Szamos, 1915. augusztus (47. évfolyam, 208-238. szám)
1915-08-29 / 236. szám
(1915 augusztus 29. 236. szám SZAMOS 3 oldal. A gallipoHi veszteségek. London (Hágán át), aug. 28. (M. T. I.] A Times borzalmasoknak mondja az ántánt tisztveszteségeit a Gallipoli félszigeten. A múlt héten 780 tiszt esett el. Uj ajani&t Romániának. Genf; aug. 28. (M. T. I.) Az ántánt újabb ajánlatot tett Ro mániának. Győzelmes beavatkozása esetére mindent odaígértek neki egész a Tisza partjáig. Az ajánlat azonban ismét hatástalan maradt. A cár levele. Szófia, aug. 28. (M. T. 1.) TJruszoff herceg orosz követ, Kragujewácba utazott, ho ;y átadja Péter ^irálynak a cár zajátkezii Levelét. A szerbek félelme, Rotterdam, aug. 28. (M. T. I.) Nisben, Belgrádban és Kragujevác- ban nagy az aggodalom. Attól félnek, hogy az oroszokkal szemben felszabaduló szövetséges haderők most már Szerbia ellen fordulnak. A cettinjei és nisi orosz katonai attassék teljes személyzetükkel Péter- várra utaztak. A szerbek azt hiszik, hogy szövetségeseik elárulták őket. Pasics és Ve izelos? találkozása. Szófia, aug. 28. (M. T. I.) Nisböl jelentik : A Prawoda c. láp megerősíti a hirt, mely szerint Pasics és Venizelosz legközelebb találkozni fognak a Nis-szalonikii vonalon levő valamely helységben. ADJUNK LÁTCSÖVEKET KATONÁINKNAK ! Jó távcső eqós* csapatodat megmenthet a meglepetés vesxedelmé- töl és a* ellenség Itikémlelésére is a legbiztosabb segitö eszköz. Küldjük el távcsöveinket hö's kalóriáink számára a Hadsegélyező Hivatal cimére (Budapest, IV., Váci utca 33. szám.) SZOBÁS ÚRI LAKÁS ELŐ- ÉS FÜRDŐSZOBÁVAL. MELLÉKHELYISÉGEKKEL (ESETLEG KERTTEL) - MÁTYÁS KTRÁLY- UTGA 15. SZÁM ALATT NOVEMBER HÓ MÖL KIADÓ reggel G érától este 9 óráig — ismét mindég kapható darabonként 50 fill. az Emerich malom ts iéggyárban. Telefow 361. .. ~ Telefon 3S5. \ szatmári postahivatal ás a háborús hírek. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, aug. 28. Őszintén előrebocsátjuk, hogy végtelenül nehezen szánjuk rá magunkat, hogy a háború idején rosszaié szót ejtsünk bármelyik olyan intézményről, amelyik a háborúval kapcsolatban terhesebb munkát végez, mint a normális időkben. Respektáljuk ezt a nehezebb munkát még akkor is, ha az illető intézménynél a tulhalmozott munka miatt annak lebonyolítása körül nehézségek, késedelmek fordulnak elő. Különösen nem szívesen emelünk panaszos szót a szatmári postahivatal ellen, ahol eleddig minden osztályon a legnagyobb előzékenységgel és figyelemmel találkoztunk. De nem szólalnánk fel a0kor sem, ha magunknak vagy bárkinek egyes esetben előforduló sérelméről lenne szó és a napirenden levő késedelmek és mulasztások, sőt merjük mondani, hogy : visszaélések nem a közönség gyors kiszolgálásának érdekeit érintenék. így is hónapokig tétováztunk, vártunk, mielőtt a nyilváno-ság előtti felszólalásra szántuk volna magunkat és számtalan kérésünk eredménytelensége késztet bennünket arra, hogy ezt a radikális lépést megtegyük. Utalnunk kell arra, hogy a Szamos, mint azelőtt is mindig, a háború kezd.te óta különösen megfeszített erővel igyekszik azon, hogy a közönség izgatott hirkiváncsiságát kielégítse. Ebben a nehéz és állandó éjszakázással járó munkában teljes joggal számítottunk arra, hogy a szatmári postahivatal, amelynek előzékenységéről mindig meg voltunk győződve, segítségünkre lesz. Nem a mi kedvünkért, hanem azért, hogy ezáltal közvetve a nagyközönségnek tegyen szolgálatot és a nagyközönséget a lehető leggyorsabban juttassa hozzá a várva-várt hírekhez A szatmári postahivatal távirdaosztálya azonban valósággal megkerülni igyekszik bennünket a közönség hirszükségletének kielégítésével. Hogy hirtelenében egyebet ne említsünk : Varsó elestét a posta az egész városban közhírré tette és a „Szamos“ szerkesztősége úgy tudta meg a hirt, hogy a város egyik előkelő tisztviselője közölt velünk valamit és ennek kapcsán Varsó elestét. Mikor a hir forrása iránt érdeklődtünk, az illető ur azt válaszolta, hogy neki ezelőtt egy órával mondta be a posta arra való hivatkozással, hogy a „Szamosának már megjött az erről szóló távirat. Mi telefonáltunk a postahivatalhoz érdeklődni: igaz-e, hogy Varsó elestét jelentő táviratunk érkezett. Ekkor kiderült, hogy a táviratot, amelyre a postahivatal a privát hírszolgálatnál egy órával előbb hivatkozott, megérkezett ugyan, de nekünk még el sem indiiott-.k. Mi magunk mentünk fel a táviratért, közben kiadták a kézbesítőnek, aki természetesen előbb elment más táviratokat kézbesíteni s csak azután hozta el a mi sürgönyünket. Ugyanaz történt Breszt-Litowszk eleste- kor is. Idegenektől sokkal hamarabb hallottuk a hirt — a postára való hivatkozással — mint ahogy a táviratot részünkre kikézbesi- tették. Semmi kifogásunk sincs ebene, ha a posta illetve távirda ezernyi elfoglaltsága kögyönyöí ü választék. a sziDház^a! szemben zepette üzemét a magán-hirszolgálattal is kibővíti. De annyit igenis elvárunk, hogy mikor annyira tudatában vannak egy hir fontosságának, hogy sietnek azt mindenkinek megtelefonálni, akkor méltassák a címzettet is legalább annyira, hogy vele is közöljék a hirt illetve kézbesítsék ki a táviratot. Megjegyezzük, hogy mindkét esetben meggyőződtünk arról, hogy ami táviratunkat Szatmáron más, hasonló tartalmi távirat nem előzte meg a hírforrás tehát még akkor is a posta lenne, ha erre előttünk többen nem hivatkoztak volna. Megtörtént már az is. hogy este 9 órakor érkezett részünkre távirat, a táviratkéz- besitó pedig éjfélután 1 órakor — tehát 4 óra múlva — kézbesítette ki azzal az indokolással. hogy más sürgöny nem jött, ezzel az eggyel pedig nem tartotta érdemesnek elindulni. A mi szedőink pedig drága óradijakért állottak munka nélkül, mert a távírdánál nem ellenőrzik, hogy a kézbesítő érdemesnek taríja-e a táviratot négy órán belül a címzettnek kikézbésiteni. És amikor már annyit könyörügtünk a távirdahivatalnál egy kis kötelességszerüen gyors kézbesítésért, hogy már szinte magunkat restellték a kéregetés miatt, amikor már a távirdaosztály minden vezetője többszörös Ígéretet tett, hogy igy rend lesz, úgy rend akkor szerdán, aug. 25-én este 9 óra 26 perckor egy táviratunk, amely 11 óra 40 perckor — tehát 2 7* óra múlva — kézbesítettek ki azzal az Indokolással, hogy vártak arra, hogy más távirat is érkezzék. Annyi elnézéssel, amelyet mi a szatmári távirda ilyetén hanyagságával szemben tanúsítottunk, már valósággal bűnt követtünk el a közönség ellen, amely teljes joggai elvárja Szatmár város egyetlen napilapjától, hogy hirszolgálata gyors legyen és ennek a gyorsaságnak utjából kérlelhetlenül igyekezzék minden akadályt elhárítani. Szóvá kellett ilyenformán tennünk a dolgot egyrészt akért. hogy olyan késedelme • kért, mint aminő például Varsó eleste alkalmából is előfordult, magunkat igazoljuk, másrészt pedig azért, hogy ezúton próbáljuk meg az illetékes körök jóindulatú figyelmét felhívni a szatmári távirdahivatal kézbesítési rendszerére. Hiszen ha igy tesznek velünk, el sem tudjuk képzelni, hogy mikor kapják meg a távirataikat Szatmáron a magánosok ! A jövő szirti szezon. A társugat névsora. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, aug. 28. Kiss Árpád, a szatmári színház igazgatója ma jelentette be a szünügyi bizottságnak jövő szezon társulatának névsorát. A névsorban jobbára olyan nevek szerepelnek, amelyeket mi a velünk csereviszonyban álló vidéki lapokból meglehetősen ösme- rürik. Alig van név, amelyet ezen a réven ne ösmernénk s mint legfontosabbat: Kálmán Margit operette-szubrettet említjük csak meg, aki az elmúlt évadban a kassai szintársulat tagja volt s akiről az ottani lapok kritikájából tudjuk, hogy fiatal, szép és tehetséges nő, akinek Kassán igen nagy sikerei voltak. A névsort áttekintve, nincs kétségünk az iránt, hogy Kiss Árpád kellő gonddal, müérzékkel állította össze társulatát s a szatmári közönségnek élvezetes szinházi szezonra van kilárása.
