Szamos, 1915. szeptember (47. évfolyam, 239-267. szám)
1915-09-03 / 241. szám
(1915 szeptember o. 241. szám SZAMOS 5 oid&i Az ajánlatok benyújtásához megkívánt ajánlati minta, szerződéstervezet, költségszámítás, pályázati feltételek, 6 kor., azaz hat koronáért a magyar királyi államvasutak központi tervtárában Budapest, (Teróz-korut 56. szám, földszint 10. szám a.) és a debreceni üzletvezetőség pályafentartási osztályában megszerezhetők. Az ajánlatok legkésőbb 1915. évi szeptember 29-én déli 12 óráig nynjtandók be alulírott igazgatóság építési és pályafentartási főosztálya titkáránál (Budapesten, VI. kér. Te- réz-körut 56. szám, II. em., 10. ajtó). Az ajánlatok és az ajánlat mellékletei is ivenként 1 korona bélyeggel ellátva és lepecsételve a köve;kező felirattal nyújtandók be : .Ajánlat a kőrösmezői felvételi épület helyreállítási és összes építési munkáira.“ Ajánlat csakis a kiírási művelethez tartozó költségszámításban felsorolt összes mun- aákra tehető. Az ajánlat benyújtását megelőző napon, vagyis 1915. évi szeptember hó 28 án déli 12 óráig az ajánlati végösszeg után 5°/o, azaz öt százalék bánatpénz gyanánt teendő le a magyar királ'i államvasutak központi főpénztáránál (Budapesten, VI kér., Andrássy ut 75. szám, földszint) akár készpénzben, akár állam letétekre alkalmas magyar értékpapírokban. A bánatpénzről szóló letétjegy az ajánlathoz nem csatolandó. Az értékpapírok a budapesti áru- és értéktőzsdén legutóbb jegyzett árfolyam szerint számíttatnak, de névértékűn felül számításba nem vétetnek. Pósta utján beküldött ajánlatok és bánatpénzek térti vevénynyel adandók fel. A magyar királyi államvasutak igazgatósága előtt ismeretlen ajánlattevők kötelesek a szállió képességüket és megbízhatóságukat azon kereskedelmi és iparkamara bizonylatával igazolni, melyhez vállalatuk telepe szerint tartoznak. Oly ajánlattevők, kik a pályázat tárgyát képező munkák teljesítésére törvényes képesítéssel nem bírnak, kötelesek ajánlataikban ily képesítéssel biró megbízottat megnevezni és annak képesítését igazolni. Budapest, 1915. évi augusztus hóban. AZ IGAZGATÓSÁG. (Utánnyomás nem dijaztatik) Szatmár-Németi sz. kir. város hivatalos közleményei. 12206-1915 szám. Arlejtósi hirdetmény. Szatmár-Németi szab. kir. város tanácsú a város közönsége által a Vámfalui Bükkerdő- ipar részvénytársaságtól megvásárolt kb. 1.000 waggon tűzifát a társaság tulajdonát képező erdőből a vámfalui állomásra leszállittatja, — illetve annak leszállítását, közelítését, vontatását, iparvasuli kocsikba rakását, iparvasuti leszállítását, iparvasuti kocsik vontatását, az iparvasuli kocsikból való lerakást, raktári kezelést, a szatmár—bikszádi h. é. vasút kocsijába való berakást vállalatba adja. Azért felhívja mindazokat, akik ezen szállításra válalkozni szándékoznak, hogy erre vonatkozó ajánlatukat 1915. szeptember 10-én délelőtt 11 óráig a városi Tanácshoz adják be. Az ajánlathoz 5.000 korona biztosíték csatolandó. A leszállítási munkálatok szeptember 15-én megkezdendŐk. Felvilágosításokat a városi erdészeti hivatal ad. Szatmár-Németi, 1915. augusztus 27-én tartott tanácsülésből. 12133—1915 szám. HIRDETMÉNY. A gabonatermés forgalomba hozatalának lebonyolítása a hadi állapot folytán különben is korlátoltabb mérvben rendelkezésre álló szállítási eszközöknek még további nagy igénybevételével jár. Különös gondoskodás tárgyát kelj, hogy képezze tehát az ez évi gabonatermés elosztásánál a szállítási eszközöknek a lehető leggazdaságosabb módon való kihasználása, ami első sorban leginkább az által érhelő el, ha valamely termelő terület gabona feleslege mip- den idokolatlan kerülő ut nélkül a viszonylag legközelebb eső fogyasztási helyen nyer fel- használást. Az ellenkező eljárást egyfelől a szállítási költségeket emeli, másfelől a hosszabb szállítási ut mellett a forgalmi akadályok esélyei is növekedvén, a közélelmezésben zavarokat és fennakadásokat idézhet elő és mindezeken felül még a szállítási eszközök szükségtelen módon való igénybevételét is maga után vonja. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur 54399 IV.1915. sz. rendelete folytán figyelmezteti tehát városi tanács mindazokat, akik a 2072—M. E számú rendelet 6. §-a alapján gabonavásárlásra engedélyt nyerhetnek, hogy a gabonabevásárlási engedélyt be várva a gabona felőrlésére a lehetőséghez ké- dest oly malomvállalatoknak adjanak megbízást, mely megfelelő fekvésénél fogva a meg- örlendő gabona, illetve felhasználandó lisztmennyiségeknek lehető legrövidebb vonalon való szállítását teszi szüks égéssé. Szatmár-Németi, 1915. augusztus 27-én tartott tanácsülésből. Dr. Vajay Károly kir. tanácsos, polgármester. 9287/1915. fksz. Hirdetmény. A m. kir. ministeriumnak 2849/1915. M. E. számú rendelete a hadi célokra igénybe vett egyes szeszfőző készülékeknek a községek, városok részére szesztermelési célra való ideiglenes átengedéséről. A m. kir. ministerium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján a következőket rendeli: A termelési adó alá eső szeszfőzdéknek, pálinka főző kisüstök, a m. kir. honvédelmi minister 1915. év április hó 19-én 4700/eln. 20. b. szám alatt kelt rendeletével hadi célokra igénybe vett és ugyanezen minister 1915. évi junius hó 31-én 10297/eln. 20. b. sz. alatt kelt rendelete értelmében a katonai igazgatás által végleg átvett berendezései közül egyrészt szesztermelési célokra az egyes községekben, városokban, ideiglenesen meg fog hagyatni. Az erre a célra kijelölt berendezéseket birtokosaik a községi elöljáróságtól vett felhívásra kötelesek annak a községnek — városnak, amelynek területén a szeszfőzde van átadni és ha a főzőkészülék nem hordozható, be van falazva, vagy csak befalazottan használható, az említett községnek, városnak rendelkezésére bocsátani. A községek, városok kötelesek a részükre kijelölt főzőkészülékeket átvenni. Az 1899. 20.-ik t. c. 40. §-a értelmében az üzem bejelentést az átvétel után azonnal megtenni, használatukat szesztermelésre az egyeseknek megengedni és nem használás esetében a főzőkészülékeket gondosan megőrizni. A községeket, városokat ezen főzőkészülékekre nézve, mindazok a kötelezettségek terhelik, amelyeket a szeszadóra, illetve szeszadó pótlékra vonatkozó törvényes szabályok a szeszfőzde vállalkozóra rónak. A főző készülékek jókarban tartása, valamint javításának költségei a községeket, városokat terhelik. Azokat a feltételeket, amelyek mellett a községek, városok a nekik szesztermelési célra átengedett főzőkészülékek használatát az egyeseknek megengedni kötelesek, a pénzügy- minister rendelettel szabályozza. A befalazott vagy csak befalazott állapotban használható azokat a főzőkészülékeket, a melyek a községeknek, városoknak szesztermelési célra ideiglenesen átengedhetnek, hacsak a község (város) más helyre szállításukat nem kívánja, az eddigi helyen kell hagyni. Az ingatlan birtokosa a főzőkészülékeknek ott tartását tűrni és egyúttal megengedni köteles, hogy neki járó ellenszolgáltatásért a főzőkészülékek használatára jogosultak, a szesztermelést a jelzett helyen gyakorolhassák. Az ellenszolgáltatás mértékét, lerovásának módját és időpontját a pénzügy- minister rendelettel állapítja meg. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Hatálya kiterjed a m. szent korona egész területére. A község (város) melynek a főzőkészülék szesztermelési célra ideiglenesen átengedtetett, mint vállalkozó köteles az üzem bejelentés az 1899. XX. t. c. 40. §-a, illetve az e törvénycikk végrehajtása iránt kiadott utasítás 9. §-a értelmében az illetékes pénzügyőri szakasznál megtenni, ez a továbbiak iránt a fentálló szabályok értelmében jár el. A község (város) részének szesztermelési célra ideiglenesen átengedett főzőkészülékeknek az egyesek által való használata eltérően az az 1908. 2. XXVIII. t. c. végrehajtása iránt kiadott utasítás 7. §-ában foglalt rendelkezésből minden esetben a kölosönvótel esetét állapítja meg, tehát akkor is, ha a főzőkészülék a leletjegyzókben kitüntetett helyiségből el nem vitetik. Ennélfogva aki a főzőkészülékeket használatba veszi, az idézett végrehajtási utasítás 7. §-ának 2 ik bekezdése értelmében tartozik magát mindazon kötelezettségeknek alávetni, melyeket a szeszadótörvény a vállalkozásra szab. A kölcsönadás azonban csak abban az esetben jelentendő be, ha a főzőkészüléknek a leletjegyzékben kitüntetett helyről ugyanabban a községben levő más helyre való elvitele szándékoltatik. Ez esetben az idézett végrehajtási utasítás említett 7. §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezések nyernek alkalmazást. A főzőkészülék használat végett más községbe nem vihető. A főzőkészülék használatára és pedig a jelentkezés sorrendjében elsőséggel bírnak azok, kik saját termésű gyümölcsöt szőlő törkölyt, bor seprüt dolgoznak fel. Annak, ki elsőbbségi jogon egyizben már főzött, a főzőkészülék újabb használatára csak akkor van igénye, ha elsőbbséggel biró oly személy, ki a főzőkészüléket még nem használta, főzésre nem jelentkezik. — A főzés sorrendjére nézve a fenti rendelkezések irányadók. — A község (város) mint ilyen a főzőkészülékeket szesztermelésre szintén használhatja, a főzés sorrendjére vonatkozó rendelkezése ily esetben is alkalmazandók és ehhez képest a község elsőbbséggel csak az esetb en bir, ha saját termésű gyümölcsöt dolgoz fel. A főzésre jogosult adó bejelentést úgy az első, valamint a további főzéseknél rendszerint legfeljebb csak 48 órai időtartamra tehet. Ha a feldolgozandó nyers anyag oly csekély, hogy az 24 órai szesztermelésre nem elegendő, több igényjogosult együtt tehet adóbejelentést, mely azonban az esetben is csak legfeljebb 48 órára terjedhet. Ennél hosszabb időre úgy az első, mint a későbbi főzéseknél adóbejelentés csak abban az esetben tehető, ha az más jogosultak érdekeit nem sérti; — A községi elöljáróság (városokban a polgármester) a fenforgó körülmények gondos mérlegelésével állapítja meg, hogy az adóbejelentés ily esetben mily időre legyen tehető pótbejelentés a fenálló szabályok korlátain belül (1899. XX-ik t.-cikk végrehajtása iránt kiadott utasítás X-ik §.) csak az esetben tehető, ha a főzőkészülék használatát más igényjogosultak alapbejelentés folytán nem igénylik. — Az adó bejeler téseket eltérően 1899: XX- ik törvénycikk 42. §-ának rendelkezésétől 3 példányban kell kiállítani és az adóhivatalnál (pénzügyi közegnél) való benyújtás előtt a községnél (városnál) bemutatni. Ha az a gyümölcs, melyet valaki elsőbbségi igény alapján saját termésű gyanánt szándékozik feldolgozni, nem a főzőkészülékekkel biró, hanem más község határában termett az adóbejentóssel együtt ez utóbbi községnek a kérdéses körülményt igazoló bizonyítványát is be kell mutatni. — E bizonyítvány, melyben a feldolgozandó saját termésű gyümölcs megközelítő mennyisége is megjelölendő kiállítása dij- és bélyegmentes. A község (város) melynél az adóbejelentést be kell mutatni, a bejelentett időre a főzőkészülékre áll, mint a jelen rendelet VII. § a értelmében beszedendő nyilvántartásból állapit meg és amennyiben az adóbejelent és az elsőbbségi igény illetve a főzési időtartam szempontjából nem kifogásolja az adóbejelentés valamennyi példányára a következő záradékot vezetni: „A bejelentés elfogadása akadályba nem ütközik“ és ezt a záradékot aláírásával és pecsétjével ellátja. — Ez az igazolás dij- és bélyegmentes. Az adóhivatal (pénzügyi közeg) csak az ekként megerősített adóbejelentést fogadhafj a el. Az adóbejelentós 3-ik példányát az elintézéssel ellátva a községnek kell megküldeni. A főzőkészülék használatáért a használatba vett főzőkészülék napi termelőképességének minden 10 liter után 24 óránüént 3 illetve 6 fillér dij fizetendő a szerint a mint saját termésű, vagy vásárolt gyümölcs kerül feldolgozásra. — Ez a dij az adóbejelentésnek a község által záradékkal való ellátásakor esedékes és a községnél azonnal megfizetendő. Nem fizetés esetén a község az adóbej elöntésnek záradékkal való ellátását megtagadni köteles. Használati dij, melyet a község (város) külön naplóban könyvel el, ha a főző készülék befalazott volta folytán as eddigi helyen maradt, fele részben az ingatlan birtokosság fele részben a községet minden egyéb esetben egészben a községet illeti. A használati díjból az ingatlan birtokosát megillető részt a község, minden hó végével tartozik kifizetni. Szatmár-Németi, 1915. aug. 24. Dr. LÉNÁRD ISTVÁN h. főkapitány.
