Szamos, 1915. október (47. évfolyam, 268-298. szám)
1915-10-13 / 280. szám
(1915 október 13. 280. szám) SZAMOS 3. oldal tás gazdáinkat, akik, úgy látszik, nem vették komolyan a miniszteri rendeletet és nem fontolták meg mulasztásuk következményeit. Nyomatékosan rá kell mutatnom tehát arra, hogy hadban álló ország vagyunk. Az ellenséges hatalmak kémei itt nyüzsögnek észrevétlenül közöttünk, hogy erőnket, fel- készültségünket és a front mögö'.t levő hadieszközeinket kikutassák. Mi sem könnyebb, mint a szabadjára eresztett foglyoktól e dolgok felől tájékozást szerezni. Aki tehát elmulasztja a hadifoglyok felett való felügyeletet, hazafiatlan cselekedetet követ el, mert előmozdítja ellenségeink kémszolgálatát, azonfelül pedig alkalmat ad a hadifoglyoknak a szökésre. Éppen azért figyelmébe ajánlom a hadifoglyokkal rendelkező gazdáknak, hogy 1. a hadifoglyok mellett, ha csak egyetlen egy is van valakinél, fegyveres felügyelőt kell tartani, a felügyelőt nemzeliszinü kar- szallaggal el kell látni és a hatóság előtt vele esküt kell tétetni, amiről igazolványt kap, 2. a foglyokat egy percre sem szabad őrizetlenül hagyni, 3. a foglyokat katonai mi voltuknak megfelelő ruhában kell járatni, po'gári ruhát viselniök szigorúan tilos, 4. a foglyokat más munkára, mint amire ki vannak adva, fe’használni nem szabad. Hogy a katonai parancsnokság eddig nem alkalmazott szigorúbb rendszabályokat a mulasztást elkövető gazdák ellen, az csak jóakaratu elnézés lehetett, ami arra a feltevésre volt alapítva, hogy a gazdák nem voltak eléggé felvilágosítva kötelességeikről. Miután azonban a gazdák e lapban közzétett hirdetmény utján ezekre már figyelmeztetve voltak s ennek dacára sem mutattak semmi igyekezetét sem a tűrhetetlen állapot megszüntetésére, most már nem igen számíthat- j nak tovább elnézésre. Fölkérem tehát a hadifoglyokat tartó gazdákat, hogv siessenek a miniszteri rendeletben előirt és itt vázolt követelményeknek lelkiismeretes pontossággal eleget tenni, mert azonfelül, hogy mulasztásukért most j már egész bizonyosan szigorúan megbüntetik, i bajba sodorják ártatlan gazdatársaikat is, mivel a katonai parancsnokság a szabályok áthágása esetén valamennyi gazdától bevonja a hadifoglyokat. Értesítem végül az érdekelteket, hogy a várostól kért és nem mezőgazdasági munkára használt hadifoglyok bevonása iránt intézkedtem s hogy egyes foglyokat, nem mezei vagy gazdasági munkára senki sem kaphat. Ferencz Ágoston tanácsnok. A 40-42 éves népfölkelők | november 3-án vonulnék be, j — A Szamos eredeti tudósítása. — Budapest, okt. 12. A hivatalos lap mai száma a m. kir. honvédelmi minisztérium hirdetményét közli a 40 — 42 éves népfölkelők bevonulása tárgyábaa. A bevonulási hirdetmény szerint az 1873., 1874. és 1875. évben született népfölkelésre kötelezettek, ha a nép- fölkelési bemutató szemlén vagy utóbemutató szemlén nópfölkelósi fegyveres szolgálatra alkalmasnak találtattak, 1915. évi november 3-án tartoznak tényleges szolgálatra bevonulni. Ugyanazon napra hivatnak be azon 1872., 1873,, 1874. évi és fiatalabb születésű Aj alosztályu (katonailag kiképzett) népi ölkelésre kötelezettek, kik népfölkelósi fegyveres szolgálatra egyizben már behivattak és bevonultak, de elszabadságoltattak. IIIHDKTMÉ >T, A Szatmári Le számítoló Bank r.-t. hadifoglyok részére pénzküldeményeket közvetít. URÁNIAMOZGÓ (KINO THEATER) Az Iparos Otthon dísztermében. __________Telefon 3-95. MA SZERDÁN mindkét nap este 6 órától folytatólag a Messter fi I mgyár szenzációja mhm profundis. Küzdelem az előítélet ellen I társadalmi színmű 7 felvonásban (4000 méter). A kettős = főszerepben = Kari Goetröt a berlini Hofoper drámai hőse. A fővárosi legelőkelőbb napilapok, szak- és folyóiratok Véleménye szerint: E kép szemlélése a legszebb lelki izgalom és szokatlan érdé- kesség“ Rendes helyárak. hírek ............... ús zik a levegő égben, furcsa fehér, nyálkás, tapadós fonál. Komolyan, nehézkesen úszik, sietni nem látta még senki, lebeg, mint egy lazára engedett telefondrót, amelyen a sárguló mező, a kopár magyar tarló, a szénaszagu rét, a felszántott fekete főid, az őszi magvetés küld üzenetetavárosba:élamagyar töld, termést hoz a magyar meiö, melynek fiai véres rendet vágnak, halálmagot vetnek, életet aratnak. Jön a fehér fonál, úszik a levegő napfényes tengerében a vénasszonyok nyarának.megőszült virágé, kóvályog a nagy, rideg kővárosban és találkozik öt magyar bakával. Öt magyar baka ballag, őt csukaszürke családapa, nehéz bakkancsa koppan a kővön, ekeszarvához, kapanyeléhez, kasza fogójához szokott keze öreg Mannlicher kemény tusán pihen. Vállán ez őt bakának szuronyban, fényes panganétban végződik a puska, „pstrujj“-ban jár az öt öreg nép föl kelő, kerülő járásban van az őt nehéz magyar, járja a határt . . . A mező telefonja megtalálja az öt öreg cimborát, belekapcsolódik a „patrujj“ szuronyába. Öreg bakák húzzák, viszik maguk után a mező üzentjét, falu hírhozóját, nem kell annak csengő, nem kell annak halló, hallják a meséjét az öt öreg bakák. Hallják, amint mesél levelüket hullató régi akácfáról, sárba ereszkedett kis falu fehérre meszelt apró házairól, a sáros utcán adóért doboló kisbirót ugatja a komondor, udvaron az asszony a riskát itatja, istálló jászlában málé- kóró suhog, bécsitöktől maszatos me zitlábas pulya csutkát hord a plattba, a kert végiben kolompért vájnak, istálló tövében kontafarku tyúkok szemétben fürdőnek, ősztövér igások dagasztják a sarat . . . onnan jöttem hozzád a magyar faluból, a magyar mezőről, lágy őszi szél hozott, asz szonyod meleg sóhajtása küldött, vagy talán gyermekeidnek rád kérdező szava, onnan ho om a hirt, fehér, nyálkás fonál, mezei ökörnyál, utánnad jöttem a rideg kővárosba, menj, hordozd a fegyvert, a falu vár, a mező él .. . Öreg népfölkelő felpislog az égre, fekete föld friss szaga üti meg az orrát, elfog egy úszkáló őkörnyált, szétdörzsöli kérges ujjai között, borostás arcán nehéz könnycsepek barázdát szántanak . . . it) Q A szabadkőművesek a kárpáti falvakért. A szatmári Kölcsey Ferenc szabad- kőmüves-páholy 1000 koronát adományozott az elpusztult kárpáti falvak helyén építendő Kőmüvesfalva céljaira. Első magyar általános biztositó tár-, saság. A legutóbb megtartott igazgatósági ülés Ormódy Vilmos vezérigazgató, főrendiházi tag indítványára, e társaságnál hagyományos hazafias érzéstől áthatva, elhatározta, hogy a harmadik hadikölcsönbőí ismét 25 millió koronát fog a magyar királyi pénzügyminisztérium utján jegyezni. A előző két hadikölcsönbőí a társaság 32 és fél millió korona értékű címletet vett át és igy a most határozatba ment jegyzés összegét is beszámítva, az »Első magyar“ összes jegyzései — leányintézeteinek jegyzéseitől eltekintve, — 57 és félmillió koronára, vagyis oly összegre rúgnak, melyet eddig Magyarországon és Ausztriában egyetlen pénzintézet sem jegyzett. Ezen fontos határozat meghozatalánál az intézet vezetőségét azon erkölcsi és haza-
