Szamos, 1916. május (48. évfolyam, 121-149. szám)

1916-05-11 / 131. szám

1916 május 11 131. szám SZAMOS 3. oldal. Megérkeztek a csendőrök is, akik a ; talált holttesteket beszállították a fővárosi bonctani intézetbe. fi gg; A rendőrség eddig megállapította, hogy Kiss Béla 1912-ig volt Budapesten bádogos­segéd, innen önállósította magát Cinkotára. Kiss gyakran utazott fel Bécsbe. Hir szerint Kiss elesett a harctéren, más verzió szerint tífuszban meghalt. A rendőrség nagy apparátussal nyomoz. Budapest, május 10. j (Érk. délután.) A rendőrség újabban a következőket állapította meg: Kiss Béla nős ember volt két gyer­mekkel. A háború kitörésekor felesége és gyer­mekei eltűntek. Azt mondta, hogy kiküldte őket Amerikába, ahol jobban megélhetnek. Négy év előtt eltűnt egy nála szolgáló Kati nevű eselédleány, akinek később a fej­kendőjét látták Kissnéi. Valósain0, hogy Kiss meg­ölte feleségét, gyermekeit és cselédjét is. A rendőrség tovább nyomoz. A moll szídí sapa binálatg. Dr. J;énárd István javaslata. — A Sz&mcs eredeti tudósítása. — Szatmár, május 10. Kiss Árpád színtársulatának nemrégen lezárult működésével utólag részletesen fog­lalkozni annál kevésbbé tartjuk szükségesnek, mert a színtársulat előadásait és a színházi eseményeket állandóan éberen figyelemmel kisértük és tapasztalatunkról mindannyiszor a lap teijedelméhez mért részletességgel be­számoltunk. Ezúttal tehát csak á’taiánosságban kí­vánjuk megjegyezni, hogy véleményünk és e városban igen soknak meggyőződése szerint Kiss Árpád műit évi társulatának nívója, különösen a férfi tagokat illetőleg, sok kí­vánni valót hagyott maga után és fokozott elnézésünkre volt szükség, hogy a társulat gyöngéi előtt — amit sok tekintetben a há­ború hatásának kellett betudnunk — gáncs ős megrovás nélkül haladjunk el. Ha a kellő munkaerők hiánya folytán beállott helytelen szereposzlásokat élénken észleltük is, nem hagyhattuk figyelmen kívül, hogy a katonai behívások okozták a személyzet kellő össze- válogatásának és együttmaradásának hiányát. Azonban a fokozott elnézés nem vált javára a színtársulatnak és sok tekintetben elbizakodást teremtett körükben. Ennek az elnézésnek az ellensúlyozását látjuk dr. Lénáid Istvánnak, mint a városi szinügyi bizottság egyik tagjának a szinügyi bizottsághoz intézett beadványában, aki köz­szempontból tárgyilagosan bírálja a tapasz talt hiányokat és a szinügyi b'zottságot a hibák jövőbeni kiküszöbölésére már előzete- ! sen felhívja. Dr. Lénárd István érdekes memoran- * duma a következő: 3840/916. iksz. Tekintetes Szinügyi Bizottság! Kiss Árpád és színtársulata a mai napon hagyta el városunkat s minthogy legjobb tudomásom szerint a tekintetes szinügyi bizottság a színi évad lejártával szokásos kritikában talán a mostani nehéz időkre való tekintettel — sem a direktort, sem a társulatot nem részesítette, bátor vagyok a tekintetes szinügyi bizottság fi­gyelmét néhány körülményre felhívni, mely a bírálatot nemcsak hogy kihívja, de egye­nesen nélkülözhetetlenné teszi. Mindenek előtt jelenthetem a tekin­tetes Bizottságnak, hogy közönségünk a : színházat az idén még a nálunk is szokat­lanul meleg pártfogásban részesítette. Az utóbbi öt év alatt nem volt egy esztendő, melyen a közönség olyan érdek­lődést tanúsított volna a szini előadások után, mint ép az idei. Ennek okát részint abban látom, hogy a direktor igyekezett műsoron tartani minden újdonságot, részint pedig és főleg abban, hogy mig a mai viszonyok mellett mindennek drágult az ára, — a színházi bejárak a régiek maradtak. Az előadások elég nívósak lettek volna, ha nem kellett voína a rendezőnek folyton azzal a nehézséggel küzködnie, hogy a szintársulat az egész évad alatt nem volt complet, nem volt teljes. Barito­nistát az egész saison alatt nem láttunk, a soubrett primadonna ped’g mintegy két hónappal ez e1 ott hagyta itt betegsége miatt a társulatot s azóta a direktor a helyette­sítéséről nem gondoskodott. Innen van, hogy H. Bállá Mariska vendégszereplése alkalmával az operette előadásokat kedvelő közönségünk hat estén egymás után zsuf- íolásíg megtöltötte a színházat. Tudtommal drámai szendéje sem volt a társulatnak, a zenekar pedig — különösen a saison végére annyira lezüílött, hogy sokszor egyenesen élvezhetetlenné tette az előadásokat. A szintársulat megfelelő tagjainak hiánya miatt a jobb Ízlésű közönség bo- szuságára a drámai hőst, sőt a drámai hősnő1 is nem egyszer láttuk táncolni és hallottuk énekelni. Bizony ezek kinzó jelenségek voltak s gyakran voltak napirenden s ezeket az állapotokat a jövőben megakadályozni szerény véleményem szerint a tekintetes szinügyi bizottságnak elsőrendű s szinte eleminek mondható kötelessége. Ott, ahol a közönség annyira pár­tolja a színészetet s még egyénenkint is annyira megszereti a színészeit — nem volna szabad a direktornak a közönség igényéit a legkisebb mértékben sem ig- norálni. Szóbelileg gyakran fgyelmeztettem a direktort a fent leirt anomáliákra. Ö a világháborúra hivatkozott. Én azonban nem hiszem, hogy ha a színigazgató kellően utána néz, a világháború dacára is a kö­zönség müigényeinek megfelelő társulatot és zenekart ne tudna teremteni. Az volna azért tiszteletteljes javas­latom : Méltóztassék az elmúlt évadban ta­pasztalt hibákat a színigazgató előtt fel­sorolni s őt határozatilag utasítani, hony hasonló hiányok melleit a jövő saisont megkezdeni még csak meg se kísérelje. Szervezendő társulatának névsorát pedig olyan időben közölje a szinügyi bizottság­gal, hogy az esetleg kifogások kellő idő­ben megtehetők lehessenek. Szstmár-Németi, 1916. május 1. Kiváló tisztelettel : Dr. Lénárd István s. k. h. rendőrfőkapitány. Remélljük, hogy a szinügyi bizottság, amely szintén túlságosan figyelembe vette a múlt szezonban az envhitő körülményeket, eré­lyesen fog fellépni és legalább a dr. Lénárd által felhozott hiányok pótlására rá fogja kényszeríteni a színigazgatót. Egy 16—17 CVes fiit Ízleli szolgáltait íölVeszutiH. Szántó jVtőr ás Tsa ruhaüzlct? Szatmár. II HÍREK Katonai előléptetés. A király dr. Burger Dezső 65. gyalogezredbeli tart. hadnagyot főhadnaggyá léptette elő. Miniszteri köszönet. A vallás és köz- oktatásügyi m. kir. miniszter dr. Boromisza Tibor szatmári püspöknek azon alkalomból, hogy a siket-némák ungvári intézete részére 500 koronát adományozott, őszinte elismeré­sét és köszönetét nyilvánította. Térzene. A helybeli cs. és kir. 65. gya­logezred zenekara Masoranna Emil ezredes, állomásparancsnok rendelete folytán ma, csü­törtök délután 6—7 óra között a Deák-téren a Pannónia szálloda előtt térzenét tart. Mint értesülünk, a térzene a további intézkedé­sekig minden csütörtöki napon megtartatik a mondott helyen és időben, ünnepnapot kivéve. Á 19—38 évesek póíszemiéje Szatmáron. Illetékes helyről nyert ér­tesítés szerint az 1878—1897. években született népfölkelósre kötelezettek pót­szemléjét városunkban junius 3., 4, 5. és 6. napjain fogják megtartani. Halálozás. Dr. Novak Béla ungvári ügyvéd, a munkácsi gör. kath. egyházmegye ügyésze, életének 34 évében négy napi sú­lyos betegség után a napokban Ungváron meghalt. Temetése e hó 7-én ment végbe nagy részvét mellett. i\ német szociálisták Liebknechíért. Berlinből jelentik : A birodalmi gyűlés keddi ülésén a szociálisták azt javasolták, hogy szüntessék meg a Liebknecht ellen indított eljárást és helyezzék szabadlábra. A javasla­tot vita nélkül a házszabálybizottsághoz utalták. Jótékonycélu eiőadás a ref. főgim­náziumban. ügy erkölcsileg, mint anyagilag fényesen sikerült előadást rendezett a ref. főgimnázium tanári kara és ifjúsága e hó 7-én részben a szatmárnémeti hadiárvák ott­hona javára. Az előkelő közönség zsúfolásig megtöltötte a tornatermet s az egyes számo­kat hálás tapsvihar követte. Az előadást az ifjúsági zenekar jól összetanult darabja nyi­totta meg; Veress Lajos ref. kántort illeti a dicséret a diákzenekar élvezhető, pontos be­tanításáért. Szabados Ede lépett ezután a pódiumra és Lili címen egy kedves, kis tör­ténetkét olvasott fel. Kozma Andor nagy­hatású, allegorikus költeményének, a „Karthá­gói harangoknak“ előadása volt a következő szám. Borsy István kiforott, művészi szava­latát YVallon Irénke precíz zongorajátéka tette még élvezetesebbé. A műsor leghatásosabb pontja következett: Szabados Ede ötletes irodalmi komédiája: a Diákálom. A szerep­lők nagy buzgalommal igyekeztek a nem közönséges darabot diadalra vinni. Várako­zásukat siker koronázta: a darab végén a szerzőt és szereplőket egyaránt szűnni nem akaró tapsviharban részesítette a közönség. Szép volt Bakcsy Irén ambiciózus szavalata, művészi Hantz Ibolya és Hunyor Ágnes négy­kezes zongorajátéka. Sok derültséget keltett Jákó Károly vig szavalata. Az előadást Lé­nárd Anna ügyesen előadott zongorajátéka zárta be. Vajda Miklós, Einhorn Sándor, Majthényi György ügyes hegedükisérete tette előadását hatásosabbá. Felülfizettek: Bakcsy Gergely, Ragályi Kálmánné, Regéczy Sándor 10—10 K, Benkő József, Éried Magda 8—8 K, Pogány Elemér 5 50 K, Heiman Rezső, dr. Pallai Béla 4—4 K, Szlávy Dezsőné 3 K, Pásztor E., N. N. 2—2 K, Mozey Gyula 1.50 K, Matolcsi Gábor, N. N., Kulifai Mi­hály, Lévi Adolf, Lévi Róza, Molnár Lajos 1—1 K, Czégényi ős Gyene 60 f„ Lengyel László, Damokos Sándor, Tasnády József 50—50 fillért. — A tiszta jövedelem meg­közelíti az 500 koronát s igy u két irányú jó­tékony célt a szépen sikerült előadás hatha­tósan támogatja.

Next

/
Thumbnails
Contents