Szamos, 1916. április (48. évfolyam, 92-120. szám)
1916-04-02 / 93. szám
1916 április 2 (83, szán) SZAMOS 3 oldal Ä buvárhsjő háború. London, árp. 1. Hivatalos angql jelentés szerint az ellenséges buvárhajók február 25-töl március 8-áig 118 hajót sülyeeztettek el 153,00 tonna tartalommal. Asquith Rómában Lugano, ápr. 1. Kitchener lemondott római utazásáról, ahová Asquü egyedül érkezik meg. Az olasz sajtó élénken üdvözli Asquith-, ot és mérsékeltebb hangon ir arról, hogy Angia anyagi .támogatásban fogja részesíteni Itáliát. Lugano, ápr. 1. Asquith délután 3 órakor Kitchener és Llyod George nélkül érkezett Rómába, hol az angol nagykövetségen fog lakni. Vasárnap este a főhadiszállásra utazik az olasz király látogatására. Róma, ápr. 1. A pápa Asquith angol miniszterelnököt ma kihallgatáson fogadja. Á japán! hadügyminiszter lemondott Tokio, ápr. 1 Oka, japáni hadügyminiszter lemondott. A hadügyminisztérium ügyeit helyettese, Oshima tábornok vezeti. Oroszország hadihajót vásárohJapéróőt.; London, ápr. 1. A Havas-ügynökség jelenti; Japán újból két-két páncélos hajót és egy véde$ <úrkálótátenge<j&tt Oroszországnak. A hajókát raég. az: orosz-japán háborúban zsákmányolták az oroszoktól Juanszikáj iemoEuáása, küszöböli/ Eoíí w<femv óp& pí . Sanghajból és ^i'ekingbüb eredö. hírek szerint Juanszikáj- lemondása küszöbön.,van. Utóda á mostani, alelnök, -bi ju oghung.ie sz. PétoF éS'JflifEita teáig1; liékfe akarnak kötni. Baseli áprjJjsiJ. A párisi »L9 Journal" írja,* hogy, mióta az entente-hatalmak megtudták, hogy Szerbia és Moéteaegró -királyai - békéi szeretnének kötni;* a -központi .hatalmakkal;.- valósággal-? * fogolyként* őrzik. PéteBtó és Nikitát. »Szinte ifi csodálatos őszinteséggel leplezi le a nevezett, lap Lét »királyt. Elismeri róluk, hogy derekasan. > végig hareolták'1 a háborút, amióta azonban országaik ellenség.kezére? jutottak^, azóta« két király személyi-megbízhatóságához oly sok szó kezdett férni,- hogy az entente.a. , magasabb szövetségi ^érdekre-való «tekintetből“ célszerűbbnek véltem ha Péter és Nikita szabad jövés-menését., ellenőrzés nélküli érintkezését úgy a sajtóval, valamint saját; megr hittjeivel is, korlátozza. A „ke Journal" .különben azt is elárulja, hogy az entente ..Központi intéző bizottsága" az utóbbi hetekben már csak azért is szigo rubb intézkedésekkel sietett a két királyt a külvilágtól elzárni mert értesült, hogy mindkét uralkodó teljesen ráunt a háborúra é3 titokban keresi az alkalmat, hogy formális béketárgyalásokat kezdjen a központi hatalmakkal. Nikita személyesen levelet irt Poincarénak és engedélyt kért arra, hogy elhagyhassa Franciaországot s visszatérhessen hazájába, A levelére az volt a válasz, hogy udvarias formák között nemcsak megszigorították az óvintézkedéseket, hanem IzvolszkU utján megüzenték, hogy Nikita magatartása olyan gyanút keltő volt mindig, amely kizárja azt, hogy a világháború befejezése előtt elbocsássák. Az entente még azzal is meggyanúsítja Nikitát, hogy mihelyt szabadon elutazhatnék, a saját és országa érdekében elárulná az entente ügyét, terveit, esetleges gyengéit. Hasonló a helyzete a ,Le Journal“ szerint Péter királynak is. Mert ö szintén békegondolatokkal foglalkozik s miután Péter királyt a kor és a fáradalmak, "a 'menekülés izgalmai annyira megviselték, hogy behrie már jóval kövesebb az erény, mint Nikitáhan, ő kétszerto könnyebben hajlik a békés megoldás felé. Ilyesmit, Írja a lap, tűrni nem lehet, annál kevésbbé, mert az entente anyagilag és mindenképp támogatta s fogja támogatni ezután is a két vesztes balkáni országot. Szemére veíi a »Le Journal“ a két királynak, hogy az egyik elég ravasz, a másik pedig elég erélytelen, amikor a külön békére mernek gondolni. Minden esetre fuícsa volna, hogy a megmenekült szerb és. montenegrói katonák a különböző frontokon harcoljanak' tovább, mialatt királyaik a nemzeti ideálok szégyenére békét koldulnak.- Megátíapitja a lap, bogy Péter , és Nikita önállóan többé nem:rendelkezhetnek, a saját, elhatározásukból sémit sem tehetnek,, mert amikor az entente mellé, állottak s amióta az entente támogatásait..elfogadták,.csakis az entente közös- intéző- bizottságával egyetértőleg cselekedhetnek... Nyilvánvaló’ hogy a .'Le Journal“' akért foglalkozik oly» részletesen az . orsSágrtélküli két király, személyével,-mert értésükre akarja adnrf miképp' vélekedik rólak1 - az 3 intékő' bizottság, miután kétségtelen1, hogy - a lap ’ részéről való - fenyegetés'Sugalmazásra történt Szerfcr képviselők a v. k üiönPéke ^meliettr Bukarest’,-ápr; 1. A MoMvar cimüáap^elenti'-: Popovics Dus'an szerb képviselő, ki legutóbb Szerbiában- járt, visszatérve Svájcba relerékr«« helyzetről >-■ negyven 'elégedetlen szerb képviselőnek, akik < nyomban akciót kezdtek a. Pasics-kabinet ellen. Uj pártot alakítottak, hogy útját, egyengessék a monarchiával kötendő külön békének. A képviselők elhatározták,., bogy» -Pasiocsak és a szerb trónörökössel való .‘»tanácskozás vitán a szkuptsinát .Aix- Les Bainesben- egybehívják. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS. Mély ti sz telette/felkérjek vidéki előfizetöiíiket, hogy a hátralékos dijakat haladéktalanul beküldeni szíveskedjenek, mert a hátralékban levőknek ?£ lajk küiéé* aét beszüntetjük! A kiadóhivatal. I CSŐD X Q M E G KI ÁR Ú S IT A S. A S«hönberger Jakab csődtömeg rőfösáru raktárét szövetek, csipke, csipke függöny, hímzések, fűzők, "úgyszintén az egész raktárt minden elfogadható árban kiárusitom. Tisztelettel: Fried Salamon. Achim Emil honvédbadaagg hősi emlékezete. ()t hónap alatt öt kitüntetést kapott. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szaímár, márc. 31. Achim Emilnek egy fiatalon elhunyt szatmármegyei hősnek emlékét kívánjuk meg- örökiteni e sorokkal, aki örök példája- annak a hősi szellemnek és kötelesség- • tudásnak, amelyel háziezredünk, a 12-ik honvéd gyalogezred önkéntes újoncaiból rövid idő leforgása alatt többszörösen kitüntetett, csodás katonákat nevel. A mindössze 23 évet élt ifjú hős élétk rajzának ; adáfeit a következőkben közöljük :K Achim Emil tart. honvéd hadnagy- Achim György szinérvárajai bahkigazgafó fia;’ '• aki 1916. január 4 én a rarancei harcokban ■ esett el, Szatinároa az 1910. évben végezte el közégisiskolai tanulmányait a katolikus főgimnáziumban, ahol általános1 közkedveltségnek örvendett tanulótár’sai között s mint ilyen a főgimnáziumi ifjúság sportegyletének elnökévé is rnegválaS'ztatott. Szatmárról távoztával a kolozsvári egyetem jogiMMriak előadásit' hallgáttá négy f éven át s tanulmányai* eredményéről két * szigorlatban számolt be. Harmadik szigorlatát azonban már csak a harctéren tettéi a bátorság, férfiasság és hazaszeretetben elért tanulmányaiból és pedig kitűnő btedménnyel.' A hadüzenet alkalmával’- 19Í4. évi augusztus 2-ik napján vonult be a 12-ik honvéd gyalog ezredhez, mint ujoricz. Kiké“1 peztetéso után Egerbe a tarcalékostiszti1 iskolába helyeztetett ált, melyet jó sikerrel végzett s mint hadäpVö'djeTÖlt Hagyőit el, kiképző tisztnek vezényeltetve. Majd4l9l5. évi februárban a ski-osztaghoz öóztetőtf. be s utóbb ski-járőr parancsnokká kinevezve Besztercebányára' ski-kikéjJző tisztnek ^ezénfélféíett *ki. A harctérre 1915. máícíus' hó 15-én indult el s már március hó 21 én 'átesett' a tűzkeresztségen. Nyolc ‘ nap$aF később, március hó 28-én " pedig1 a Kárpitokban. a Bolá Michovétól délre 6SÖ-* 906. számit magaslat hősies megvédése s az ezred-visszavonulásának biztosítása folytán-soronkivüli zászlósi kineveztetésfö'téttö' magát érdemesség Az ifyetf ^rfeak‘heib'árriiéF,‘barí(jm vezényletek "kell biztosítani“ — mohdták felebbvalói. ApHUs hó 8-áh a Kárpátokban megée': besült «• kékáébével s azok" többszöri meg- operálásávaPmajtínéfn négy 'hónapöt töltött a bécsi és szatmári kórházakba«?* 19lóí-augusztus’-26-áK a 12-ik honvéd'“ gy. ezréS’aíl/5. mehhtszázadával még béna' kezével -s nem kellőleg begyógyult-'-lábsebével ismét >& harc«W<®F»meiftf' hol ^Száz| együtt a- os. <és kir. l3 ik ^záftfu'^éphSíSíaf31 ‘ csendör-V:ászl"ő’áljbá ' osztatott T5é s Bukovina * több hatánuéUti '^helfségmti után a bukovinai és romániai határ mentén fekvő harcvonalba nyert elheifézíátV : Itt, »Ífe««l?^cá¥Sfu'Bog^* lábsebe meg- , ujult s szeptember " hó 20-töl október hó 1 végéig a ■ harcvona! mögötti segélyhelyé'«‘fe- küdt, — mert kórházba küldetni magát nem r engedte —, férfias bátorságával," a minden körülmények között bevált lelerMnyességóvel/ kitaftó' érelyéveí és mindig* RedélySS f lélküle- tévelP«emC3ák s Hite es ’ez 7/ oaziátyu'' ezüst*é§ ez árafrV vitézsé§i éremre ér- ’ demesitette magát, hanem miután 1916.
