Szamos, 1916. január (48. évfolyam, 1-31. szám)

1916-01-06 / 6. szám

XLVItt. évfolyam. Szatmáf, I9t6. január ELŐFIZETÉSI QUAK : Egy évre helyben 14 K 40 f Vidéken cél évre „ 7 „ 2C I negyedévre „ 3 „ 60 f „ Egy hónapra „ 1 „ 20 I „ 18 9 4 1 K — f — f 50 f 60 f Felelős szerkesztő: DÉNES SÁNDOR. Kiadó és iaptulajdonos: a,,Szabadsajtó“ könyvnyomda és lap­kiadó részv.-társ. SZftTM AR-NÉMET!. Hirdetési dijak Szatmáron előre fizetendők. Nyilttér sora 30 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: RftKÓCZl-UTCH 24. 8Z. Szerkesztőség és kiadóhivatal 373. Felelős szerkesztő lakása . .358a Telefon-számok : \ magyarság érdekében. Az ország közhangulata ma igazán ezzel a két szóval je lemezhető a leghívebben: béke a háborúban Odakint a csatavonalakon változatlan erővel és csapataink egyre hatal­masodó fölényével folyik a háború. Az alatt a frontok mögött, idehaza az újévi nyilatko zatok által harci sikereink egyik legfőbb fel­tétele, a belső béke ujult erőre kapott. Több­ség és ellenzék vezérei valóban fölemelő egyértelműséggel a zavartalan belső egyetér­tés, a csorbítatlan nemzeti egység mindenek- fölött való nagy jelentőségét hangsúlyozták s amidőn ennek megóvására valamennyien felajánlják hazafias készségüket, ebben egyút­tal teljes biztosítékát szolgáltatják annak is, hogy a pártközi béke áldásait továbbra is élvezni fogjuk. Hogy ebben a dicséretes, hazafias tö­rekvésben ki volt nagyobb: Tisza, Andrássy vagy pedig Apponyi, ez a kérdés szinto ki­csinynek tűnik tel azzal a nagy érdekkel szemben, melyet mind a hárman teljes őszinteséggel fogadtak a védelmükbe. Ha e felfogás dacára hármuk közül mégis Tisza az, kinek a beszédével külön foglalkozunk, ennek korántsem a megkülönböztetés a célja, hanem kizárólag a méltányosság. Sem Andrássyt, sem Apponyit nem magyarázta félre senki. Az igaz, hogy Tiszával szemben is csak egyetlen sajtóhang hallatott votum separatumot, de miután ez a különvélemény éppen abban kevesell Tiszát, amiben a leg­erősebb volt, a magyarság felkarolásában, illő, hogy egyszerűen Tisza beszédére való utalással helyreállítsuk az igazságot. E különvélemény szerint abban a tükör­ben, melyet Tisza a háború utáni Magyar- országról felmutatott, csak éppen a magyar­ság nem láthatta meg magát. A n.mzeti- ségek és a horvátok számára megcsillogtatta a külön kedvezmények politikáját, sőt harcba ment az osztrák centralisták ellen is, holott ezekkel a harcot megvívták már dicsőségesen a magyar katonák. Éppen csak a magyarság, mely pedig elsősorban várhatta volna meg, nem kapott Tiszától egyetlen vigasztaló és biztató szót. Aki Tiszának újévi beszédét csak futó­lagos figyelemre méltatta is, annak sem le­het elzárkóznia azon beismerés elől, hogy minden szava Tiszának éppen és elsősorban a magyarság érdekében hangzott el. A ma­gyarság érdeke, hogy ez a maroknyi nemzet világtörténelmi missziójának betöltésére ma­gához vonzzon, magával egyesítsen, a maga céljaira használjon föl minden rendelkezé­sére álló erőt. A nem magyarajku állampol­gárokat, akiket a megbékélés az egységes magyar politikai nemzet hűséges tagjává avat és a horvát testvérnemzetet hasonlóképp, amellyel ebből a háborúból, kölcsönösen meg­tanulhattuk, hogy közös elienségeinkkel csak vállvetve birkózhatunk meg. Mi ez, ha nem a magyarság érdekében való hazalias pro­paganda ? Avagy a centralista áramlat ellen való polémia nem exponáltan a magyarság üde­kében hangzott el? A magyarság nagy há­borús szolgálataival bizonyította Tisza, hogy egy belsőleg egységes magyar állam mit je­lent a monarchiára és mit jelenthet az osz­trák állam konszolidációjára is és hogy ez a nagy erő mindig rendelkezésére áll, ha az osztrák hazafiság a dualizmus és a paritás teljes érvényesülésének tiszlultabb és egyedül helyes álláspontját minden utógondolat nél­kül elfogadja, aminél többre pedig Magyar- ország soha nem is törekedett. Azután az ellenzék bazafisága és szol­Az orosz hadszíntérről, Az ellenség támadásait visszavertük. Budapest, jan. 5. Hivatalos jelentés: Keletgaliciában a bukovinai határon csapataink tegnap is mindenütt győzelmesen harcoltak. A besszarábiai arcvonalon az ellenség a kora délutáni órákban újból igen erős ágyúzást kezdett. A gyalogsági támadás ezúttal is a Toporoutznál és a határ mentén, Raranczetől keletre levő állásaink ellen irányult. Az ellenség helyenkint nyolc sorban támadt védelmi vonalunk ellen. Hadoszlopai akadályaink előtt, többnyire azonban még előbb, nagy veszteségek mellett összeomlottak. Horvát és délmagyarországi ezredek versenyeznek a szívós kitartásban, a leg­súlyosabb körülmények között. Az oroszoknak az uscieczkoi hiderődit- mények ellen és Jaslovicze táján intézett támadásait ugyanaz a sors érte, mint a toporoutzi támadásokat. Tovább északra nevezetesebb esemény nem volt. Hőfer altábornagy. Az uj orosz offenziva célja. Bukarest, jan. 5. Az Independence Roumanle sze­rint az orosz déli szárny offenzivdja, amely Magyarország ellen irányul, addig nem fog megszűnni, amig eredményei nem jár. Oroszország Plnszk éz Chotin környékén két millió katonával ren­delkezik. Bukarest, jan. 5. Az oroszok a besszarábiai fron­ton óriási túlerővel támadtak. Tizenhétsoros rohomoszlopokban gálatai előtt való önkéntes zászlóhajtás, a nemzeti egység érdekében a pártok érzé­kenységének konciliáns kiemelése, az erők egyesítésének gondolata a háború alatt és a béke nagy feladatai számára: mindezek az előbb felsoroltakkal együttvéve olyan lán­goló apoteozisét teszik a magyar érdekeknek, hogy igazán sértés számba menne, ha az ellen a vád ellen akarnók megvédelmezni Tiszát, hogy újévi beszédében éppen csak a magyarság számára nem volt — vigasztaló és biztató szav^ . . . támadva győzelmüket bizonyosra vették, azonben a monarchia csapa­tai minden támadást visszavertek. Toporoutznál minden erőlködé­sük véresen összeomlott és kénytele­nek voltak régi állásaikba vissza■ vonulni. Visszavert «lasz támadáson. Budapest, jan. 5. Hivatalos jelentés : A látási viszonyok kedvezőbbre fordul­tával az egész tengermelléki arcvonalon meg­élénkült a tüzérségi tevékenység, amely a Km területen és nevezetesen Oslaviánál igen hevessé vált. Az olaszoknak a csapataink által Dol- jétől északra elfoglalt árok ellen intézett tá­madását, valamint a San Michelétől északra levő állásaink ellen intézett kőzigránáttáma- dását visszautasítottuk. Repülőink az alai és strignoi katonai épületekre bombákat vetettek. Hőfer altábornagy. A balkáni IjadsziolM. Budapest, jan. 5. Hivatalos jelentés: Délkeleti hadszíntér: Nincs változás. Hőfer, altábornagy. garnet: főhadiszállás jeleqiége Béri in, január 5. A nagy főhadi­szállás jelenti: Nyugati hadszíntér: Az arcvonal több helyén tüzérségi és aknaharcok. A keleti és balkáni hadszíntéren a helyzet változatlan. A legfőbb hadvezetőség. A világháború hírei. füléi*. Lapunk mail száma 4 oldal. »6 füléi-.

Next

/
Thumbnails
Contents