Szamos, 1915. december (47. évfolyam, 329-358. szám)
1915-12-12 / 340. szám
XLVII. évfolyam. Szatmér. 1915. december 12., vasárnap Románia Tisza keddi beszédének Romániára vonatkozó részét az egész magyar sajtó, az ellenzék is, osztatlan helyesléssel fogadta. A miniszterelnök, felelős állásában, kétségen kivül a monarchia hivatalos felfogását juttatta kifejezésre ebben a kérdésben, nagyon érdekes dolog tehát, hogy ez a felfogás teljesen összhangzik a magyar nemzet közvéleményével. Hogyan állunk tehát Romániával ? Mindenekelőtt állapítsuk meg, hogy ezt a szomszéd országot sem fenyegetéssel, sem csábítással nem akarjuk befolyásolni a maga elhatározásában, Tisza szigorúan tartózkodott beleavatkozni abba a belső ügyébe Romániának, hogy a világháborúban részt vesz-e s ha igen, melyik oldalon. Ebben a tartózkodásban elsősorban tisztelet nyilvánult meg a szomszéd állam belső ügye iránt. Más részről azonban úgy áll a dolog, hogy Románia hovacsatlakozása ránk nézve ma már döntő jelentőségű. A mi harctéri helyzetünk annyira kedvező általában s különösen a Balkánon is — a törökbolgár szövetség révén — hogy ezen már a Balkán semlegeseinek a magatartása alig változtathatna. Mi a világháborút már megnyertük s most már csak azért küzdünk tovább, hogy minél kedvezőbb békefeltételekkel köthessünk majd békét. Ám ez a nagyon is gondos tárgyilagosságunk Romániával szemben egyáltalában nem közömbösségből fakad. Mi bebizonyítottuk a román királyság megalakulása idején, hogy ez iránt a szomszédunk iránt mily őszinte barátsággal viseltetünk. Szó sincs tehát róla, hogy minket Románia elhatározása ne érdekelne. Már csak a jövőre szóló külpolitikai programmunk szempontjából is érdekel, hiszen a mi szövetségesünk nemcsak a Németbirodalommal, hanem Török- és Bolgárországgal is : békeszövetség, hivatva van a sokat forrongott Balkán békéjét is végeláthatatlan időig biztosítani s ezt a nagy célunkat igen természetesen annál könnyebben érhetjük el, minél több érdekelt állam teszi magáévá. De a tárgyilagos nyugodtság mellett s az érdeklődésen felül bizonyos csodálkozással is tekintjük Románia habozását s éppen nem tudnók megérteni, ha végre is arra szánná el magát, hogy az ellenségeinkhez csatlakozzék. Ez ellenkeznék Románia hagyományos politikájával, amelyet nagy királya, a boldogult Károly is hűségesen követett s amellyel utóda s a háborús román kormány sem szakított kifejezetten. Ez ellenkeznék Románia érdekeivel, amelyeket az orosz állandóan veszélyeztet s amelyek számára a központi hatalmakhoz való csatlakozás a legjobb oltalom. Ez ellenkeznék azzal a nemzetközi viszonnyal is, amelyben Romániával vagyunk s amelynél fogva már régen Ä balkáni jjadsziníérröl. 400 fogoly Montenegróban. Budapest, dec. 11. Hivatalos jelentés: A Montenegrói területen, főleg utóvéd harcokban újra 400 foglyot szállítottunk be. HŐfer altábornagy. Tankosics elesett. Lugaao, dec. 11. Hivatalosan megerősítik, hogy a kragu- jeváci harcokban Tankosics őrnagy, a szarajevói gyikosság egyik főcinkosa elesett. Péter király Itáliába megy. Lugano, dec. 11. Szalonikii előkelőségek beszélik, hogy Péter király és a szerb kormány Itáliába fognak vonulni. A szkupstina elnöke ötven képviselővel Szalonikiban van és az egyik szállodában tartják az üléseket. Az ántánt balkáni akciója. Amsterdam, dec. 11. A Times szerint a szövetségesek haditanácsa elhatározta, hogy a szalonikii expedíciót nem hagyja abba. Athén, dec. 11. Hivatalosan jelentik: A görög kormány az ántánt jegyzékére tegnap délután öt órakor nyújtotta át barátságos hangú válaszjegyzékét, melyben megújította a kívánságok teljesítésének ígéretét. várhattuk volna a világháborúba a mi oldalunkon való beavatkozását. Ez ellenkeznék a józan logikával is, hiszen a mi szövetségünk ma még értékesebb Romániára nézve, mint eddig volt, mert bolgár-török viszonyunknál fogva megadja neki déli és délkeleti határainak teljes biztosságát Mi tehát — mint Tisza hangsúlyozta - teljes lelki nyugalommal tekintünk a jövő eseményei eM mindamellett reméljük, hogy Romc....a elhatározása előbb-utóbb helyes irányban fog eldőlni. Szófia, dec. 11. As angolok Szalonikiban elrendelték az ostromállapotot, birtokukba vették a távir óhivat alt, a postát és más intézményeket és a varos környékén folytatják az eUáncolási munkálatokat. A Cser na és Vardar-menti harcokban a bolgárok eddig 20,000 angol-francia katonát fogtak el. Szófia, dec. 11. Az ántánt azon intézkedéseire, ho y Szalontkit operációs bázissá akarják megtenni, a görög kormány ellenin tézkedéseket tesz. A diplomaták véleménye szerint Görögországra nézve elérkezett a pillanat, amikor a háborúba be kell avatkoznia. Nagyon valószínű, hogy a görög kormány az ántánt csapatainak további partraszállitását meg fogja akadályozni. London, dec. 11. A szalonikii angol csapatok parancsnoka jelenti, hogy minden intézkedést meglett arra nézve, hogy az angol—francia csapatok minden pillanatban behojózhatók legyenek. E célra Szaloniki kikötőjében 100 szállitóhdjót vontak össze. Lugano, dec. 11. Hir szerint a németek és bolgárok elfoglalták Rabrovot. A strumicai pályaudvartól délre bolgár bandák megtámadták á franciák balszárnyát. A franciák tartják a demirkapui szorost. Valószínű, hogy a harc nemsokára görög területre terelődik át. Lugano, dec. 11. Gollwitz serege Demirkapu felé nyomul. A világháború hírei. ______________ ■ : rí >■ ‘ ■> m fillér. RtepimM mai s&éx&m 6 oMaüU S fillér«
