Szamos, 1915. október (47. évfolyam, 268-298. szám)

1915-10-03 / 270. szám

4. oldal SZAMOS (1915 október 3. 270 szám tetsző fuvart azzal utasítják el, hogy már más megrendelésük van. — Ennek az álla­potnak az ellenőrzésére elrendelte a főkapi­tány, hogy a kocsikon jelzőtáblák alkalmaz­tassanak. A táblácskák annyit fognak fel­tüntetni, hogy a kocsi 1h óráig szabad csak. Rövidebb fuvart ez a kocsi is teljesíteni köteles, hosszabb fuvarnál viszont a közön­ség nincs molesztálva azzal, hogy keresnie kelljen a bérkocsisok kegyét. Az egyfogatosak a belső fuvarozásnál a kétfogatos kocsikat szinte nélkülözhetőbbé tették. Minthogy azonban kétfogatos kocsikra is szükség van ünnepélyes alkalmak, temeté­sek és más itt fel nem sorozható alkalmak­kor s minthogy a kétfogatos kocsik teljes elpusztulását meg kell akadályozni, elrendelte á főkapitány, hogy két drb. egyfogatu kocsit senki nem tarthat. Akinek két bér­kocsi ipara van, az egyiket köte­les 30 nap alatt kétfogatuvá át- alakítani. Ez a rendelkezés ugyan már szerzett jogokat érint, de a bérkocsi ipar régi nívójának visszaállítása végett erre a rendelkezésre is szükség van. Igen helyes intézkedése a főkapitány­nak az is, hogy a kétfogatosak létérdekének biztosítása végett az úgynevezett vidéki fu­vartól az egyfogatosokat eltiltja. — Állat- védelmi szempont is vezérelte ennél a ren­delkezésnél, mert az egyfogatos hosszabb fuvarral a lovát teszi tönkre s innen is van, hogy annyi a szánalmas kinézésű ló az egy­fogatos kocsikban. Több Ízben vettem már panaszt arról is, hogy különösen az éjjeli időkben a bér­kocsisok nincsenek az állomáshelyeiken, ha­nem a járkáló közönség után hajtanak s fuvarok felajánlásával terhelik a közönséget. Ezzel az eljárással a bérkocsisok a saját iparukat alacsonyitják le s azzal, hogy az állomáshelyről önkényesen eltávoznak, kihá­gást követnek el, ami a jövőben szigorú megtorlást fog maga után vonni. Végül figyelmezteti a főkapitányi ren­delet a bérkocsisokat, hogy kocsisaikat tisz­tán járassák, mert amelyik kocsin rendetlen ruházatú kocsist fog látni, attól a kocsistól a hajtást engedélyt könyörtelenül megvonja. A közönség örömmel fogja tudomásul venni a főkapitány intézkedéseit és a bér­kocsisok is szívesen teljesíthetik a fennti rendelkezéseket, amelyek arra vannak hi­vatva, hogy a bérkocsis iparban a rendet helyreállítsák és a szatadipar leple alatt odatolakodott és nem odavaló elemeket onnan eltakarítsa. A zsir. — A „Szamos“ eredeti tudósítása. — Szatmár, okt. 2. A háborúnak a legkülömbözőbb formá­ban megnyilvánuló káros gazdasági jelenségei között, az itthonmaradottakat talán a leg­érzékenyebben érinti, a mindennapi betevő falat előállításának, a békeidőben érvényben volt árakhoz viszonyítva, hihetetlen megdrá­gulása és beszerzésének nehézségei. Az élelmiszer drágaság, amely részben lelketlen spekuláció eredménye, a szegényebb néposztály sőt az intelligens, különösen a fix fizetésből élő társadalmi réteg megélhe­tését is, a legnagyobb mértékben megnehe­zítette. Az elsőrendű tömegfogyasztási élelmi­cikkek között főképen a hús, a szalonna és a sertészsír úgyszólván hetenkint emelkedő ára okoz a legtöbb gondot a családoknak és az áremelkedés megakadályozása, vala­mint a közönségnek kellő élelmiszerrel, első­sorban zsírral ellátásának sürgős lehetővé tétele a közigazgatási hatóságoknak. Hogy közönségünket ebben a valóban életbevágó kérdésben tájékoztathassuk; a város zsirkészletének elárusitásáról és a zsir- mizéria megszüntetése céljából teendő ható­sági intézkeeésekről óhajtottunk információt szerezni. E célból Dr. Vajay Károly kir. tan. polgármesterhez fordultunk, aki a követke­zőket volt szives velünk közölni: Egyelőre van a városnak sertészsírja, amelynek árát, tekintettel a közönség amúgy is nehéz megélhetési viszonyára, a városi tanács még nem emelte fel. Megmaradt a régi kilónkénti 5 kor. 20 fill. ár. Egv-egy család 5 kg.-nál több zsírt nem kaphat, hogy minél többen vehessenek olcsóbb hatósági zsirt. Legközelebb foglalkozunk azzal, hogy a közönség részére ism; t hatósági zsirt sze­rezzünk be, esetleg fagyasztott húst is, hogy a téli hónapokban az élelmezési viszonyok­ban könnyebbülés álljon be. A zsirkészlet beszevzésének ügyével Ferencz Ágoston h. gazdasági tanácsnok fog­lalkozik is és ha előnyös, nem túl drága ajánlatokat kapunk, a városi tanács a be­szerzés iránt, a lehetőség szerint, természe­tesen a közpénztár nehéz helyzetének szem- elött tartásával — rövid idő alatt intéz­kedni fog. Igyekszünk majd oly nagy zsirkészletet beszerezni, amely lehetővé teszi, hogy a ha­tósági zsírnak forgalomba hozatalával a zsirárak szabályozására döntő befolyást gya­korolhassunk és ez a nélkülözhetetlen élelmi- czikk, ha nem is tulböségesen, ami a ka­tonaság, mint nagyfogyasztó miatt nem is lehetséges, de feltétlenül szükséges mennyi­ségben, tűrhető árakon, ki legyen szolgáltatva a közönségnek. Számítani kell külömben arra a termé­szetesen árcsökkentő körülményre is, amely a hizlalás befejezésével a hízott sertéseknek a házi szükségletre sertést tartható családok háztartásában való felhasználásával, két és fél hónap múlva be fog következni. így vá­rosunk magánfogyasztóinak meglehetősen nagy része el lesz látva zsírral és bizonyos, bár rövidebb ideig sertéshússal is. Ezután Bölönyi László hentest, az ipartestület elnökét kerestük fel, aki követ­kezőképen nyilatkozott: Annak a drágaságnak, mely különösen a sertészsírnál és szalonnánál nemcsak nál- lunk, hanem országszerte tapasztalható, első­sorban a külföldi állatbehozatalnak a há­ború miatt való elmaradása, a nagyobb számú katonaság fogyasztása, az Ausztriába irányuló kivitel, végül a nagyszámú közvetí­tők spekulációja az oka. A behozatal hiánya, ami a háborúnak természetes következménye. Ez nem volna oly nagy baj, méh elegendő állatállománya van az országnak. A katonaság mint nagy és feltétlen fi­zetőképességgel bíró fogyasztó jelenik meg a piacon, ezért majdnem mindig megfizeti azokat a magas árakat, amelyeket az eladók kérnek. Az Ausztriába irányuló nagy kivitel is csökkenti a kínálatot. Legkárosabb szerepe van azonban a marha és a sertés, a szalonna és zsirárak felhajtásában, a sok közvetítőnek, akik az állatvásárokat valósággal ellepik. Nagy részük a háború előtt, nem is foglalkozott ezzel az iparral. A közvetítők nagyszámú élőállatot szed­nek össze, az eladóknak 30—35 fillérei ma­gasabb árakat fizetnek a tényleges forgalmi árnál és egyideig tartva, később adják el azokat spekulációra. Ezáltal megnehezitik, hogy a mészárosok, a magánfogyasztók ré j szére tűrhető áron vásároljanak marhát és sertést. Épen igy, sőt még rosszabbul áll a helyzet a zsir és szalonna árakkal Debrecen­ben, ahol a közelmúlt napokban akartam vevőközönségem zsir és husszűksógletének kielégítésére, kövér sertéseket vásárolni. Az árak azonban sokkal magasabbak voltak mint Szatmáron, igy kénytelen voltam vétel nél­kül hazatérni. Külömben a közvetítők egyrészónok üzletoit — értesülésem szerint — a helybeli pénzintézetek is finanszírozzák. Legtöbbnyire ezek a körülmények idé­zik elő az élőállat, a hús, szalonna és a zsir igen magas árát. A helyzeten lényegesen javítani, — bár nem ismerem még a jövőbeli hatósági intéz­kedéseket — szerény véleményem szerint — a helybeli hatóság nem igen lesz képes. Ra­dikális kormányintézkedésre van itt szükség, amely Ausztriába irányuló kivitelt legalább nagyobb részben beszüntesse és a közvetitők lelketlen spekulációját határok közé szorítsa ós ezáltal a fokozatos áremelkedésnek gátat vessen. Természetesen e célból az élőállatok (marha és sertés) eladási árának és ezzel kapcsolatban a tisztességes haszon hozzá- számitásával a marha, sertéshús, sertészsír és szalonna maximális árának megállapítá­sára feltétlenül szükség van. A jövőre nézve — ez némi javulást jelent — számításba kell venni azt a sertés- állományt, amely a hizlaldákban jelenleg van. Ez 2—3 hónap múlva, mint hízott sertés, kerül majd a piacra, igy a zsir és szalonna kínálatot emelni fogja. Ezért remélem, — ha a viszonyok nem ro.-zabbodnak — a fo­gyasztó közönség, bár szűkösen, m gis el lesz látva hússal és zsírral. E sorok írása közben olvassuk Az Estből, hogy a kormány minden valószínűség szerint, rövid idő nmlva a zsir és szalonna árát maximálni fogja. Ettől remélhetjük, hogy a zsir és szalonna árak, amelyek a szerényebb vagyoni és kereseti viszonyok között élő fogyasziók számára, nem sokára elérhetetle­nek lettek volna a lelketlen spekulánsok jó­voltából: bizonyos színvonalon megállapodnak. Végül még közölhetjük, hogy a ragadós száj és körömfájás következtében elzárt állatvásárt — amint az lapunk pénteki szá­mában olvasható volt, — Dr. Lénárd István h. főkapitány megnyitotta és igy a hasított körmü állatfelhajtás az egész város területén szabaddá vált, tehát a kinálat is nagyobb lesz. G. M. dr. HIÚDÉT MENY. A Szatmári Le számítoló Bank r.-t. hadifoglyok ré­szére pénzktildeméityeket közvetít. Szatmárnémetiben, 1915 évi októ­ber hó 3-án, vasárnap délután fél 3 órai kezdettel a Rákóczi-utcai református templomban rendezendő O'RGON A HANGVERSENY ■ MŰSORA: ■ 1) Weidenhagen: Hozsánna. Előadja a Dal egyleti tagokból és a ref. tanitónőképző növendékeiből alakult vegyeskar. Közre­működnek : D ő r y Margit (zongora), S a j a Sándor (orgona), F e r e n c z Ágoston (gor­donka). Vezényli Veress Lajos karnagy. 2) a) Mendelssohn: Sonata A-dur. b) Dubois : In paradiso. c) Bonne!: Elfes. Orgonán előadja Zsizs- m a n n Rezső tanár, orgonaművész, a marosvásárhelyi városi zeneiskola tanára 3) Stradella A: Irgalmazz Istenem! Énekli: dr. Ambrózy Sándorné, orgonán kíséri: Bendiner Nándor zeneiskolai igazgató. ■4) Goldmark: Air. Hegedűn előadja: dr. Damokos Andor. 5) Wagner: Erzsébet imája Tannhäuser c. opera 111-ik felvonásából. Énekli,dr. Ambrózy Sándorné, orgonán kiséri: Bendiner Nán­dor zeneiskolai igazgató. 6) a) Bach: Toccata Dlnoll b) Padre Martini: Aria con variacioni. c) Dubois : Fiat lux. (Legyen világosság !) Orgonán előadja : Zsizsmann Rezső ta­nár orgonaművész. ___________________ A tiszta jövedelem fele a helybe'i Vörös Kereszt Egylet céljaira adatik, másik fele pedig a templom fűtési költségeire fordittatik. Első rendű ülőhely ára (az első tíz padban és a szószékkel szemben) 2 K, a többi sorokban 1 K, az orgonával szemben levő karban 50 fillér. A helyek számozva nem lesznek. Jegyek előre válthatók a Ráköczí-u. í. és 8. szám alatti lelkészi hivatalokban, Huszár Aladár és Lőwy Miksa Deák-téri könyv- kereskedéseiben és az ünnepély kezdete előtt fél órával a nőnövelde kapualjában felállított pénztárnál. — Az egyes számok alatt a templom ajtók zárva lesznek.

Next

/
Thumbnails
Contents