Szamos, 1915. szeptember (47. évfolyam, 239-267. szám)
1915-09-12 / 249. szám
6. oldal SZAMOS V19Í5 szeptember 12. 249. szám) A nagysomkuti királyi járásbiróság. B. 1415/2-1915. szám. Ö Felsége a király nevében! A nagysomkuti kir. járásbiróság mint büntető bíróság rágalmazás vétsége miatt Tamás Gerő ellen indított bűnügyben _a fő- magánvádló vádja felett dr. Molnár Árpád jbiró és N. Buttyán László jkvvezető részvételével, Jeszenszky Béla magánvádló a szabadlábon levő vádlott jelenlétében Nagysom- kuton 1915. augusztus hó 4-én megtartott nyilvános tárgyalás alapján, a vád és védelem meghalgatása után meghozta a következő ITÉLE TÉT: Tamás Gerő vádlott, 74 éves gör. kath. vallásu, mikolai szül., kővárhosszufalusi lakos, magyar állampolgár, nős, nyugalmazott tkv- vezttő, vagyonos, bün|# az 1914. évi XLI. t. ez. 1. §-ába ütköző s a |t § nak 2. pontja szo- rint minősülő és büntethető rágalmazás vétségében, amelyet úgy követett el, hogy 1915. évi május 26 án Szatmárvármegye alispánjához beadott alázátos kérvényében azt irta Jeszenszky Béla főmagáuvádlóról, hogy Jeszenszky Béla eljárása rosszakaratulag az ő tönkretételére irányul s hogy nem adhatja át Jeszenszky Béla fő magán vádló gazdálkodásába 27 koronáért a kukoricáját, hogy aztán később tőlle 50 K-ért vegye meg a saját részére szükséges kukoricát s igy gazdagítsa a nagysomkuti zsidókat, kik által a kukoricáját, főmagánvádló már őröltéivé és zabbal vegyítve adatja el a fenti 50 koronáért. A kir. járásbiróság ezért: Tamás Gerő vádlottatt az 1914. évi XLI. t. cz. 3. §-ának 2. pontja alapján a Btk. 92. §-a alkalmazásával 400 kor. azaz Négyszáz korona fő- és 100 kor. azaz Egyszáz korona mellékbüntetésre ítéli; ezen pénzbüntetés behajthatatlansága esetén a 400 l orona 20 napi, a 100 korona 5 napi fogházra fog átváltoztatni. A büntetés végrehajtását a Bn. 1. § a alapján 3 évi próbaidőre felfüggeszti. A vádlott Bp. 480. § a értelmében köteles a netalán ezután felmerülő bűnügyi költséget az államkincstárnak megtéríteni. Köteles a vádlott ezen ítéletet az 1914. évi XLI. t.-ez. alapján Szatmárnéme.iben megjelenő „Szamos* cimü napilapban egyÍ2ben közzététetni. INDOKOLÁS. A kir. jbíróság előtt tartott tárgyalás rendén vádlott a főmagánvádló előadásával mindenben megegyezőleg beismerte, hogy 1915. évi május hó 26-án Sza’már-mepye alispánjához alázatos kérvénynek címzett beadványában Jeszenszky Béla nagysomkuti lakos fő- magánvádlóról azt irta, hogy eljárása rosszakaratulag az ő tönkretételére irányul s hogy nem adhatja át Jeszenszky Bélának gazdálkodásába métermázsánkint 27 koronáért a kukoricáját, hogy aztán később tőle a saját részére szükséges kukoricát 50 K-ért vegye meg s igy gazdagítsa a nagysomkuti zsidókat, akik által a kukoricáját Jeszenszky Béla főmagánvádló őröltéivé és zabbal vegyítve adatja el. Ezek szerint Jeszenszky Béla főmagán- vádlót, aki nagysomkuti szolgabiró lévén és igy tehát törvény által alkotott testületnek tagja, vádlott, Tamás Gerő oly tényt állított, mely valósága esetén ellene legalább is fegyelmi eljárás megindításának oka lehetne : ezért a bíróság a vádlottat az 1914. évi XLI. t.-cz. 1. §-ába ütköző s ugyanezen t.-ez. 3. §-nak 2. pontja szerint minősülő rágalmazás vétségében bűnösnek mondta ki: A büntetés kiszabásánál figyelembe vette vádlott büntetlen előéletét, beismerő vallomását, s a cselekmény elkövetése felett érzett megbánását és azt, hogy főmagánvádlótól úgy a tárgyalás folyamán szóbelileg, mint ezt megelőzőleg levélben is bocsánatot kért mint enyhítő körülményeket, melylyekkel szemben súlyosítókat fennforogni nem látott, s ezeknek nyomatékos mérlegelésével a Btk: 92. § ának alkalmazását indokoltnak találva vádlottat fogházbüntetés helyett a bűnössége fokával arányban álló s a rendelkező részben kiszabott büntetésben részesítette. A bíróság vizsgálata tárgyává totte vádlott egyéniségét, mely erkölcsi romlottságra megátaikodottságra nem mutat és eddigi életmódját s azt tapasztalta, hogy vádlott cselekményének indító oka nem tudatos gonoszságban, hanem nkább pillanatnyi eltévelyedésében keresendő, s arra a meggyőződésre jutott, hogy a kiszabott büntetés végrehajtásának felfüggesztésétől kedvező hatás várható s a Bn. 2. § ában meghatározott kizáró okok egyike sem forogván fenn, ennél fogva a Bn. ir§-ának alapján a kiszabott büntetés végrehajtását felfüggesztette. Ezen ité'etnek a ,,Szamos“ cimü lapban való közzététele a főmagánvádló kérelme folytán az 1914. évi XLI. t.-cz. 28. §-án alapszik. — Az ítélet egyéb rendelkezését a felhívott §-ok indokolják. Nagysomkut, 1915. augusztus hó 4. napján. Dr. Molnár Árpád sk. kir. járásbiró. A kiadmány hiteléül: Bányász Lajos bírósági kezelő. Szatmár-Németi sz. kir. város hivatalos közleményei. 9552—1915. fksz. Hirdetmény. Értesítem a város közönségét, hogy a bécsi cs. és kir. levéltár átirata szerint a háborúba elesett tisztek és legénység emlékére azok arcképeivel ellátott népszerű könyv kiadása van tervbe véve. Hősi halált halt katonáink ezen dicső és méltó emlékének létrehozatala céljából felhívom a nemes város közönségét, hogy azok a kik a harctéren elesett tiszt vagy közlegény arcképének birtokában vannak, rendeltetési helyére való elküldés végett szíveskedjenek hivatalomhoz, az illetők rövid életrajz adataival együtt — beryujtrni. Szatmár- Németi, aug. 31. 9508-1915. fksz A polgármester urnák folyó évi 5904 sz. határozata alapján tudatom a város közönségével, hogy a város területének déli részében a körtvólyesi legelőn újabban megállapított ragadós száj és körömfájás fennforgásával a 24500/1904. számú F. Min. rendelethez képest a város egész területére elrendelt zárlatból a város belterülete, a Nérned rész kül- teiü'ete, valamint a Szamos balparti külterület Szamos menti része, az ujmajor ésHóstárc külváros réssret az áliamvasut vonaláig, illetve a Lókert legelő dé i széléig és annak irányában a pálfalvi hatátig kirekesztetett. Ennélfogva a i agadós száj-és körömfájás zárlata az ezen területektől illetve a jelzett vonaltól délre fekvő határterületekre (Körtvélyes, Gsonkás és Szatrnárhegy stb.) terjed ki, az előbb felsorolt területek pedig a hasított körmü állat belföldi forgalma tekintetében a ragadós száj és körömfájás szempontjából olyan adatokra nézve, melyek ezen területei en legalább 8 napon át tartattak, szabaddá vált. Figyelmeztetem a közönséget, hogy a megjelölt zárlati határvonaltól délre fekvő és zárlat alatt levő területről hasított körmü állat sem más községbe, sem pedig a zárlatból kirekesztett város területére engedély nélkül ki nem vihető, illetve be nem hozható, továbbá, hogy a zárlat alatt levő és a kirekesztett terület hasított körmü állatállománya egymással nem érintkezhet. És amennyiben a hasított körmü állatforgalmazás szóban forgó betegség szempontjából csakis a zárlatból kirekesztett területre van korlátozva, a forgalmazás, illetve a marhalevelek kieszközlóse tekintetében óva- 1 odjék az ezt illető tilalmak netán való áthágásától annál inkább, mert a betegségnek elhurcolása, illetve a szabaddá vált területre való becipelése esetén, a város területe ismételten egészben zár alá kerül és a tilalom áthágását szigorúan lennék kénytelen meg’ torolni. Szatmár-Németi, 1915 szept. 1. 9369-1915. fksz. A nagyméltóságu m. kir. földmivelés- ügyi minister ur 91.300 — 1915. sz. rendelete alapján közhírré teszem, hogy : 1) A papirfonálból előállított textilose és eféle anyagokat tartalmazó zsákok (u. n. textilose vagy textilit zsákok) melyek méreteik és minőségüknél fogva gabona és liszt szállítására alkalmasak vagy ily anyagok szállítására vaunak szánva, a forgalomba hozatal előtt legalább 6 cm. széles, a zsák középvonalában mindkét oldalon hosszban futó vörös szinü, vízzel le nem mosható sávval látandók el s erre a sávra a zsák mindkét oldalán legalább 5 cm. magas, vízzel le nem mosható fekete betűkkel a következő felírást kell alkalmazni „nedvességtől óvandó.“ 2. §. Az, aki az 1. §-ban említett zsákokat az ott elrendelt megjelölések nélkül eladás használatra kölcsönzés utján vagy bármi más módon forgalomba hoz, úgyszintén az, tiki ily zsákokat az előirt jelzős nélkül használ fel lisztnek és gabonának elszállítására való csomagolásánál, az 1895. XLVI. t. c. végrehajtása tárgyában kiadott 1896, évi 38286 sz. F. M. rendelet 19. §-ának 2. bekezdése értelmében az 1895. XLVI, t. ez. 4. §-ának megfelelőem büntetendő. 3. §. Annak a kérdésnek az elbírálásánál, vájjon oly zsákokról van-e szó, amelyekre a jelen rendelet 1. §-ában előirt megjelölések kötelezők, kétség esetén a m. kir. ipari kísérleti és anyagvizsgáló intézetnek (Budafok) véleményét kell meghallgatni. A megvizsgálandó zsákokat erre a rendeletre való hivatkozással oda kell küldeni. Felhivom azért érdekelt malomvállalatot, terménykereskedőket, zsákkölcsönzőket stb., hogy az említett zsákokat csak az elrendelt megjelölés mellett hozzák forgalomba, mert ellenkező esetben ellenük a legszigorúbb megtorló eljárást fogom folyamatba tenni. Szatmárnémeti, 1915. augusz'us 27. 181-183-1915 tt. F. hó szeptember 3-án Hám János utcában 20 korona, 4-én Ríkóezi-utcában egy tárcábau egy korona és néhány fillér pénz találtatott. Felhívom a tulajdonosokat a fentieknek egy éven belőii átvételére. 7691-1915. fksz. Tudatom a város közönségével, hogy a város területén előfordult sertéspestis betegséget megszüntettó nyilvánítottam, melynél íogva a belterületi sertésforgalom belföldre nézve szabaddá vált. Szatmár-Németi, 1915. szept. y. í 9903-1915 fksz. A földmivelésügyi minister urnák a hasított körmü állatvásár tartbatására vonatkozó rendeletét az alábbiakban közlöm : Magyar királyi földmivelésügyi minister 34285 sz. 1915. 3. Folyó évi augusztus 18-án kelt 5873 számú felterjesztésre további eljárás végett értesítem polgármester urat, hoary a ragadós száj ős körömfájással fertőzött Szatmárnémeti thjf. város állatvásárjf ira hasitott körmü állatok felhajtását a következő feltételekkel megengedem. — A vásárra kizárólag Szatmárnémeti thjf. város területéről és vész- mentes udvarokból származó hasitott körmü állatok, illetve sertések hajthatók fel, vagy szállíthatók. A ragadós száj és körömfájással fertőzött udvarok (tanyák stb.) és az ezekkel közvetlenül s;omszédos udvarok (tanyák stb.) hasitott körmü állatai a vásárok tartama alatt szigorú istálló zár alatt tartandók és azokból hasitott körmü állatok marhalevelei más községbe (városba) nem irányíthatók és ilyen állatok más községbe (városba) el nem hajthatók, sem el nem szállíthatók. — Hasitott körmü állatoknak a vásárra és vásárról hajtása csak a feríőzölt városok (tanyák stb.) elkerülésével és csakis vészmentes utakon történhetik. A ragadós száj és körömfájás széthurcolásának megakadályozása végett a törvényhatósági m. kir. állatorvos által javasolt összes óvintézkedések elrendelendők és azok pontos betartása az I. fokú hatóság által a legszigorúbb felelősség mellett biztosítandó. A vásártéri bejáróknál az összes hasitott körmü állatokat kellő számban alkalmazott állatorvos által darabonként alaposan meg kell vizsgáltatni. A vásáron eladott összes hasitott körmü állatok marhaleveleire jelen rendeletem számát és keltét fel kell jegyezni. Ezen engedélyem azonban hatályát veszti, ha Szatmárnémeti thjf. városban a ragadós száj és körömfájás több udvarban fellép, vagy ha a törvényhatósági m. kir. állatorvos a hasitott í körmü állatoknak az állatvásárra való felhajtását a ragadós száj és körömfájás széthurcolásának veszélye miatt aggályosnak tartaná. Budapest, 1915. augusztus 21. A minister rendeletéből: olvashatatlan aláírás, ministeri tanácsos. Ezen ministeri rendelethez képest figyelmeztetem a közönséget, hogy a ragadós száj és körömfájással fertőzött körtvélyesi legelőről, valamint az ezen legelőhöz közel tanyákból, melyekből állatok a körtvélyesi legelőn legeltek, — hasitott körmü állatok a vásárra fel nem hajthatók, hanem ezen udvarok hasitott körmü állatai a vásárok napjain szigorú istállózár alatt tartan dók. Továbbá hogy a ragadós száj és körömfájás zárlatából kirekesztett és belföldi forgalomra másként szabaddá tett területről a vásárra felhajtott hasitott körmü állatokra a vásár után sem irányíthatók 8 napig más községbe marhalevelek. Végre még arra nézve is figyelmeztetem a közönséget, hogy a szóban forgó betegségnek más udvarokban vagy állatállományban netán való újabb fellépte esetén tartózkodjék a bár még egészségesnek látszó állatát is vásárra hajtani, mert a betegségnek elhurcolása szigorúan fog megtoroltatni. Szatmárnémeti, 1915. szeptember 10. Dr. LÉNÁRD ISTVÁN h. főkapitány.
