Szamos, 1916. január (48. évfolyam, 1-31. szám)
1916-01-01 / 1. szám
Ä „PénzinSézefi Központ;“ a ggakoílaíban. Irta : Róth Lajos, a Szatmári Leszámitolóbank vezérigazgatója. Nagyjelentőségű törvényjavaslat kerül a közeli napokban a képviselőház asztalára. Olyan tervezet, amelynek célja és rendeltetése a pénzintézeti inté ményeknek rég idők óta érzett szükségét fogja pótolni. Ha végig tekintünk azokon a kellékeken, amelyeket a keresk. törvény a pénzintézetek alapításához megkiyán, megértjük azt, hogy mi idézte elő azt a statisztikai állapotot, miszerint hazánkba: számra nézve több pénzintézet működik mint Németországban és Ausztriában együtt. Mig amott kormányengedély nélkül pénzintézet nem működhet és igy a közönség bizalmát nem élvezheti, addig nálunk alapításokhoz csupán az alaptőke 30o/o befizetés mek és a tetszésszerinti alaptőke lejegyzésének igazolása elegendő. Ha ez megtörtént, az intézet megalakulhat, a közönség bizalmából és összeköttetések révén oly mértékű forgalmat bonyolíthat le és azt úgy, ahogyan az egyes igazgatóságok azt akarják. A legszebb űuenciók, a legnemesebb törekvések, a légi .dokoltabb bizalom mellett is ez oly nagymértékű hatáskör, hogy bizonyos szakszerű ellenőrzésnek szükségét minden e téren működő egyénnek éreznie kell. A pénzintézetek a nemzeti vagyonnak tekintélyes részét kezelik, az ő sáfárkodásuk nagymértékben befolyásolja a nemzeti vagyon gyarapodását, az ő erősségük a közvagyon erősítését jelenti. Ilyen körülmények között a kormánynak kötelessége gondoskodnia arról, hogy a köz bizalma indokolt legyen, hogy a köz vagyona kellőkép kezeltessék. A magyar pénzintézetek helyzetében ugyan a második éve dúló háború lényegesebb bajokat eddig nem idézett elő, de ennek megvannak a maga szerencsés okai. Elsősorban azért nem, mert a háború borzalmainak közvetlen hatása hazánk területét csak alig érintette, másodszor a háborút megelőző 1907. évi és 1913. évi pénzkrizis következtében pénzintézeteinket a világháború már nem a hausse konjunktúrában találta, hanem ez idő alatt, inkább egy visszafejlődő irányzat következett be, a két pénzkrizis alatt az ország 2300 pénzintézete közül mintegy 300 részben fúzió, részben felszámo’ás folytán megszűnt, úgy, hogy nagy általánosságban egyes lokális jellegű eltolódásoktól eltej kintve a helyzet kiforrása elég előrehaladt ! stádiumba jutott, harmadszor maga az elég í kielégitő termés és az árak magassága magát az egész közgazdasági alapot a javulás útjára vitte, negyeds*er pedig a világkereskedelemtől való elszigeteltségünk, mezőgazda- sági állam lévén, általában csak kisebb kaliberű hatást idézhetett elő. Hogy a helyzet igy van, igazolja a hazai pénzintézetek meglepő liquiditása, mely nem a lekicsinyelt mértékben állott fenn. A háború kitörése szülte első napi izgalmak következtében előállott rohamoknak könnyűszerrel képesek voltak ellentállani. A nyugalom visszatérte után az egész vonalon az a helyzet állott elő, hogy a pénzintézetek passzíváikat meglepő módon csökkenteni voltak képesek és a hadikölcsön elhelyezésénél hivatásukat oly fényesen teljesítették, hogy általános elismerést érdemeltek ki. Ha tekintetbe vesszük, hogy az eddigi három hadi- kölcsön négy milliárd összegéből Magyarország pénzintézetei betéteikből 50 százalékot képesek voltak a szent cél érdekében a hazafias közönség rendelkezésére bocsátani és ennek dacára a pénzintézetek betétállománya a háború kitörése előtti összeghez viszonyítva átlagban 30 százalék emelkedést ínutat, méltán tehette & kötelességévé a kormánynak azt, hogy a köz részéről élvezett megingathatatlan bizalmat még sziklaszilár- t dabbá tegye azzal, kogy a pénzintézeteket egy olyan központi szervvel erősítse, mely a nemzet gépezetének e fontos alkatrészét szakszerű tanácsokkal, ha kell: segítséggel lássa el és adjon módot ezen intézményeknek ahhoz, hogy kölcsönös megértéssel egymásban ne ellenséget, hanem jóbarátot lássanak és egy eél vezérelje őket: az ország közgazda- sági és pénzügyi érdekeinek a köz érdekében való előbbrevitele. Ha vissza tekintünk az 1907. és 1913. évi pénzkrizis hatására, lehetetlen be nem látnunk azt, hogy az országban ez idő alatt megszűnt 300 pénzintézet a m3ga érdekkörében emlitésreméltó zavarokat ne idézett volna elő, valamint hogy az utóbbi években mutatkozó bajok további orvoslást nem fognak kivánni. A moratorium elrendelése bizonyos narkózist eredményezett ugvan, de a seb végleges gyógyulása némely intézetnél csak a háború befejeztével fog bekövetkezni, vagyis a tisztulási folyamat addig elodázta- j főtt. Hogy ez a tisztulási folyamat milyen | viszonyok között fog a békés állapotba való 1 vissza zökkenéskor végbe menni és hogy I vájjon a visszailleszkedés nem e lesz nehe- I zebb, mint volt a háborús körülményekhez í való alkalmazkodás a moratorium védőszárnyai alatt, ezek mind oly kérdések, melyek a Pénzintézeti Központ létesítését még a háború folyamán teszik szükségessé. Egy kellő szakértelemmel ügyesen megszervezett központ, mely 2000 pénzintézet képviseletét jelentené, a maga 160 millió korona körüli tőkéjével alkalmas lenne arra, hogy a magyar pénzintézetek a reájuk háramló nagy feladatokat úgy nemzeti, mint nemzetközi viszonylatban a köz érdekében oldhassák meg, a támogatásra reá szoruló intézetek pedig a piac és vidék megrázkódtatása nélkül legyenek képesek a tisztulási folyamaton keresztül menni. §) Üli fl A Pénzintézeti Központ működésének gyakorlati szervezése igen nehéz, ezt csakis az érdekeit pénzintézetek egymást megértő eljárása könyiíheti meg. [Feltétlenül szükséges, hogy az egymással szomszédos, esetleg egymással kapcsolatban is levő piacok jó előre megállapodjanak egymással arra nézve, hogy az általuk egy kerületet ’alkotó összes pénzintézetek a maguk képviseletével a Pénzintézeti Központ igazgatóságában és választmányában olyan egyéneket bízzanak meg, kik addig is, mig a Központ a magá szakértőivel elfogulatlan képet alkotathat ma-, gának, a kerület pénzintézetei érdekében érveiket, tudásukat és a körzetét érintő ismereteiket kellő súllyal tudják latba vetni és a felmerülhető kérdésekben az igazságnak és a helyi viszonyoknak megfelelő módon tudják a Központ érdemleges intézkedéseit kieszközölni. A „Tervezet“ pártpolitikai szempontból erős támadásban fog részesülni, de az aggályok könnyen elfognak oszlani, ha a kormányelnök által olyas kijelentés fog tétetni, hogy a Központ igazgatóságába nem exponált politikusokat, hanem a politikától távol álló, az ország pénzügyi intézésének terén nagy és mély tapasztalatokat szerzett, nem éppen „kegyelmes“, urak fognak be választatni és nem felejtjük el továbbá azt, hogy városokban a képviselőválasztás amúgy is titkos szavazás utján fog történni, tehát a pénzintézetek befolyásolása és esetleges terrorizálása a kormány érdekében már erősen élét vészitette, mert csupán ellenőrizhetetlen korteskedésre szorítkozhat, de a szavazás titkos lévén, mindenki tetszése szerint fogja leadhatni szavazatát. ügy kellene, hogy az érdekelt, pénzintézetek e kérdést ne pártpolitikai szempontból fogják fel és ezáltal ezen alkotás hatását is tisztán és kizárólag közgazdasági és pénzügyi érdekeik szerint várják és fogaoják a legszebb reménységgel. nsgyválasziéku cipő rak tárát ajánljuk a K vevőközönségnek, mint a legolcsóbb be vas áriási forrást Közvetlen a „Pannónia" mellett. Szatmár és vidéke legnagyobb eipőrakíára.g A7 Alnrchaladott idény miatt leszállított árban kerülnek eladásra valódi chewraux és boxbőrböl készült legújabb divatu úri, női és gyermek lábbeliek, mr A valódi AMERIKAI KING QUILETI cipők kizárólagos raktára. filféF, IrfSLKnmfc sasámsi 6 oldal. A: fül él'. e
