Szamos, 1916. május (48. évfolyam, 121-149. szám)

1916-05-14 / 134. szám

LXVm. évfolyam, 134 szám Szatmár, 1916. május 14-, vasárnap ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■a ELŐFIZETÉSI DUAK: Egy évre helyben 14 K 40 f Vidéken m évre „ 7 „ 20 I Negyedévre „ 3 „ 00 f „ Egy hónapra „ 1 „ 20 f IS K — f » „ - f 4 „aof 1 „OOf Felelős szerkesztő: DÉNES SÁNDOR. KlwM éa laptutatdonos: k&ornmnMla és In- résrr.-táf*. SZKTH A*-HÉMSTI. Hirdetési dijak Szatmáron előre fizetendők. Nyttttér sora 30 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: RAkÓCZMJTCR 24 «*. Telefon-számok: fzfr.lS*sztös!a és ^adóhivatal Felelős szerkesztő lakasa Németek főnnek. Irta : Dr. 1anóüy Márton. A világháború ritkuló felhői közül ha­talmas fénycsóvaként tör elő a békének egyik szép látománya. Emberéletet, emberi munkát és az élet szépségébe meg jóságába vetett hitünket pusztító szörnyűségek után valahára a békés munka egy szelíden nyugtató, biztató képére is eshetik a szemünk. Egy német gazdatársaság tizenötezer kataszteri hold földet bérelt vármegyénkben, másfél millió értékű műtrágyát rendelt a műveléséhez és igazi cukorgyárat fog fel- áliitani rövidesen városunk közelében. Sokféleképpen örvendetes ez a hir, amelynek aláirott bérszerződés hitelesíti a valóságát. Első sorban erős megnyugtató jele a közeli békének. Számitó németek csak emberileg biz­tos körülmények között bocsátkoznak hu­szonöt évre szóló ilyen vállalatba a vagyo­nukkal, amit, mondhatni haladéktalanul kell befektetniök. Még a legsötétebben látó pesszimisták is kénytelenek (úgy hiszem : szivesen) el­hinni, hogy ilyen lépést csak a béke deren­gésében tehetnek a „délnémet gazdák társa­sága“ emberei. Másodsorban e ténnyel megindult az a folyamat, amely Magyarországot üdvösen át­alakítani, annak gazdasági jólétét emelni, szellemi művelődését fejleszteni és alig is­mert, meg félreismert nemzetünket a hatal­mas Németországhoz a megbecsülés és ér­dekközösség láncaival odafüzni hivatott. Azok a németek, akiket a háború for­gataga tömegesen Magyarországba sodort, elragadtatással szóltak mindenütt természeti kincseinkről: a magyar föld, éghajlat és em­ber mérheretlen értékéről. Persze, hogy fennen hirdetett e csudálkozásukba erősen belevegyült a szánakozás afölött, hogy mindaz az érték szinte kihasználatlanul hever — az ő fogalmaik szerint. Majdnem valamennyien azt hangoztatták, hogy mihelyt béke lesz, eljönnek hozzánk dolgozni és élvezni. íme, kezdik valóra váltani az ígéretü­ket. Erdődön megnyitják néhány hónap múlva az első mezőgazdasági főiskolát — a gya­korlatban. Egészen fölösleges fejtegetni, mit jelent ez a tény a mi érdekeink szempontjából. Bámulattal fogjuk kiszámítani, hány millió elmaradt haszon maradt csak egye’len nagy­birtokban a* földbe rejtve, mert a kéz, amely mint tulajdonát tartotta, nem tudott vele mit kezdeni. Hány munkásember fog keresetet ta­lálni, hány gazda tanulja meg majd kész példán az ésszerű jrazdá’kodást földturkálás helyett az uj bérleten, amelynek sok milliónyi forgalma városunk iparával, kereskedelmével és élelmezési viszonyaival is kétségtelenül jó hatását fogja éreztetni. Ha akad, aki a megújhodás ilyen té­nyezőivel szemben, amelyek az egész or­szágra nézve fognak hamarosan érvényesülni, a nemzet háttérbeszoritásától vagy pláne el­pusztításától tartana, az erősítse magát a gondo'a'.tal, hogy eddig voltunk igazán hát- térbeszoritva és elpusztulással a saját reny- he3égünk és tudatlanságunk fenyegetett in­kább, semmint jó vezetők nyomdokán járó munkánk. Helyesen mutat rá a mostanában sokat emlegetett Naumann, akinek Középeurópa cimü munkájának nem volna szabad egyet­len intelligens magyar ember asztaláról sem hiányoznia, hogy Németországnak nem ki­szipolyozott, hanem gazdag, müveit, önérze­tes, erős Magyarországra van szüksége szö­vetségesül a jövendő ellenségeivel szemben. És végezetül 1 Több év előtt Münchenben alkalmam volt eszmecserét folytatni egy széles gazda­sági körben működő emberrel Magyarország­ról. Kérdésemre, hogy a szakmájabeli gyárak miért nem telepítenek fiókokat nálunk, ahol céljaiknak nagyon kgdvező viszonyokat talál­nának, rémülve azt a feleletet kaptam, hogy a rendezetlen közigazgatási és egyéb jog­viszonyok meg a sok nem törődő és nem kevés korrupt tisztviselők miatt nem tehetik. Pirultam és tagadtam. De a becsületes bajor szavával erősítette, hogy ő is, mások is — tapasztalatból beszélnek. Tovább pi­rultam és egyébre tereltem át a beszélgetést. Urak, akiket illet, a magyarok Istenére, szedjék össze jól a magyar lelköket és bán­janak jól a közénk települő németekkel. Önökre hisz nem illik a müncheni .em­berem szörnyű vádja, jól tudom. De ne érjék be azzal, hogy nem bánt­ják, hanem járjanak a kezökre mindenben, támogassák, védjék és dédelgessék azokat a jóltevőinket, akik valóságos honmentő-mun­kára nyújtják felénk segítő erős kezöket. És üzletemberek, iparosok, kereskedők, szenzálok és az a sok más ember, akiknek dolguk lesz velők, gondolják meg jól, hogy azok a mieinktől nagyon elütő üzleti rend­hez vannak szokva, érzékenyek és szóban bízók. Ne ijesszék el tőlünk azzal, hogy mohó haszonleséssel megbénítják mindjárt kezdet­ben a vállalkozási kedvöket. Inkább lessék és tanulják el a bevált módszeröket, abból, fognak igazán nagy és tartós hasznot húzhatni. Bocsánat, ha rosszul címeztem e sorai­mat, vagy megfetedkeztem volna még sok olyanról, akiknek szintén igényük lehet hozzájok. Tulujdonképp mindenkihez akarok for­dulni, hogy a hires régi magyar vendég- szeretet szellemében bánjunk drága vendé­geinkkel dacára annak, hogy teli tarisznyával állítanak be hozzánk. Földerítő szolgálatra érkeznek Magyar- országba, és az ő tapasztalataik szerint fog alakulni a folytatás: vájjon kövessék-e őket mások is, avagy ők is futva vonuljanak vissza hazájukba ? Legyen rá gondunk, hogy megszeresse­nek bennünket úgy, amint megszerették ál­dott földünket azok, akiknek az ajánlatára idetelepedni készülnek. Szorongattásunk idejében — a múlt év keserves emlékű telén — hozsannával fo. gadtuk a Délnémet Hadsereget, amely a muszkakiverésben segédkeztek hős kato­náinknak. Most a Délnémet Mezőgazdák Társa­sága ígérkezik hozzánk. Fogadjuk ezt is lelkesedéssel, mert bi­zonyára nem túlzott a felfogás, hogy ez a csapat az orosznál is félelmesebb halálos ellenségünk: az őstunyaság leküzdésében lesz erős fegyvertársunk. Jöjjenek mielébb és maradjanak szive­sen a körünkben. Hz „olcsóságainál «lányosén ismert“ Volt : Fischer Antal Nie selyem ás áiétámkáz ismét megnyílt s== Szatmár, Deák-tár 14. szám alatt. Ä raktároq leVő áruk régi árban adatnak el. .. A legújabb tavaszi Koszt«». rtihaHglw^K selyem cjdoitságoH meggrHcztcK! — TtsslK a HiraKataimat megtekinteni! .. Ara 6 fülé**, Lapunk imái száma 8 oldal. Apa flllép. Lapunk imái száma 8 oldal

Next

/
Thumbnails
Contents