Szamos, 1915. augusztus (47. évfolyam, 208-238. szám)
1915-08-04 / 211. szám
2. oldal SZAMOS (1915 augusztus 4. 211. szám társadalmi tényezőknek a hadsegélyezés 1 terén kifejtett tevékenységével megismerkedjék. Ez a hir városszerte nagy lelkesedést keltett A főváros közönsége, noha hivatalos ünnepélyes fogadtatás nem lesz, mégis épp oly szeretettel és lelkesedéssel készül fogadni a fenséges párt, aminővel éppen egy évvel ezelőtt fogadta. Dr. Csornay Aladár válasza a Szamos cikkeire. Szatmár, aug. 3. Dr. Csomay Aladár tb. főkapitány a tegnapi napon, augusztus 2-án az alábbi választ küldte be a Szamosnak jul us 13-án „A légyölő rendelet“, julius 14-én „A barakk és a járványkórház“, julius 31-én „Főkapitány nélkül“ és aug. 1-én ,, Mit tartalmaz a Szamos vize“ cimek alatt megjelent cikkeire: A „Szamos“ tek. Szerkesztőségének Helyben. Bár az az elvem, hogy hivatalos kérdésekben hírlapi polémiát nem folytatok, mind- azáltal b. lapjának az intézkedéseimmel kapcsolatos egyes közleményeiben foglalt téves állítások helyesbítése céljából kérem a t. Szerkesztőséget, sziveskedjék az alábbi helyreigazító sorokat b. lapja legközelebbi számában közre adni: Én a fenálló törvények és szabályrendeletek alapján minden lehetőt elkövéttem a j járványok fellépésének és terjedésének meg- j akadályozására és még f. évi április havában j a legerélyesebben kezdtem meg azokat az j intézkedéseket, amelyek úgy az élelmiszerek j uzsorásai ellen, mint a piaci áruk kellő meg- I megóvására — a közegészségi szempontok betartása mellett, — az utcák kiseprésére, tisztántartására, mésztejjel való fertőtlenítésére, a gödrök és pocsolyák betömésére, az i utcai giz-gazok kiirtására, a házak udvarainak és pöcegödreinek kitakarítására stb. stb. j vonatkoznak. Bár a hadiállapot miatt a rendőrség : tisztviselői és végrehajtó közegei közül igen ; sok teljesít katonai szolgálatot, igy pld. a csendőrség létszáma felényire apadt, nemkü- lömben az utcaseprők száma 14—15 emberre apadt le, — továbbá dacára, hogy a köztisztasághoz fokozottan szükséges fuvarok j és eszközök tetemesen megfogytak: mindent elkövettem, hogy a várost a járványok fellépésétől megóvjam, — akkor, a mikor a fertőtlenítéshez szükséges mésztej is vagy egyáltalában nem, vagy csak igen kis mennyiségben állott rendelkezésre és akkor, amikor a vízvezeték és csatornázás ismert közgazda- sági okokból hiányzik, pedig azt máról holnapra megteremteni nem lehet: mégis embereim erejének megfeszítésével jó eleve a lehetőségig mindent rendbe hozattam. — Tett intézkedéseim végrehajtásáról közegeimnek garmadában lévő és felmutatható jelentésein kívül személyesen is meggyőződést szereztem és a főorvos úrral együtt a fogolytáborokat is megtekintettem és az észlelt hiányokra a vezető körök figyelmét felhívtam. S megtörtént, hogy a köztisztasági vállalkozót még személyes fellépésemmel is kény- szeritettem kötelességének nyombani teljesítésére, bár ő a fuvarai és emberei létszámának hiányosságával védekezett. — Több ízben jelentést tettem felettes hatóságomnak a mulasztásokért, sőt a kihágási eljárást is megindítottam ellene. A kolera veszélyének hírére azonnal 200 orosz foglyot kértem a ministeri biztos úrtól a város utcáinak és csatornáinak álta- nos, alapos kitakarítása s további tisztán tartásához és csak 49 adatott rendelkezésemre és ez a szám is később leolvadt 24-re. Két Ízben személyesen fogtam el és kísértettem csendőrrel vissza a fertőzött fogolytábor területéről kiszökött orosz katonákat. Hiányos eszközök mellett, — de még rendes szervezet mellett is, — a közönségnek tehát magának is résen kell lennie, mert különben illuzórius minden óvatosság és rendelkezés. Sohasem állítottam, hogy a barakk orvosok nem elég lelkiismeretesek, ugyanezért kifejezetten imperativ rendelkezéseket a barakkal szemben nem is tettem. De akkor, amikor a főorvosi jelentés szerint egy barakk- beli látogatással kapcsolatba volt hozható egy typhusos eset, praeventiv intézkedést tehettem, sőt kellett is tennem a barakkal szemben, mert annak természetesen nem a j vezetői, de alantas alkalmazottainak esetle- . ges könnyelműségéből könnyen baj szármáz- ; hatnék. Hogy nem voltak konkrét esetek, az ; még nem zárja ki sehol a praeventiv intéz- ! kedést, mert a praeventiv intézkedésnek nem kötelessége konkrét esetekre hivatkozni. Azt hiszem ezek után szükségtelen bő- j vebben cáfolnom a Szamos jul. 31-iki szá- j mában megjelent „Főkapitány nélkül“ cimü i cikk egyes kitételeit. Azt például, hogy a j város 4 hónapja nélkülözi a főkapitányi in- i tézkedéseket ? Én nyugodtan utalhatok vég- j zett munkámra, amit a köztisztaság érdeké- I ben és az élelmiszer uzsora ellen is tettem. | Tehát a cikknek az uj főkapitány kinevezésére vonatkozó részére sem reflektálok, azok tendentiáit nem vizsgálom. Végül még arra kérem a t. Szerkesztőséget, sziveskedjék b. lapja 1915. anguszt. 1-iki számában: „Mit tartalmaz a Szamos vize“ cimü czikke egyes állításait helyre igazítani. A helyes tényállás a következő : Én, értesülve egyes aggasztó hírekről, amelyek Kolozsvár felől érkeztek, a rendőrőrmester által egy liter vizet vétettem a Szamosból és ezen átirat mellett küldöttem át a miniszteri biztosi hivatalhoz : 8101/1915. fksz. Tekintetes Miniszteri Biztosi Hivatalnak Szatmár. A Szamos folyó medrének a katonai uszoda előtti részéből, ahol a víznek állandó szabad folyása van, merittettem az ide mellékelt palackba zárt vizet, azon célból, hogy annak fertőzött vagy fertőzetlen volta bacte- riologiai szempontból megállapittassék, miértis a palackot azzal teszem át, méltóztassék annak tartalmát a barakkórház bacteriologu- sával, dr. Pruzsinszky Zoltánnal megvizsgáltatni, hogy vájjon nincsenek-e benne ragályos betegséget előidéző (typhus, kolera stb.) bacillusok. Amennyiben a vizsgálat azt fogja ered- ! ményezni, hogy a folyó vize ragályos beteg- | séget előidéző bacillusokkal van megfertőzve, | a fürdés beszüntetése iránt nyomban intéz- | kedni fogok. Szatmár-Németi, 1915. julius 22. Dr. CSOMAY A. s. k. h. főkapitány. E vizet vizsgálta meg a bacteriologus I Dr. ur, s bár julius hó 29-én kelt és a h. ' miniszteri biztos úrhoz intézett jelentése hi- í vatalomnak tudomására nem adatott: mégis i a polgármester ur felhívására a Szamosban í való fürdést és annak ivóvízül való haszná- i latát eltiltottam, erről a nagyközönséget dob- | szóval és hirdetményileg, a cs. és kir. katonai j uszodaparancsnokságot átiratilag értesítettem, j amint b. lapja hivatalos hirdetményei között ' erről meggyőződni is méltóztatik. Tehát a Szamos vizének megvizsgálása j tekintetében is én tettem az első lépést. Maradtam Szatmár-Németi. 1915. évi ; augusztus 2. Tisztelettel: Dr. Csomay Aladár, h. főkapitány. * A választ a sajtótörvény rendelkezései ! szerint leközöltük. Ugyanott biztosított jo- i gainknál fogva kijelentjük, hogy a julius 31-én megjelent „Főkapitány nélkül“ cimü cikkünket, mint ezidőszerint egyedül fontosat, szórul-szóra fenntartjuk. A többit ma, megjelenésük után 3 héttel, már nem tartjuk aktuálisnak. Egg 0zBtrnáFÍ származású orvos és felesége tragédiája. — A Szamos eredeti tudósítása. — Budapest, aug. 3. Egy szatmári származású orvosnak és feleségének megható tragédiájáról ad hirt fővárosi tudósítónk. Dr. Ficbter Ernő fővárosi orvos szatmári születésű ember, iskoláit is itt végezte, fia Fichter Adolfnak, akinek a Kazinczy- utcán volt használt ruha üzlete. A szegény származású fiú egyike volt a legszorgalmasabb embereknek, sokat tanult és amellett, hogy orvosi diplomát szerzett, egyébként is nagy tudásra, széleskörű intelligenciára tett szert. Képességeit Budapesten különösen szakkörökben is elösmerték és ezáltal jelentős pozícióra tudott szert tenni. A tragédiáról fővárosi tudósítónk a kö vetkezőket jelenti: Dr. Fichter Ernő fővárosi orvos fiatal felesége tegnap éjszaka a Rákóczi-ut 59. számú lakásukon megmérgezte magát. A szép és fiatal urinőt valószínűleg férjének gyógyíthatatlan betegsége késztette öngyil- kcsságra. Dr. Fichter Ernő három éve súlyos idegbajban szenved. A még férf'ikora javában levő orvos idegeit a megerőltetett munka évek előtt megőrölte. Jól jövedelmező magánpraxisa mellett ugyanis hosszú ideig alorvosa volt a Rókus-kórháznak, továbbá több fővárosi beiegseg lyző egylet pénztári orvosa volt. A nagymunkáju ember idegbaja utóbb annyira elhatalmasodott, hogy három év előtt ott kellett hagynia a Rókus-kórházat. Magánpraxisát azonban tovább folytatta. Csakhamar az elmebaj kétségbevonhatatlan jelei mutatkoztak rajta. Családja a Moravcsik- klinikán helyezte el. Innen néhány hónap múlva lényegesen javult állapotban került ki. Azóta felesége ápolta gondosan, de már nem tudott gátat vetni az idegek romboló munkájának. Fichter elmebetegsége napról-napra sulyosodott, közveszélyes állapottá fajult, rémképeket látott, üldözési mániában szenvedett, több Ízben öngyilkosságot kísérelt meg, sokszor a lakás ablakán ki akart ugrani, úgy, hogy az utóbbi időben már állandó őrizet alatt kellett tartani. Ez az állapot természetesen megviselte az asszony idegeit is. Dr. Fichterné állandóan férje mellett volt s bár tudta, hogy menthetetlen, minden emberileg lehetőt megtett, hogy a szerencsétlen ember szenvedéseit legalább enyhítse. Tegnap reggel Fichterék legidősebb, hétéves fia azzal szaladt ki a cselédhez, hogy anyja ájultan fekszik a hálószoba padlóján. A cseléd azonnal értesítette a mentőket, akik dr. Fichternét hosszas, fáradtságos munka után ismét életre tudták kelteni. A mentők rögtön megállapították, hogy az uriasszony megmérgezte magát, de nem tudtak ellenmérget alkalmazni, mert Fichterné makacsul vonakodott megmondani, milyen mérget vett be. A mentők kénytelenek voltak Fichternét a Rókusba szállítani. A kórházban azután sikerült megállapítani, hogy Fichterné morfiummal mérgezte meg magát. Az orvosok kimosták Fichterné gyomrát. Állapota nem ad okot aggodalomra. ADJUNK LÁTCSÖVEKET KATONÁINKNAK! Jó távcső égés* csapatokat megmenthet a meglepetés veszedelmétől és as- ellenség kikémlelénére is a legbiztosabb segitő eszköz. Küldjük el távcsöveinket hős katonáink számára a Hadsegélyezö' Hivatal címére (Budapest. IV., Váci-utca 38. szám.) jó és olcsó fénykép készül a .Hungária* fényképészeti műteremben, Deák-tér 7. szám. Volt Borgida Viktor-fóle műterem.
