján a képviselőház hó­dolatát a nemzettel együtt bizton remélve és a képviselőháznak hü ragaszkodása meleg nyilvánításá­ért szives köszönetemet küldöm. FERENCZ JÓZSEF. A Ház a Felség válaszát hódolattal vette tudomásul. A trónörökös, valamint Frigyes és Jenő főhercegek részéről érkezett távirati válaszo­kat a képviselőház köszönettel fogadta. Ezután gróf Tisza István miniszterelnök javaslata került napirendre a nyolc órás ülések tartására vonatkozólag. A Ház a ja­vaslatot elfogadta. Hegedűs Lóránt előadó beterjeszti a pénzügyi bizottság javaslatát az indemnitás- ról és a magyar-horvát pénzügyi egyezmény meghosszabbításáról. Beck Lajos képviselő indítványt nyújt be a töldbirtokpolitíka radikális reformja iránt. Miután a Ház elhatározza, hogy a leg­közelebbi ülést e hó 14-én tartják meg, napi­rendjén a budget-provizóriummal, Apponyi Albert gróf Bürgős interpellációt terjeszt elő a tárgyalások kérdésében, amelyet azonnal megokol, kijelenti, hogy a mos­tani parlament alkalmatlan a kiegyezés megalkotáséra és tiltakozik a húszéves szerződés ellen. A jelen parlament — úgy­mond — nem hozhat döntést a kiegyezésről, mert a mandátuma lejárt és csupán a tör­vény megváltoztatásával van ez idő szerint , együtt a háború legfontosabb ügyeinek elin­tézésére. A kiegyezés dolgában döntsön a jövő parlament, amelyet a nemzet képvisele­tében a nemzet akaratából küldenek ki: Tisza István gróf: A magyar és osztrák kormányok a kiegyezés egész komplexumát letárgyalják és ez ügyet ha lehetséges, csakis az uj parlament elé viszik. De ha olyan körülmények jönnek közbe, amelyek a várást lehetet­lenné teszik, amennyiben n nemzet ér­dekei úgy kívánnák meg, kénytelen lesz a kiegyezést a mostani parlamenttel letárgy altatni. Apponyi hosszasan reflektál Tisza Ist­ván gróf szavaira, aki azt feleli, hogy a ki­egyezés részleteiről nem nyilatkozható. Apponyi visszonválaszában kiemeli, hogy a 20 éves szerződés megkötése a nemzet legszélesebb rétegeiben elkeseredést szülne, miért is tiltakozik ellene. A Ház többsége a miniszterelnök vála­szát tudomásul veszi. Az ülés déli 12 óra után véget ért. EGYETLEN CIKK, mely több mint 10 év óta nem drágult meg ; a valódi YES-SZAPPAN Ára I korona 50 fillér. Legtökéletesebb és legkellemesebb illetu pipere-szap­pan, mely minden háztartásban nélkülözhetetlen. — YES PUDER 1, 3, 5 korona dohozonkint. — YES KRÉM 3 korona tégelyenkint. Mindenütt kaphatói Magyarországi főraktár; ERÉNYI BÉLA Diana gyógyszertára Budapest, Károly-körut 5, Utcai elárusítók (rikkancsok) lapunk kiadóhivatalában azonnal felvételnek azdaköP—^zatnjár-HemEtibeq Irta: Károlyi Sándor. Régi igazság, — melyet a világháború vérzivataros napjai mindennél hathatósabban igazolnak, — hogy az egységben, a szervez­kedésben van az erő. Kell-e ma ezt bizonyít­gatni: mikor látjuk, hogy a világ legnagyobb része két szemben levő táborban áll és szer­vezkedik — minden faji és más alsóbbrendű érdekellentétek félretételével — egymással szemben s mikor látjuk, hogy a német nem­zet katonai és társadalmi szervezettsége mily fölényt nyújt számára túlnyomó számú, de szervezettségben vele nem mérkőzhető ellen­ségeivel szemben ? ! S előre láthatólag nem a nagyobb, tökéletesebb szervezettség és ebből folyó erő fogja-e eldönteni a háború sorsát ?! Ha ez igy van most a világháború fo­lyamán, még inkább igy lesz a háború utáni időkben,melyeknek horizontjára mind erőseb­ben és kivehetőbben rajzolódnak fel a gaz­dasági, világháború koszorujai. Mai ellenfe­lünk velünk szemben álló gazdasági világ- szövetséggé alakulnak, abból a célból egyrészt, hogy amit fegyverrel a harctéren elérniök nem sikerült: az ellenfelek leigázását, azt gazdasági elszigetelés és túlszárnyalás fojto­gató erejével érhessék el, amivel szemben természetesen nekünk is hasonló eszközökkel kel védekeznünk. Meg kell vivnunk tehát minden valószinüség szerint a gazdasági há­borút is ; és ez nem fog kevesebb erőt, nem­zeti energiát megkívánni és sokkal tovább fog tartani, mint a fegyveres háború; sőt ez lesz igazán nemzeti fajsúlyúnk és fennmara­dásunk igazi próbakörre. Erre a gazdasági háborúra, már előre is készülnünk kell s meg is indultak — Németországból kiindulólag — nálunk is e tekintetben az előkészületek. Ennek egyik jeléül fölemlíthetem épen városunkban a Tár­sadalom-tudományi Egyesület szatmári fiókja által a közeli napokban rendezett s a „Kö­zépeurópai Gazdasági világszövetség“ címen tartott előadást, melyben előadó egy ily szö­vetség szükségét hangoztatva, ennek előnyeit . és vélt vagy igazi hátrányait fejtegette. Bár­miként álljon is azonban közgazdasági és világpolitikai szempontból a dolog, annyit laikus ésszel is állíthatunk, hogy szervezett­séggel szemben csak szervezettséggel boldo­gulhatunk. És itt előtérbe lép a külön nemzeti ér­dekek szempontja. Az említett előadó is felemlítette azt a — szerinte nem eléggé alapos — aggályt, hogy egy ekként konteplált világszövetségben a nagyobb, műveltebb, gazdaságilag erősebb, fajilag és társadalmilag egységesebb, szerve­zettebb nemzet, a szövetség keretén belül túl­szárnyalja, elnyomja és kizsákmányolja a gyengébbeket. Ez az aggály — minden biz­tatás mellett is — amilyen természetes, épp oly figyelemreméltó. Ám arra a szükség- szerű következtetésre utal bennünket, hogy — egyebek mellett már csak ebből a szem­pontból is — igyekezzünk helyes irányú s az egész vonalon való minél szorosabb érdek- kapcsolatot létesitő társadalmi szervezkedés­sel, szervezett, gazdasági kulturailag is fejlett, öntudatos és életrevaló polgárságot teremteni. Ennek bekövetkezésétől függ, szerény véle­ményem szerint, elsősorban a nemzet szebb jövőjébe vetett reményeink megvalósulása. A magyar társadalom szervezése. Ho­gyan történhetnék ez ? Hát még nincs elég egyesületünk? Hova vezet újabb egyesületek felállítása, holott már eddig is több van az elégnél s azok L ^bbnyire csak tengődnek a magyar társadalomnak a közdolgok iránt tanúsított közönyössége, részvétlensége miatt; sőt egység helyett csak a felekezeti, nemzeti­ségi és osztályellentétek felkeltésére és istá- polására alkalmasak?! Méltán vethetők fel e kérdések. Helyszűkére való tekintettel a lehető legrövidebben felelek a felvett kérdésekre.

Next

/
Thumbnails
Contents