Szamos, 1916. január (48. évfolyam, 1-31. szám)

1916-01-29 / 29. szám

XL Vili. évfolyam. Szatmár, 1916. január 29., szombat 29 szám. Felelős szerkesztő: DÉNES SÁNDOR. Kiadó és laptuiajdonos: badsajtó" könyvnyomda és tap- részv.-társ. SZftTMAR-MÉA\EiI. ELŐFIZETÉS! DÍJAK : Egy évre helyben 14 K 40 f Vidéken . 18 K — f '’él évre „ 7 „StOf „ . . 9 „ — f Negyedévre „ 3 „601 „ . . 4 „ 50 f £gy hónapra „ 1 20 I „ 1 „ 60 f Hirdetési dijak Szatmáron előre fízetend&k. Nyimér sora 30 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: RAKÓCZl-UTCfl Teleton-színiok, fSSSTZS&'SZ?** A főispánok. A miniszterelnökhöz intézett szerdai interpellációk közül legáltalánosabb érdeklő­désre az tarthat számot, amelyik a főispáni hatáskörre vonatkozóan hangzott el. Ugyanis a centralista és szeparatisztikus jelenségekről már ismételten nyilatkozott Tisza a képvise­lőházban is, azt megelőzőleg újévi bef ' lé­ben is ; mindig kiemelte, hogy szórványosan előforduló sérelmes eseteket nem szabad általánosítani, sem pedig az illetékes körök rovására írni s ezzel az oly szükséges össz­hangot zavarni. Egyébként a közvélemény már megnyugodott abban, hogy Tisza haza­fiasága és bölcsesége megtalálja a módját a sérelmek megszüntetésének s méltán számít­hatnak arra, hogy ebben az igyekezetében maguk az illetékes körök is támogatni fog ják, úgy a magyar nemzet jogai iránt való tiszteletből, mint a hadsereg és az egész monarchia érdekében. Uj dolog volt azonban az a panasz, hogy a kormány a háború alatt igen kitor- az jesztette a főispánok hatáskörét, m;g pedig alispáni állás rovására ; a főispánokra bizta a katonai fölmeutések és szabadságolások ügyét is, ők pedig ezt a kivételes hatalmat pártpolitikai érdekek szerint kezelik. Tisza válaszának igazságtól és meggyő­ződéstől áthatott tüzében összeomlott ez a támadás. Nagy súllyal hivatkozott a minisz terelnök arra, hogy ő egész élotében magyar ember volt és semmi sem áll távolabb tőle s a kormánytól, mint az a szándék, bogy a megye első tisztviselőjének, az alispánnak nagyon fontos, tekintélyes és díszes állását érinteni akarná. A főispánok mai hatáskörét illetően azonban két körülményt kell figye­lembe venni. Az egyik az, hogy a vármegyei köz- igazgatás egész rendszere jelenleg átalakulás alatt áll, átmeneli állapotban van, a tisztvi­selők választási rendszere többé lenn nem tartható s a ma működő alispánok is tulaj­donképpen nem a választóktól, hanem a törvényhozásnak egy különleges intézkedésétől nyerték mai megbízatásukat. A másik fontos körülmény az, hogy a háborús állapot a kormányra rendkívüli föl­adatokat rótt s egyúttal kivételes hatalommal is ruházta íöl a kormányt. Egészen termé­szetes, hogy a kormány a kivételes hatalom gyakorlásában, annak alapján tett intézkedé­sei végrehajtásában a maga bizalmi emberei­nek a közreműködését veszi igénybe. A kor­mányt a legsúlyosabb felelősség terheli azért, hogy kivételes hatalmát miképpen használja rendkívüli feladatai megoldására. Ez a fele­lősség egyfelől megokoltá teszi azt, hogy a kormány a maga meghitt, kipróbált embe­reit veszi segít őtársul a nagy munkában, másfelől megnyugvást kelt az iránt, hogy a főispáni kar csupán a kormány intenciói értelmében s a kormány felelősségére mű­ködhetik. Mindezeken felül határozottan kijelen­tette Tisza, hogy a főispáni kart nagyon jól ismeri s tudja, hogy az azonosítja magát a kormány felfogásával. A kormány pedig na­gyon szigorúan ítélné meg a pártpolitikai részrehajlást, azonban egyetlen konkrét pa­nasz sem merült föl arra nézve, hogy a fő­ispánok pártérdekből visszaélnének a hatal­mukkal. Jellemző, hogy maga az interpelláló sem tudott megtörtént sérelmes eseteket felsorolni, sőt kijelentette, hogy a maga fő­ispánja ellen sommi kifogása sincs. A többiek ellen sem lehet, mert a maga hatáskörében mindet;ik ugyanazt a buzgó, hazafias, elfogu­latlan munkásságot fejti ki, mint a kormány az egész ország ügyei élén. Itália és az albán kérdés, Lugano, január 28. A király Sonuinoval tanácskozást folytatott az osztrák-magyar csapatok előnyomulása esetén szükségessé váló teendőkről. Olaszországban nagy konsternációt okozott Antivári, Dulcigno és Szkutari elfoglalásának híre, valamint az, hogy Szkutarinál ezrekre menő szerbeket elíogtunk. A szerb lőerő Durazzónalc tart, ahol be akarják őket hajózni. Az olasz lapok szerint az ellenségnek az a célja, hogy Tiranában Esszad basát elfoghassa, kinek csapatai időközben megütköztek az Ochridától nyugatra előrenyomuló bolgár csapatokkal. Általános előnyomulásunk Albániában. Alessiót megszállottuk. Lugano, jannár 28. Az olasz lapok jelentik: A bolgárok Ochridától Beratba vonulnak. A monarchia csapatai Alessio megszállása után Du- razzo jelé haladva eljutottak az Ishmi /olyóig. A lapok kiemelik, hogy az ántántbarát Esszad basa tízezer hívén kívül az északi és déli albán törzsek ellenségeknek tekinthetők. Félhivatalos közlések azt hangsúlyozzák, hogy az albániai helyzet az olaszokra nézve igen rossz. Lugano, jan. 28. A tegnapi olasz minisztertanácson vala­mennyi miniszter részvételével az albán kérdéssel foglalkoztak. Lugano, jan. 28. Az albániai olasz csapatok fővezére Bartozzi tábornok. Róma, jan. -8. A hivatalos lap dekrétumot kö­zöl, amely az expediciós hadtest parancsnokát szárazföldi, tengeré­szeti és politikai jogokkal ruházza fel. Róma, jan. 28. Az olasz kormány minden in­tézkedést megtett az albániai had­műveletek sikere érdekében. Az olasz csapatokat a tenger felöl a szövetsé­ges flotta támogatni fogja. Balkáni eíó'heMfennl^ montenegrói lefegyverzés Végefelé közeledik. Budapest, jan. 28. Hivatalos jelentés: Délkeleti hadszíntér: Csapataink most Margusinja vidékét is megszállották. Itt sem akadtak sehol ellen­állásra. A montenegrói hadsereg lefegyverzése befejezéséhez közeledik. Tlőfer, altábornagy. Afs S fillér. Lapunk: mai szám a 4t oldal. Ara 6 fillér. MMOS

Next

/
Thumbnails
Contents