Szamos, 1916. március (48. évfolyam, 61-91. szám)
1916-03-08 / 68. szám
1916 máicius 8 (68 s?áai) SZAMOS 3 ol n 1 HÍREK Ezer korona a hadi árváknak. Van nak nevek, amelyek nélkül szinte hiányosaknak tűnnek fel a jótékony adományok nyugtázásáról szóló közlemények. Ezek a nevek hozzászoktattak bennünket ahhoz, hogy minden jótékonysági mozgalomban ott lássuk a nevüket mindig megfelelő adományok kíséretében. Ilyen név Szatmáron dr. Fried Lipót orvosé, aki a háború tartama alatt minden jótékony mozgalomból kivette a ré szét. Moá pedig ismét tekintélyes adomány- nyal tetézte eddigi jótékonykodását. Dr. Fried Lipótot szomorú gyászosét érte: feleségének nővére, dr. Rosemhál Adolfné Bécsben elhunyt. Ebből az alka'omból dr. Fried Lipót illetve neje 1000 koronát Qzettek be a városi pénztárba — az elhunyt emlékét m°göröki- tendő — a hadi árvák Szatmáron létesítendő otthona javára. Dr. Vajay Károly kir. tan. polgármester m leghangu levélben mondott | köszönetét dr. Fried Lipótnénak a nemes lélekre valló, hazafias célt szo'gáló adományért. Vöröskeresztes kitüntetés, rFerencz Salvator kir. herceg Kottyéri Keller Aladár szatmári állami po’gári isko’ai igazgatónak a Vörös Kereszt bronz diszérmet adományozta. Miért lett öngyilkos Sztojanovich Iván. Mint Temesvárról jelentik, Sztojanvich Iván báró azért követte el az öngyilkosságot, mert elesett attól a 10 millió koronás örökségtő1, amelyre nagynénje, von der Osten grófnő halála után számított. Ugyanis a grófnő megváltoztatta a végrendeletét. A szatmári hadiárvák alapja javára a Szatmármegyei Lorántlfy Zsuzsánna Egyesület 415 K 76 fillért juttatott el a városi pénztárba. A városi tanács köszönetét fejezte ki a hazafias célt szolgáló adományért s intézkedett, hogy az összeg egyelőre a többi, ugyanezen célra befizetett adományokkal együtt kezeltessék. Takarékoskodnunk kell! Most az egyszer nem az olvasóközönséget akarjuk tanácscsal ellátni, hanem a magunk kis gazdaságában vettük észre, hogy nagy szükségünk van a takarékosságra, amit eddig a mások dolgaival való törődésközben elmulasztottunk. Köztudomású dolog, hogy a kormány szükségesnek látta a papír rekvirálás elrendelését és a papir-központ felállítását. Ezzel — . ha nem is szűnt meg a papiros horribilis magas árának emelkedése — de állami gondoskodás alá kerül a lapok terjedelmének és papirosszükségletének megállapítása, ami természetesen — egy vidéki lapnál a minimumra tervezhető. De — ami aztán nem köztudomású —részben az általános drágaság, részben a katonai behívások folytán beállott munkáshiány aránytalanul felhajtották a nyomdai munkabéreket is úgy» hogy hetenként nehány száz koronára rúg az a differencia, amelylyel munkásaink heti bére emelkedett. Mindezek a változhatatlan tények késztettek bennünket arra, hogy a háború második esztendejének vége felé mi is takarékoskodjunk a papirossal és a nyomdai költséggel. Előre is kijelentjük, hogy a drágaságból semmit sein hárítunk át a „ Szamos“ közönségére. Lapunk terjedelmében nem lesz változás, nem emeljük fel sem az előfizetési árakat, sem a hirdetések diját. De beosztással kell élnünk lapunk tartalma tekintetében : kénytelenek vagyunk az eddig díjtalanul közölt anyag egy részét kiküszöbölni. Mielőtt pedig ezeket felsoroljuk, előre is kijelentjük, hogy nem a jótékonysági akciókban való részvételről mondunk le, szívesen támogatunk a jövőben is minden ilyen irányú mozgalmat. De kénytelenek vagyunk a jótékony gyűjtések eredményéről, felülfize- tésekről, alkalmi hangversenyek bereklamiro- zásáról szóló közlemények közlését részben beszüntetni, részben korlátozni. Díjtalanul csak azokat az adományokat nyugtatjuk, amelyeket hozzánk küldenek be, ezzel kötelesek vagyunk De megtörtént már, hogy olyan összegű adományokat kellett nyugtatnunk, hogy sokkal többe került a nyugtázás nyomdai költsége, mint amennyi a nyugtázott összeg volt. Lehetetlen és képtelen dolog — ezt mindenkinek be kell látnia — hogy minden gyűjtés bennünket kötelezzen olyan jótékonyságra, mint a nyugtázás vagy felülfize- tés, amely kiadóhivatalunk rezsijében óriási ráfizetést jelent. Szép, nemes és jótékonycélok érdekében továbbra is készek vagyunk közreműködni, de kénytelenek vagyunk bizonyos határt szabni a közönséget nem érdeklő hírek áradatának. A közönség a mai izgalmas viszonyok között eseményeket, érdekességeket vár a lapjától. Ilyenek vannak is bőven. És ezeket nem szabad háttérbe szorítanunk az egyesületi és jótékony híradások kedvéért. Feltűnően kevé»fémet szolgáltattak be a kereskedők, iparosok, szállodás, vendéglős és kávés ipar körébe tartozó vállalatok a Mennyi a megállapított gazdasági szükséglet? —' A „Szamos“ eredeti tudósítása. — Szatmár, március 7. A Szamos vasárnapi számában tábláza'os kim itatást közöltünk arról, hogy egyes háztartások család agok szerint mennyi búza ilietvi liszt készletet tart latnak meg. Alább közöljük annak a táblázatos kimutatásit, hogy mezőgazdasági szükségletek óimén földjeik terjedelme arányában mennyit tarthatn k meg a gazdák. Megjegyezzük, hogy az alábbi megábap.tás csak Szatmár város területére vonatkozik. A várni gye területére nézve az alispáni hivatal állapítja meg a szükségleteket A minisztérium rrndolete értelmében gazdasági szükséglet e mén esik a természetbeni kiszolgáltatandó termény bej i járandó ágok (alkalmazottak, cselédek, munkások munkabére, konvenciója) a vetőmag és az állatállomány szükség ete vehető számításba. Ezen a címen a termelőneí nem csupán a term s helyén, bánén másutt levő gazdaságában felmerülő, ott nem fedezett szükséglete is számításba vehető A tengeriből házi szükséglet cjmén az 1916. évi tengerid rmés folhasználhatásáig terjedő időre azon személyek figyelembe véte'ével, akik a termelő háztartásában rendszerint természetben ellátást élveznek, annyit lehet számi ásbi venni, mint a mennyi teDgeri rendes viszonyok között ezen a vidékén ilyen célra hasonló időtartam alatt rendszerint szükséges. A táblázat kimutatja, hogy a gazdaságban foglalkoztatott munkások szükségletére kát. holdanként menuyi a megtartható Eszi- vagy gaoonakészlet, mennyi tavaszbuza, zab vagy tengeri tartható vissza vetőmag c mén Az áliatállomá >y szükséglete külön van részletezve. Gazdaságban foglalkoztatott műnk. s iiksézletére Vetőmag szükséglet Az állat állomány Holdak száma kát. holdanként megtartható készlet kát. holdanként megtartható készlet szükségletére meg- tartható készletek liszt kg. búza kg. Tavasz búzából kg* zabból kgtengeriből kg,| 4.80 6.72 100 90 24 Árpa és zab csak ne2 9.60 13.44 200 180 48 velő jószág (borjú, csikó, malac) es apaállat 3 14.40 20.16 300 270 72 etetésére használható a 4 19.20 26.88 400 360 96 . szokásos méitékben. 5 24.— 33 60 500 450 120 Háztartásonként 2 drb. 6 28.80 40.32 600 540 144 sertés tartása vehető 7 33.60 47.04 700 630 168 számításba, a sertések nyári tartására dara 8 38.40 53.76 800 720 192 bonként 2 mm., hizla9 43.20 60.48 900 810 216 , lásra 4 mm. tengeri 10 48.— 67.20 1000 900 240 ; vehető számitá a. 20 96.134.40 2000 1800 480 Baromfiak tartására 30 144.— 200.16 3000 2700 720 ■ tengeriből, a szokásos mennyiség vehető szűk40 192.— 268 80 4000 3600 960 s-gletcek. 50 240.— 236.— 5000 4500 1200 * Rozsból és árpából a vetőmag szükséglet ugyanígy számítandó. Az „olctísáiairíl r ííliJlW í$ diVatáriMz_t$«ft : - * Volt : J* mCHCv flHlwl Szatnfr, SMK*tír TI. itiialatt. raktáron leVő áruk régi árban adatlak el. fessék a kirakataimat megtekinteni!
