Szamos, 1915. október (47. évfolyam, 268-298. szám)
1915-10-31 / 298. szám
4. oldal SZAMOS Elitéit árdrágítók és élelmiszer hamisítók. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, okt. 30. Az elmúlt héten a rendőri kihágási bíróság a következőket büntette meg árdrágítás vagy tejhamisitás miatt: Liszt árának drágításáért: Leuchtman Ignácz Csenger 50 K A búza árának drágításáért: Szabó Lajosné szül. Gáspár Zsuzsánna Szatmárhegy 30 K Berecz János Kakszentmárton 20 K Tyityán László 15 K Juhász Ferencz, a ki mint vevő hágta át a maximális árat 10 K Kovács János Batiz 5 K Egyéb áru árának drágításáért: özv. Fekete Jánosné 5 K Morgenstern Zélig 20 K Komlósi Mártonná 5 K Tamás Györgyné 5 K Glück Herman 5 K Szarvadi Ferenc 5 K Kóródi Mária Szamosdob 4 K Tejhamisitásért: Buruba Mátyásné Batizvasvári 30 K Kiss Jánosné szül. Kiss Ilona 23 K Pál Bálintné szül. Novák Eszter 20 K Az első színházi est Lyon Lea bemutatója. Szatmár, okt. 30. Hosszú pihenés után ma este ismét megnyíltak a színház kapui, hogy a háború izgalmaiban elernyedt idegeinknek némi enyhülést, háborús hírekkel, tele lelkűnknek némi szórakozást hozzon. Örömmel üdvözöljük színházunkban Thália frissen érkezett papnőit és papjait, akiknek ezidei működése elé kiváncsi érdeklődéssel nézünk. Az ebő előadásra, amelyet zsúfolt ház nézett végig, szerencsésen választotta az igazgató Brödv Sándor Lyon Leáját, amely amellett, hogy dráma, jellegzetes és aktuális korrajz is. Bródy Sándor darabjának meséje egy kis töredéke a világháborúnak egy mozaik a háború ezer meg ezer kis tragédiájából és az első színdarab abból a téma körből, amely, évszázadokon át fog anyagot szolgáltatni az Íróknak. Lyon Lea meséjével csak nemrégiben foglalkoztak a fővárosi lapok úgy, hogy minden újságolvasó ösmeri a darab tartalmát. A hóditó és szép katona, az orosz nagyherceg, aki nevelésénél fogva gyűlöli a zsidót és a tudatlanságában naiv, de csupa elrejtett szenvedély, sokat sejtő, élni vágyó rabbileány — ennek a kettőnek viaskodása, egyesülése olyan nagyszerű összeütközés a drámában, melynek méltó megírásához egy Bródy Sándor tolla kellett. A skizz-szerüen megrajzolt alakok meg- kapóan érdekes jelenetei megkapják, elragadják a nézőt, mint egy régi, mohos mese. A szereplők kitünően megállották helyüket. Bedő Ilonka megnyerő külsejű színésznő, akinek mélyen átgondolt alakítása finomabb, komolyabb művészi kvalitásokra mutat. Kiss Miklós, mint Lyon rabbi, megrázó alakítást nyújtott és egész szerepén végig dicséretesen ellentállott a kínálkozó túlzásoknak. Kiss Árpád elegáns nagyherceg volt. O. Székely Renée és a többi szereplők megállták helyüket. A közönség feszült érdeklődéssel élvezte a darabot és sokat tapsolt. | HÍREK 3 Háborús jótékonyság. Békeidőben a jótékonyság abból állott, bogy az utcán járó emberek krajcárt löktek a siránkozó koldusnak, egyben beszédet intéztek hozzá, hogy azért a könyörkrajcárért változtassa meg életmódját és pálinka, dohány helyott kenyeret vegyen rajta. Az ajtón kéregető egy karéj kenyeret kapott, az éheseket a Népkonyha táplálta, a rongyosokat a fel ruházó egyesület felruházta. Aki adott, jó ember volt, aki nem adott, az még nem volt azért rossz ember. Annak csak elvei voltak. Akkor világfelforgató elmék ráfogták a jótékonyságra, hogy az adakozás tulajdonkéj pen nem is jószivü ség, hanem önvédelem, amelyet a tőke eszelt ki a saját nyugalmának biztosítására. Ne adnának csak, mondották ennek az elméletnek a hívei, ne dugnák csak be könyőradománvokkal az éhesek száját, ne löknének csak viseltes rongyokat a fagyoskodóknak, enged nék csak szabadjára a könyörtelen . nyomorúságot: az a sok éhes gyomor, fázós végtag hadd lázadna fel, majd rendet teremtene az, majd megcsinálná az az igazságos vagyonfelosztást! A krajcárdobáló jótékonvság most szünetelőben van. Most nincsenek kéregetők, most nem köny őr adományra várók koldul nak, most a mindenki fölöslegére jogos igényt tartok követelnek. Aki most ad, az kötelességét teljesiti, aki nem ad, az nem hivatkoz- hatik az elveire: az rossz ember, ha- zafiatlan ember, akinek nincs szive. Ma háború van, amely nemcsak vért, emberéletet kíván, de pénzt is. Es amit kíván, azt mind a háborús célra, jobbára a hadban levők, azok hozzátartozói vagy a háború által sújtottak céljaira. Mi, a sajtó, a háborús jótékonyság perselyes kéregetői, mi magunk is beösmerjük, hogy a háborús jótékonyság ma valóban sok oldalról veszi igénybe az emberek adakozási készségét. Ez igaz. De ne hivatkozzék erre senki, ne hárítsa el magától ezzel a kérő szót senki. Ma, amikor asszonyok a férjeiket, anyák a gyermekeiket adják oda, akkor senkinek sincs joga sokallani azt, ha a háború pénzbeli áldozatot kivan tőle. lessék csak mindenkinek mérlo get csinálni : milyen percentat td az, aki az életét adja oda és vele szem \ ben milyen elenyészően keveset áldoz i az, aki pillanatnyi szeszély szerint ad j egy egy háborús cárra — sohasem j többet, mint fölöslegének egy kicsiny percentjét. És merje akkor mondani, hogy ő már adott. Végig nézzük a lajstromot, a háborús jótékonyság adakozóinak lajstromát. Tekintélyes az az összeg, ami ebben a városban hadi özvegyek, árvák, beteg katonák, vak katonák, kárpáti falvak, Vöröskereszt céljaira egybegyült. A tekintélyes összegek mellett azonban vajmi keveset találunk azokból a tekintélyes nevekből, amelyeket önkéntelenül is keresünk ottan. Nagy vagyonú emberek, akik nem v1915 október 31. 298. szám) katonák, élelmesek, akiknek a vagyonát szaporította oz a bábom, ők maguk pedig itthon élvezik a békés polgári nyugalmat, legfeljebb 20 koronával szerepelnek ezekben a listákban. Az illetőknek kocsisuk, béresük, segédjük, hetesük az életét ajánlotta oda a haza védelmére, ók maguk 20 koronával rótták le hazafias kötelességüket. Nem fogunk szégyenlistával fenyegetőzni, ebhez nincs is jogunk. De ahhoz igenis jogunk van, bogy rámutassunk a tehetősebb embereknek erre a negligenciájára. Jogunk van figyelmébe ajánlani mindenkinek, hogy nélkülözhetetlen férfiak vannak, de senkinek a fölös lege sem menthető tel a háborús szolgálat alól. Isten segítségével eljövend a béke és akkor mindenkitől megkér deztetik : hol voltéi, amikor az ágyú zengett ? A „Szamos“ legközelebbi száma holnap reggel 6 órakor jelenik meg. Halottak napja a katona temetőben. November 1-én d. u. 3 órakor lesz megtartva a gyászünnepség a baráknkórház mellett lévő katona-temetőben s ugyanekkor lesz a katonák sírjának kivilágitása. Dr. Damo- kos Andor min. biztos gyönyörűen rendbe hozatta a hősök sírjait, a világításhoz szükséges gyertyákat pedig a város küld.e. A gyászünnepség programmját már közöltük. Reméljük, hogy a város hazafias po'gársága minél nagyobb számban részt vesz az elhalt hősök gyászünnepélyén s virággal halmozza azok sirjait, akik a hazáért haltak. A többi temetőkben eltemetett katonák sírjainak kivilágítása noy. 2-án lesz, a gyertyákat ehhez is a város adta s a kivilágítást a Tartalékkórház katona lelkész! hivatala eszközli. Árm^gálla itó bizottsági ülés. A maximális árakat megállapító bizottság nov. 1-én, hétfőn d. e. 11 órakor tartja ülését a városháza kis tanácstermében. Ezen a gyűlésen állapítják meg november hó tartamára a piaci árakat. Igen kívánatos, hogy az értekezleten az érdekeltek is minél nagyobb számban megjelenjenek. Külön meghívó erre nem bocsáítatik ki, ezúton hívja meg a tagokat, az érdekelteket s az érdeklődőket az elnökség. RekVirálják a gabonát. Budapestről jelenti tudósítónk : A hivatalos lap legutóbbi száma a gabona zár alá helyezésére vonatkozó rendeletet közli. Eszerint november elsejétől kezdve tilos gabonát másnak, mint a Haditermény Részvénytársaság részére eladni és nem is vásárolhat gabonát csak a Részvénytársaság. November 28-áig minden készletet be kell jelenteni. Aki gabonáját december 25-éig nem adja el a Haditer- mény R.-t.-nak, annak készlete rekvirált- nak tekintetik. Minden kihágás két hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel bűntetteik. A rendelet hasonló intézkedéseket tartalmaz a babra, borsóra és a lencsekésztetre nézve. Dr. Tanódy Márton, a megfigyelő állomás kötelékéből kilépvén, orvosi gyakorlatát november 1-én újból megkezdi. Lakása: Eötvös-u. 5. sz., II. emelet.
