Szamos, 1916. április (48. évfolyam, 92-120. szám)

1916-04-07 / 98. szám

XL. IL. évfolyam. Szatmár, 1916. április 7., péntek 98 szám S- , IgMiMyn Nem szégyen az ha ma a falu legvagyonosabb gazdája dolgo­zik a zsellérnek. Nem szégyen az, ha napo­kon át nem kerül hús az asztalra, mikor a család éhesen ebédhez ül. Nem szégyen az, ha ruhánk nem divatos, ha egy kicsit fényes vagy kopott, vagy nem olyan, mint máskor békében. Nem szégyen az, ha lemondunk olyan szórakozásokról és élvezetekről, ame­lyek csak pénzbe kerülnek, de a megélhetés feltételeihez nem tartoznak. Nem szégyen az, ha felemelt fejjel, büszke biztos győzelmi hittel viseljük, türjük és szenvedjük el ennek a háborúnak minden fájdalmas szenvedését és szomorúságát szóró csapásait. De szégyen és gyalázat, ha ma nem támogatja a magyar a magyart. Ha a falu tehetősebbjei nem segítik erejükkel, munká­jukkal a szegényebbet. Szégyen és gyalázat volna, ha akadna magyar föld, amelyen azért nem nő vetés, mert a gőg nem engedte dolgozni a vagyonosabbat a szegényebb földjén. Szégyen és gyalázat volna, ha dő­zsöléseket folytatnánk mások rovására. Szé­gyen és gyalázat volna, ha piperkőc gyerekek módjára öltöznénk, ha nem takarékoskodnánk a ruhával. Szégyen és gyalázat volna, ha annyira gyengék, erőtlenek, önzők lennénk, hogy egyetlen élvezetet sem tudnánk meg­vonni magunktól azért, hogy másokat segít­hessünk. Szégyen és gyalázat volna, ha félő, csüggedő lélekkel figyelnénk e nagy háború hullámveréseit, ha egy pillanatig is megren­dülne bennünk a jövőbe vetett remény, ha az embertelen, véres, pusztító harcokat a jövendő állandó béke veszélyeztetésével fel­áldoznánk a ma nyugalmáért és múló csend­jéért. Nem szégyen a hit, mintahogy nem szégyen a jövő fejlődésben való bizakodás sem. Ma a lemondások idejét éljük. Mig a harctereken csaták tüzében ártatlan emberek sokasága pusztul, addig itthon, a front mö­gött széthúzás helyett szeretőiben való össze­találkozással munkálkodjék a magyar a ma­gyarral. A módosabb úgy, mint a szegényebb ne lássa meg, mig a háború dúl, az emberi hibát, gyarlóságot. Ne ismerjen mást, mint mindnyájunknak egy cél felé való törekvését. És ez az egyetlen cél legyen : minden erőn­ket és munkánkat odaadni egy tartós béke megalapozásához. Nem szégyen az, ha a magyar össze­ölelkezik magyarral ! Az emberi tulajdonsá­goknak színeiben egyetlen egy nemzet sem csillog ki olyan ragyogással, mint éppen a magyar. A világfelforgató háború élő példája, hü tükre a magyarság nagyságának és erejé­nek. Csaták-tüzéből, fokos-harcokból, világot járó győzelmek híréből a magyar dicsőség fénye verődik vissza. Ez a fény reánkvilágit, akik itthon a békés nyugalmat élvezzük. Ebben a reánk Ujabfi siker a npgaii fronton. ígérnetek H«ucourt falut elfoglalták. — 542 fogoly. (Német főhadiszállás jelentése.) Berlin, április 6. A nagyfőhadiszállás hivatalosan jelenti : Nyugati hadszíntér: A Maastól nyugatra a nap fő­leg a Haucourt környékére irányí­tott előkészítő tüzelésünk folytán igen élénken telt el. Délután élénk volt gyalogsá­gunk tevékenysége is, amennyiben Haucourt falut és az attól keletre erősen kiépített támaszpontot ro­hammal elfoglaltuk. Az ellenség igen jelentékeny véres veszteségein kívül sebesület- len foglyokban két különböző had­osztályhoz tártozó tizenegy tisztet és ötszázharmincegy főnyi legény­séget veszített. A Maas jobb partján gyorsan elfojtottuk a franciák megújított támadási kísérletét a cailetti erdő­ben és az attól északnyugatra levő állások ellen, amelyeket április má- sodikán elfoglaltunk. Keleti hadszíntér: Nincs újabb esemény. A balkáni hadszíntér: Nincs semmi újság, A legfőbb hadvezetőség. i| verdnni harcokból. Genf, ápr. 6. A Havas ügynökség a verduni harcok magyarázatául a következőket közli: A németek a Maas folyó nyugati és keleti partján támadásaikkal arra töreksze­nek, hogy a verduni előnyomuláshoz szüksé­ges taktikai állásokat elfoglalják. szóródó fényben ne lássanak bennünket soha másnak, mint egymást megértő, szerető, se­gítő magyarnak ! Találkozzék össze a sze­gény és gazdag a munkában, mert nem szé­gyen az, ha munkáljuk a magunk és mind­nyájunk jövőjét! Paris, ápr. 6. A Petit Párisién cimü lap jelenti, hogy a verduni harcok újabb fázisa veszedelme­sebb a franciákra, mint az előzőek. A né­metek Verdun halálos körülzárását tervezik. Petain tábornok elhatározta, hogy nem törődve a legsúlyosabb veszteséggel, ellen- offenzivát kezd Douaumont és Vaux között, hogy a régebbi harcvonalat visszaállítsa. A franciák 40 centi­méteres mozsarai. Genf, ápr. 6. A Petit Párisién jelenti: A municiós államtitkári hivatalnál két­ezer kilogrammos acéílövedékeket fognak kiállítani, amelyeket a német negyvenkette­sek ellensúlyozására uj 40 centiméteres lö- vegekben fognak használni. A Zeppelin-támadás és Anglia. Berlin, ápr. 6. A Wossische Zeitungnak jelentik Rotter­damból : A Zeppelin-támadások egész Angliában nagy izgalmat okoztak. Az eddigi támadá­soknak még nem volt olyan súlyos követ­kezménye, mint a mostaniaknak. A jelentések négyszázhusz ha­lottról és sebesültről szálának. A dokkokat, arzenálokat elzárták, hogy a légitámadások hatásait eltakarják. A cen­zúra olyan szigorú, mint eddig még soha. A Zeppelinek a partvidéki városokban biztonsággal bombázták a katonai épülete­ket, fényszórókat és ágyukat. — Londonban pincéket pusztítottak el és a hajógyár épü­leteit rombadöntötték. A katonaság elzárta a környéket, ne­hogy a városban rémület törjön ki. Vasárnap Londonban 147 ha­lottat, 246 sebesültet számláltak össze. A színházak, mulatók zárva maradtak. 18 ház elpusztult. — Több parancsnokot el­mozdítottak állásából. A világháború hirei. Apa 6 fiilép. Lapunk mai száma 4> oldal. Apa e fillér,

Next

/
Thumbnails
Contents