Szamos, 1916. január (48. évfolyam, 1-31. szám)

1916-01-05 / 5. szám

3. oldal SZÁMOS (1916 január 5 5. szám) őszinte szívvel azt kívánjam, hogy Méltó­ságodat az Isten sokáig éltesse kedves családjával együtt! A tisztikar üdvözletére Csaba Adorján a következő meleghangú, hazafias és ember­baráti érzésektől áthatott szavakkal válaszolt: Mélyen tisztelt Uraim! Kedves Barátaim! Én is visszagondolok az elmúlt új­évre, amikor ma egy éve szívesek voltatok engem felkeresni, visszaemlékezem azokra az érzésekre, melyek áthatották egész tel­kemet. Ma is jól emlékszem arra a napra, mikor meglehetősen reménytelennek tetsző kifejezéseket használva válaszoltam szavai­tokra, nem azért, mintha a nemzet eré­nyeiben kétségem lett volna, hanem mert bizonyos fájdalmas érzések vonták át akkor lelkemet, gondolva azokra a veszteségekre, melyeknek a nemzet eléje nézett abban az időben, mikor a nemzet színe virága azzal a kolosszussal állott szemben, melye t akkor legyőzhetetlennek tartottunk. De reményem élt akkor is, tudtam, hogy en­nek a nemzetnek más rendeltetése van, kultúrájának más szebb jövőre van kilátása. Ma ismét itt látlak benneteket, de már nem azzal a depresszióval, hanem büszkeséggel tekintek vissza az elmúlt év eseményeire, mert amit előbb csak sejtet­tünk, azt vitéz fiaink valóra váltották s nemzetünk tövténetében az elmúlt év eseményeihez csak közel is hasonló nem lesz, azonban véresebbet sem élt még át a nemzet. Azok, kiknek a nemzet felvirágozta­tása hivatása lett volna, kik munkaképe­sen dolgozhattak volna az állameszme felépítésén, nagy részben fájdalom meg­semmisültek, részben csökkenten fogják munkájuknt elláthatni. Azoknak, kik idehaza maradtak, — és fájdalom ezek az időseb­bek, — azoknak kell pótolniok azt a munkaerőt, melyet elveszítettünk. Ezek között vezető szerepet kell hogy vigyen a vármegyei tisztikar, egész erejükkel kell ezeket pótolniok és a romokat eltakarita- niok, s ón bízom, remélem és tudom, hogy ezt a hivatását a vármegyei tisztikar teljes mértékben fel is fogja és becsülettel is teljesíteni fogja ezekben a nehéz időkben is elismerésre méltó oddaadással. Kivánom nektek az uj év alkalmával, hogy adjon az Isten erőt, kitartást, engedje, hogy ez az év hozza meg jutalmát azok­nak az áldozatoknak, melyeket az elmúlt évben hoztatok. Az Isten éltesse a tiszt­viselői kart! Ezenkívül a nagykárolyi pénzügyigazga­tóság tisztikarának élén Placby Gyula kir. pénzügyigazgató, a nagykárolyi városi tiszti­kar nevében Debreceni István polgármester, továbbá Melhause József, a dohánybeváltó hivatal főnöke, Scbnébli János postafőnök, Kacsó Károly államépitészoti hivatalfőnök és még számosán üdvözölték a főispánt. Szatmári bőgök girja Przemgglben. — A „Szamos* eredeti tudósítása. — Szatmár, jan. 4. A „Szamos* olvasói bizonyára emlé­keznek még Petruska Vilmos 12. gyalog­ezredbeli I. oszt. számvivő altiszt nevére, ő volt az, aki Przemysl elestekor orosz fog­ságba került és az orosz fogolytáborból az első kicserélt rokkant-transporttal megszökött, ezer veszedelmen át hazajött Ó3 jelentkezett ezredénél. Petruska Vilmos menekülésének érdek- feszitő történetét annak idején ösmertettük a Szamosban, de a befejezést hadászati érde­keket érintő okokból nem közölhettük le. Petruska most ismét kijutott Przemysl­be. ahonnan a következő levelet irta hozzánk: Tekintetes szerkesztő ur! Tudatom, hogy e hóban hivatalos kiküldetésben voltam az orosz harctéren. Visszafelé jövetelemkor Przemysl utamba esett, hol az ösmerőseimet fölkerestem. Többek között nagy volt a viszontlátási öröm, mikor a lengyel tanító házában megjelentem. (Ez a lengyel tanitó sokáig rejtegette Petiuskát a házában, mikor az oroszok bevonultak Przemyslbe.j A vár ostroma illetőleg körülzárási ideje alatt készült többféle emléktárgyaimat megtar­tották, melyeket mostan magammal hoz­tam. Továbbá találkoztam Eugénia Szpon- drauska, lengyel leánykával, ki elfogatá- somkor az orosz hadbíróság előtt mint védőm szerepelt. December 18-án kimentem a zura- vicay temetőbe, hogy meglátogassam a Przemysl vár vedel an be velem küzdött és elesett hősök sírjait, hol a következő föl- iratu sirokat találtam. Egy közös sir: Itt nyugszanak a haza és Przemysl várának védelmében hősi halált szenvedett honvédeink: Csorba Antal, Sillai József, Blau Gusztáv, Pauluk Bál, Vajda Áron, Pikkel Jakab, Kádár György, Plerzsolya István, Kovács Simon, Kun János, Varga Gábor, szatmári 16. honvéd menetezredbeli bajtársaink. Nyugodjatok békességben. 1914. Ez a közös sir igen szépen van gondozva. Magán sirok: Gálik János, Pekárovica Ferencz, Rohm Antal 8. h. gy. e„ Petrehics Sán­dor 32. h. gy. e., Sátor Ernő 13. h. gy. e., Jeskó István, Matz Mihály, Kun Szabó Lajos, Hemert János, Albert János 5. h. gy. e. Ezek a sirok gondozottak. Ezeken kívül találtam a temetőben és a 12. mű közelében 76 gondozott hő­sök sírját jelzés nélkül és 53 gondozatlan sirt. Ezt kérem szíveskedjék a szerkesztő ur belátása szerint lapjában közölni, hogy hozzátartozóik tudjanak róluk. Maradok szívélyes üdvözlettel a szerkesztő urnák Petruska Vilmos, I oszt. számv. alt. ' SZÍNHÁZ Heti műsor. Szerdán: Táncosnő. Csütörtökön: d. u. Cigánybáró. Este: {Táncosnő. B. bérlet. Pénteken: Hajdúk hadnagya. Zóna. Szombaton: Kávéházy Konrád. Operette újdonság C. Vasárnap d. u.: Hajdúk hadnagya. Este: Kávéházy Konrád. A. Ä színházi iroda közleményei. A táncosnő. Lengyel Menyhért a Taifun világhírű írójának legújabb szinműve kerül ma színre a szatmári színpadon. A háború első évében hallgattak a magyar irók, Bródy Sándor volt az első, aki Lion Leájával meg­nyitotta a sort, Gábor Andor folytatta s ma Lengyel Menyhért is szót kér. A darab egy világhírű táncosnő életéből egy érdekes, szi- nes epizódot mutat be, egy kiváló iró pom- | pás alkotása és egy nagyszerű szerep. Kiss Mariska kitűnő kvalitásai mamutátkozhatnak teljes értékükben, mikor egy modern, min­den külső behatásra érzékeny nőt mutat be, akihez a sirás oly közel áll, mint a nevetés. Bajdán, a táncosnő managerejének érdekes alakját Kiss Árpád, Eőri Sivó László egy korrekt fiatal magyar ur szerepét Kiss Miklós és egy pompás idősödő artistanőt, Masát Gulyásnó játssza. Az előadást csütörtökön megismétlik. \ 19, 20, 24, 38-42 évegek bevonulása. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, jan. 4. A m. kir. honvédelmi minisztérium a következő bevonulási hirdetményt tette közzé : A népfölkelésre kötelezetteknek az 1886. évi XX. illetőleg 1915. évi II. törvénycikk alapján történt behívása folytán az 1873., 1874., 1875., 1876., 1877. évben, azonkívül az 1891., 1895. és 1896. évben született, továbbá a népfölkelésről vagy a hadiszolgáltatásokról szóló törvény alapján kirendelt (igénybevett), de ezen szolgálatból időközben elbocsátott összes 1873—1897. évi születésű egyének (munkások, kocsisok, haj­csárok, stb.), ha a megtartott népfölkelési be­mutató pótszemlén népfölkelési fegyveres szol­gálatra alkalmasnak találtattak, 1916. évi január hó 17-én — amennyiben névszerint felmentve nincse­nek — a népfölkelési igazolványi lapon fel­tüntetett m. kir. honvéd kiegészítő, illetőleg cs. és kir. kiegészítési kerületi parancsnokság székhelyére népfölkelési tényleges szolgálatra bevonulni tartoznak. Ez a rendelkezés a cs. kir. osztrák népfölkelés behívása folytán kiterjed mind­azon fent említett években született osztrák állampolgárokra, valamint bosznia-hercegovi- niai tartományi illetőségű egyénekre is, kik a magyar szent korona országai területén a •olyó évben megtartott népfölkelési hemutató pótszemlén a népíölkelési fegyveres szolgá­latra alkalmasnak tatáltattak. Mindazok, kik önkéntes belépés folytán a honvédségbe vagy a cs. és kir. közös had­seregbe (akár mint egyévi önkéntesek is) fent megjelölt napig besoroztattak, tekintet nélkül arra, hogy mely születési évfolyamba tartoz­nak, tényleges szolgálatra szintén 1916. évi január hó 17-én kötelesek bevonulni. A fent felsorolt születési évfolyamokba tartozó és a szemlén alkalmasnak osztályo­zott hivatásos gőz- vagy motoreke gépészek és fütök, kik ily gépeknél tényleg alkalmazva vannak, további intézkedésig bevonulni nem tartoznak. Azon behivott népfölkelésre kötelezett aki a kitűzött határidőre és helyre be nem vonul, karhatalommal vezettetik elő s a ka­tonai behívás iránt tanúsított engedetlenség megbüntetéséről szóló 1890. évi XXI. t.-cz. 4. §-a értelmében két évig terjedhető bör­tönnel büntettetik. A m. kir. honvédségbe vagy a cs. és kir. közös hadseregbe önként belépni óhajtó népfölkelésre kötelezett a törvényes korlátok között a esapattestet maga választhatja, a tényleges szolgálatra történt bevonulása után azonban csak azon csapattesthez kérheti fel­vételét. a hová mint népfölkelésre kötelezett beosztását nyerte. Kelt 1915. évi december havában. Kössünk téli ruhát a katonáknak Gyapjúfonása előjegyzés és ruha- minta a polgármesteri titkárnál. A iyapjufonál kg-ja 15 koronába kerül. A ruhákra sürgős szükség lesz. haza­fias kötelesség e munkában résztvenni I

Next

/
Thumbnails
Contents