Szamos, 1915. október (47. évfolyam, 268-298. szám)

1915-10-10 / 277. szám

1915 október 10, 277. szám) SZAMOS 5 olia HÍREK Drága ltfs madárba, szép kicsi szárnyas, mesebéli kékma­dár, álombéli tündér, szép fehér a szárnya, a basán kék a tollazatja, [ aranysárga a csőre . . . Ha milliomos nagyur legszebb álmaiban találkozik vele, felriad és boldogan mondja : — Láttam a drága, a szép, az elérhetetlen kék madarat. Szegény ember még csak nem is álmodhatik róla. Ha a szerelmes lovag hadba in­dul, azzal csillapítja búcsúzó arájának hangos zokogását, hogy megígéri : nem nyugszik addig, amig ijjával el nem ejti a mesebéli, az álombéli szép, drága madarat. — Menj, oltsd fel vértedet, mondja Népfőlkelőné vakmerő férjének, aki éppen veszedelmes helyi szolgálatéi a indul, menj és hordozzon útjaidon az Ur! Menj és ne legyen ott ellenség, ahol lábaid alatt rengeni fog a föld. Menj és ne fázz a hidegvéredtől. Megállást ne ösmerj. Ágyút ne zsák­mányolj, kérlek, mert ágyunk van Gépfegyvert ne hozzál, mert el talál sülni. Foglyokat ne ejtsél, mert a fene győzi őket ennivalóval ebben a drága világban. Többet, óh sokkal többet kí­vánok ón az én vitéz uramtól: ha a ha a harc mezején találkozol a csoda madárral, azt ejtsd meg nekem, te hős! így vágyjék, keresik, lesik, ker­getik, bősök és alkalmatlanok, gazda­gok és szegények a drága, a kívána­tos, a mesebeli madarat, amelyet pén­zért, óh hitvány pénzért nem szerez­het meg gyarló földi halandó. Több kell abhoz, mint pénz, több : mesebeli szerencse kell hozzá. Olyan szerencse, aminő — pszt, ne hallja meg senki, mert ekkora kincs után kivetik rám a hadi adót — olyan szerencse, aminő engem ért. Engem ért igenis a szerencse, hogy szerény lakomat megtisztelte Átlépi Maximáliáth, a jótékony tündér, a derék emberek védőangyala, aki himmi hummi emberrel szóba sem áll és hóna alatt hozta a mesebeli drága madarat. — Csak a hangját engedd hal­lanom, óh jóságos tündér, csak a fé­nyes tollát engedd megsimitanom, csak az aranysárga csőrét engedd csókkal ihletnem. Átlépi Maximáliáth azonban rideg maradt. — Van-e kincsed? Van-e vagyó­nód? Add ide mind. Add ide házad, add ide barmod és a madár a tied. — Hamar a madarat meg kell venni tőle, kiáltok és oda adtam neki minden vagyonom: három értékpapí­rom a holybeli piacról, házamat, föl­demet, mely cipőmön tapadt, fogamból a plombát, orromról a rezet, ágyamról a takarót, magamról a ruhát, lemond­tam a lelki üdvökről, a szövetségesek által elfoglalt területekből a reám eső részről, földi gyönyörökről, tulvilági nyugalomról, cipőmön a papiros tal­pakról és enyém lett a madár. A szép, a csodálatos, a mesebeli madár. Alig nagyobb, tessék elhinni, alig nagyobb egy ökörszemnél a drága kis madár, kivesző bölénye Észak- magyarország szárnyas állatvilágának. Harminc szobás lakásban tartom, har­minc tolvaj hatvan esztendőt ülne az aranyért, amiből kalitkája való. Gyé­mánt tálból etetem, brillláns csészéből itatom. Ugocsából román társalkodó­nőt hozatok melléje, cigánnyal hu­zatom neki, pulzusát mérem a drága, a szép, a gyönyörű, az isteni madár­nak, világ legnagyobb kincsének, mil­liókat érő szép tünderajándéknak. Pszt, ne tudja meg senki, mert még kirabolnak : vettem egy libukát, egy kis libucit, eszem azt a drága kis máját neki, azóta rongyosan járok, ennem nem is telik, csupasz földön há­lok, hajléktalan lettem, mert vettem, Átlépi Maximáliáth-tol vettem — oh, hogy ennyire vittem, ilyen gazdag let­tem — vettem egy libát. A király húszmilliós hadikölcsön jegyzése. Bécsből jelenti tudósítónk: A király 10—10 milliót jegyzett a 6% os magyar és az 5 és fél %-os osztrák hadikölcsönre. Elhunyt urinő. Egy köztiszteletben álló, derék, régi magyar asszony hunyt el a héten özv. alsó-visti Cáró Fogarassy Sá- muelné szül. kölesei Kende Clemence sze­mélyében. Az elhunyt matróna, aki 9z évet élt, típusa volt a jólelkü, nagy intelligenciájú, de egyszerű és nemes magyar uriasszonyok- nak. Hosszú élete nem volt mentes a csa­pásoktól : átélte két fiának: Fogarassy Aurél farkasfalvai földbirtokosnak, Fogarassy Zsig- mond volt halmii orsz. képviselőnek és ez utóbbi nejének halálát. A csapások fájdal­mait valóságos hősiességgel viselte el. Nagy kora dacára a legutóbbi időkben is megtar­totta szellemi frissességét. 48 évi özvegység után rövid szenvedés előzte meg halálát. — Hült tetemeit pénteken helyezték örök nyu­galomra a farkasfalvai családi sírboltban igen nagy részvét melleit. Halálát kiterjedt és előkelő rokonság gyászolja. Húsz éves az anyakönyv. Ma húsz éve, hogy Magyarországban felállították az anyakönyvi hivatalt. A szatmári anyakönyvi hivatal élén annak {elállítása óta Kő; őamezev Antal főjegyző áll, akinek helyettesei lettek később dr. Lónárd István és Demkő Sán­dor. A szatmári hivatal, tekintettel az ünnep­lésre nem alkalmas időre és a hivatal nagy elfoglaltságaira, csendben, zajtalanul ünne­pelte meg az évfordulót. Jékey Ferenc, a sebesült hős. Jékey Sándornak, a fehérgyarmati járás köztiszte­letben álló főszolgabirájának két fia katona. Nagyobbik fia: Ferenc, zászlós a 14. sz. kö­zös huszárezredben, kisebbik fia: Sándor e hó 15 ón vonul be ugyancsak a tizennégyes huszárokhoz. Jékey Ferenc bevonulása óta az orosz harctéren teljesít szolgálatot és ez­redesének, valamint tiszttársainak többször kifejezésre jutott elismerése szerint egyike az ezred legbátrabb és legsnájdigabb tisztjeinek. Jékey Ferenc vitéz magatartásának elismeré­séül épp a napokban lett felterjesztve kitün tetésre. Alig érkezett meg azonban szüleihez ez az örömtelj es híradás, ezt egy másik, szomorúbb értesítés követte : Jékey Ferenc megsebesült. Egy ellenséges golyó a mellén találta és a hátán jött ki. A golyó szeren­csére sem a tüdőt, sem más nemesebb ré­szeket nem érintett és igy nem veszélyes. A vitéz huszár-zászlóst sebesülésével az oder- bergi katonai megfigyelő kórházba szállítot­ták, ahova a sebesülés hírére szülei is el­utaztak. Eljegyzés. Ratyis György szobafestő eljegyezte Rácz Erzsikét, Rácz Mihály hely­beli polgár leányát. Egy urileány tragédiája. Debrecen­ből írják: Mélyen megrendítő csapás érte Papolczy Sándor debreceni táblabirót. Leánya, a 18 éves Margit, tegnap délután tragikus módon elhunyt. A fiatal, rendkívül okos, szellemes urileány igazán szemefénve volt a családnak. A kereskedelmi iskolában kitűnő eredménynyel tett érettségit, elnöke volt az önképzőkörnek, szóval kitűnő szellemi talen­tummal volt megáldva. Most már otthon, a háztartásban tevékenykedett. Édes anyja he­lyett most is ő látta el a házi teendőket, minthogy Szinérváraljára utazott szüretre. Apja pedig tegnap délután hivatalában volt elfoglalva, úgy, hogy egyedül maradt a cse­lédséggel Széchenyi-kert, Erőss Lajos-utca 1. szám alatti lakásukon. Az esti órákban, mi­kor benyitottak szobájába, halva találták Papolczy Margitot. A hirtelen haláleset hire széles körben keltett mély részvétet. A csengeri főszolgabírói állás. A K é p e s s y László halálával megüresedett csengeri főszolgabírói állás betöltése, mint értesülünk, az őszi vármegyei közgyűlésre lesz kitűzve. Az állásra az eddigiek szerint az egyetlen komoly jelölt S z u h á n y i László, aki néhai Képessy László halála óta vezeti a hivatalt. Valószínű, hogy a törvényhatóság az ő kezében fogja meghagyni a főszolgabírói hivatalt, mert Szuhányi László köztudomás- szerüleg szorgalmas, tehetséges, képzett köz- igazgatási tisztviselő, aki hivataloskodásának ideje alatt kiállotta a próbáját annak, hogy vele úgy a járás közönsége, mint fölöttes hatóságai a legteljesebb mértékben meg van­nak elégedve. A felmentési kérvények bélyeg­mentessége. Több oldalról hozzánk ( rkezett kérdezősködésekre ezúttal e helyütt is kö­zöljük, hogy a B) osztályú népfölkelőknek a bevonulás alól való felmentése iránt benyúj­tott kérvényei és azok mellékletei az 1912. évi XXX. t.-cz. 86. §-a alapján kiadott 49,081—915. számú pénzügyminiszteri ren­delet szerint bélyegmentesek. Nagy Sándorné szül. Borsos Jolánka. Erre a címre levelet hozott a posta Orosz­országból. A helységnév nincs megjelölve, csupán annyi: comitat Szatmár. A levelet az orosz fogságban levő Nagy Sándor Írja Spac- koeből, Wladiwostok mellől és augusztus 18-iki kelettel közli, hogy egészséges és — bár ő már sokszor irt — választ nem ka­pott, pedig nagyon szeretne övéiről hirt hal­lani. — A levél átvehető a Szamos kiadó- hivatalában. Szeretetadományok. A fehérgyarmati járásból e héten, egy vasúti kocsi rakomány­ban a következő adományok érkeztek a Vörös Kereszt Egylet vasúti üdítő állomása számára: ^40 kenyér, 7 kalács, '"’O csirke, 4 rucza, 13 mm. 41 kgr. búza, 2 mm. 70 kgr. liszt, 3 mm. 84 kgr. bab, 3 és fél krg. aszal- vány, 9 kgr. lekvár, 5 kgr. dió, 5 kgr. túró, 1 üveg sósborszesz, 1 zsák birsalma, félzsák alma, 3550 db. cigaretta, 585 tojás, 3 doboz sütemény. 90 fej káposzta, 50 liter tej, 2 ing, 1 alsónadrág. — Mindezeket a dolgokat dr. Jármv Béláné úrnő, mint a fehérgyarmati Vörös Kereszt fiókjának elnöke, küldötte be; jelezvén, hogy a járást körökre felosztva, állandóan rendeznek a községekben ilyen gyűjtéseket. — Mely buzgólkodásukért fogad­ják leghálásabb köszönetünket. A szatmár­németi Vörös Kereszt Egylet választ­mánya. Orosz hadifoglyokkal való levelezés. Egyre sűrűbben hangzanak fel panaszok, hogy orosz hadifogsában levő katonáink nem kap­ják meg hozzátartozóik leveleit. Illetékes hely­ről való értesülés szerint ennek okát első sorban a levelezések nagy mennyiségében és a közlemények tulhosszu voltában kell keresni. A közönség tehát csak úgy biztosíthatja a le­velek célhoz jutását, ha az orosz cenzúra munkájának megkönnyítése érdekében leg­feljebb két hetenkint egyszer, vagy ennél is ritkábban ir, akkor sem levelet, hanem csak levelezőlapot s erre csak néhány sornyi csa­ládi és magánvonatkozásu közleményt ir. A levelezésre célszerű kizáróan a Hadifoglyokat Gyámolitó és Tudósitó Hivatal által vöröske­reszt-jelvénnyel kibocsátott és megfelelő elő­nyomással ellátott levelezőlapokat használni, a melyek a legtöbb postahivatalban kaphatók. A közleményben kerülni kell a közállapotokra és a háborúra vonatkozó minden hirt. Aján­latos a levelezésnél a német vagy a francia nyelvet használni, mert más nyelvekre Orosz- országbah kevés a ceazor s igy ezek a leve­lek soká hevernek, esetleg célhoz sem jut­nak. A falvak intelligenciájára hárul a haza­fias feladat, hogy ily levelezéseknek német vagy francia nyelven való megírásnál a nyelv ismerettel nem bírók segítségére legyenek. Különös súlyt kell helyezni a cim megírására. Itt is lehetően a francia vagy a német nyel­vet használjuk, de a német címet is latin be­tűkkel írjuk. A címben okvetlenül legyen benne annak jelzése, hogy a címzett hadi­fogoly. Keresek nagyobb mennyiségű uj must és ó bort megvételre. Ajánlatok ár és meny- nyiség megjetöléssel Róth Géza Szatmár címre kéretnek.

Next

/
Thumbnails
Contents