Szamos, 1915. augusztus (47. évfolyam, 208-238. szám)
1915-08-03 / 210. szám
2. oldal SZAMOS (1915 augusztus 3. 210. szám Letűnt a napóleoni taktika ideje. Hága, aug. 2. [M. T. I.] A Morníngpost szerint Below német tábornok egy magyar újságírónak kijelentette, hogy a napóleoni taktika ma már megvaló- sithatlan, mert a hadsereg utánpótlását a motorgépek ezreivel ma könnyen el lehet látni. Az olaszok a Dardanelláknál és a francia fronton. Berlin, aug 2. (M. T. I.) E hét folyamán az összes olasz kikötővárosokban nagyszámú csapatok várják behajózásukat, hogy a Dardanellákhoz szállítsák őket. Az elmúlt csütörtökön és pénteken az osztrák-oldsz határon nélkü lözhető lovas ezredek elindultak a francia harctérre. A szatmárrntgyei románság hüségaijiiatkozaía. A király válasza. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, aug. 2. Megemlékeztünk annak idején arról az impozáns és lélekemelő hűségnyilatkozatról, amelyet pár hót előtt a a szatmármegyei románság számottevő vezető emberei tettek Csaba Adorján főispán előtt. A főispán a hűségnyilatkozatra adott válaszában kijelentette, hogy a szatmármegyei románság törhetetlen ha- zafiságának megnyilatkozását illetékes helyre: a trón zsámolyához fogja eljuttatni. Ez meg is történt. A hűségnyilatkozat eljutott a magas trónig és a napokban érkezett meg Őfelségének a románság ragaszkodására gróf Tisza István miniszterelnök utján adott válasza, amely igy szól: Méltóságos Csaba Adorján Urnák Szatmárvármegye főispánja ^ak, Nagykároly. Méltóságos Főispán Ur! 0 császári és apostoli királyi Felsége Szatmárvármegye román értelmiségének Méltóságod előtt tolmácsolt hűségnyilatkozatát, mint a haza többi fiaival együtt hősiesen küzdő magyarországi román nép tántoríthatatlan király- hűségének és törhetetlen hazaszeretetének újabb tan ujelét, élénk megelégedéssel és szives köszönettel legkegyelmesebbén tudomásul venni méltóztatott. Hivatkozással folyó évi június hó 11-én 1249. számú felterjesztésére felkérem Méltóságodat, hogy erről a Szatmármegyei érdekeltséget aalkalmasnak látszó módon értesíteni szíveskedjék. Budapest, 1915. julius 20-án. Tisza, s. k. Mit tartalmaz a Szamos vize? Levél a szerkesztőhöz. Szatmár, aug. 2. Szerkesztő ur b. lapjának vasárnapi számában ezen a cimen megjelent cikkéhez engedőimével hozzászólok, mert abban olyan állításokat, nem szabályos eljárásokat, illogikus következtetéseket látok, melyek sem a tudományos megállapításokat nem fedik, de semmiképen sem mutatnak példát arra, hogy egy közügyet érintő kérdést mint kell helyesen és indokoltan megoldani. Mindenekelőtt az említett cikk második pontjában foglalt azon állítást vagyok bátor kétségbe vonni, hogy a bacillusok a folyóvízben nemcsak el nem pusztulnak, hanem, mint egy melegágyban, tovább tenyésznek, továbbá súlyosbítja a helyzetet, hogy Kolozs- megyétől Szatmárig igen sok piszkot vesz fel a folyó. Kedves Szerkesztő ur, ezen állítás nem fedi, sehogyan sem klappol a tudományos megfigyelésekkel. Ugyanis úgy van a dolog, hogy a nagyvárosok csatornái, kloakái, a folyóvizet közvetlen beömlésűk helyén erősen fertőzik, azonban ezen fertőzöttség (baktériumok száma stb.) aéhány kilométerrel lejebb már jelentékenyen apad s végül jó távolabbra már nem mutatható ki az eredeti fertőzöttség. Ha ez nem lenne igy, akkor a Duna Orsovánál olyan sürü lenne a baktériumtól és más „piszoktól“, hogy vajként kenni lehetne a vizével. Hosszas fejtegetés után csak röviden jegyzem meg, hogy igy intézi ezt a természet, a levegő s még inkább az áldott nap' Azt tapasztalták ugyan, hogy a kolera a folyók mentén szokott terjedni, de ez nőm megy ugrásszerűen, hanem nyomról-nyomra. Az ugrásszerű járványterjedést inkább a ba- cillushordozó ember és egyéb forgalmi tárgyak okozzák. Érdekesnek találom a Szamos vizét leiró, a barakkórház bakteriológusa által megirt véleményt. Nagyon természetes, hogy ezen véleménynek tárgyi — tehát leleti — része, mint hites lelet, szónélkül elfogadandó. Szembeötlik azonban, hogy a Szamos vize olyan, hogy annak literje (valószínűleg boros vagy gyógyszeres üvegben) „majdnem egy ujjnyi“ szilárd maradékot — iszapot — ad. Ha a Szamos iszapban ilyen dús vizű, akkor a Nílus le van pipálva, mert az áradó Nílus tartalmaz ugyan iszapot, de hogy abból ürülék csak olyan könnyen kerüljön a mikroszkóp alá, mint a Szamos vizéből, arról nem olvastam. Szamos vizét tehát, mint kitűnő trágyázó szert kellene becsülnünk. Én a legjobb akarattal sem tehetem ezt. Más lehet itt a baj. Teljesen valószínűnek tartom, hogy a minta rosszul vétetett. A minta nem a folyó belsőbb részéből, hanem a parton vétetett, még pedig olyan helyen, mely felett nem messzire csatorna ömlik be, különben honnét származnék az ürülék? Hiszen az egész Szamos vizét még sem lehet trágyalédek tekinteni. A mintavétel továbbá úgy történt, hogy az iszap felkevertetek. Miután messzire vezetne ezem állításom indokolása, azért ezzel nem untatom az olvasót. A lelet másik része kimondja, hogy pathogen (cholera, typhus stb.) baktériumokat nem sikerült kitenyészteni, azaz megállapítani. Ezen lelet tehát negativ. Azért ez még nem mond semmit sem, mert a Szamos ezen szakasza lehetne azért fertőzött, ezek fejtegetése megint messzire vezetne. Rövid összefoglalásul: 1. Van egy mikroszkópos lelet, melyhez a mintát rosszul vették. 2. Van egy negativ bakteriológiai vizsgál?, ti eredmény. Ezzel szemben mi szükséges egy racionális vízvizsgálóhoz : 1. Helyszíni szemle. 2. Részletes chemiai elemzés. 3. Bakteriológiai vizsgálat. Mindkét utóbbi szabályszerűen vett mintákon. Minthogy itt folyóról van szó, még komplikáltabb az eljárás, röviden csak ezeket: A Szamos folyónál a chemiai részletes vizsgálat semmi döntő eredménnyel nem kecsegtet, a bakteriológiai vizsgálat 100 esetben valószínűleg 99-szer negativ lenne. Hátramarad a helyszíni szemle. Ez a fő ! az egész folyószakaszt, az egész környékével együtt egószségrendőrileg meg kell vizsgálni. Ha ez meg volna, — ami nagy munka volna — akkor lehetne pozitivebb adatokkal beszélni. Mig tehát valamely közigazgatási kérdést tudományosan és racionálisan meg nem tárgyalunk és vizsgálunk, ne fogjunk reá valamire, például a Szamosra, bombasztikus kifejezésekkel, hogy az fertőzőn. Amit nem tudunk biztosan, arra csak egészen szerényen jegyezzük meg, hogy nincs kizárva ez meg ez, s azért óvatosságból célszerűnek látszik az meg az ; szóval egy rendeletnek a megszerkesztése. De minek is ezen szócsépelés! Van a törvényhatóságnak egy köz egészségi bizottsága, ebbe bizonyára kizárólag olyan tagokat választott a közgyűlés, akik ezekhez a dolgokhoz feltétlenül igen jól értenek, méltán érhetne a szerénytelenség vádja, ha jövőben még egy szót is hozzászólnánk ilyennemü kérdésekhez. Dr. Griell Kálmán, kir. fővegyész. * Készséggé! adjuk közre a fővegyész ur levelét, mert úgy tartjuk, hogy egy ilyen fontos kérdésnek, mint a Szamos elzárása, csak használhat, ha minél szélesebb megvitatás alá kerül. Szatmár egészségügyének is csak használhat, ha szakemberek minél intenzivebben foglalkoznak az azt érintő kérdésekkel. A cikk szakszerű részéhez nem is szólunk hozzá. Ez a szakértők dolga. De már ami a „bombasztikus kifejezéseket“ illeti, — ebben már magunkat is szakértőknek tartjuk és merjük állítani, hogy említett cikkünkben a legintenzivebb vegy- vizsgálat. alapján sem tudtunk bombaszt-colo- niákat felfedezni. Mi a kolozvári tapasztalatok és az azt követő intézkedések alapján óvatosságot ajánlottunk a Szamos vizével szemben. Hogy nem tudtuk biztosan a biztosan tudandókat, az nem is olyan nagy baj. Baj az volna, ha egy-két koleraesetből már tudnánk bizonyosságot és akkor bizony egy kissé késett volna is az óvatosság. Az tény, hogy Szatmáron még előfordul egy-egy koleraeset. Az is bizonyos, hogy a szatmári csatornák beömlésénél nincs fertőtlenítő. Amig tehát igy állunk, nem árt az óvatosság egy cseppet sem. Mi sajnáljuk legjobban — saját személyünkben is — hogy az uszodát el kellett zárni, de hisszük, hogy a radikális intézkedésnek meg lesz a hatása: a veszedelem rövidesen megszűnik és az uszoda is felszabadul. ADJUNK LÁTCSÖVEKET KATONÁINKNAK! Jó távcső egész csapatokat megmenthet a meglepetés veszedelmétől és az ellenség kikémlelésére is a legbiztosabb ssgitö eszköz. Küldjük el távcsöveinket hős katonáink számára a Hadsegélyező Hivatal címére (Budapest. IV., Váci-utca 38. szám.)
