Szamos, 1915. július (47. évfolyam, 177-207. szám)

1915-07-20 / 196. szám

2. oldal SZAMOS (1915 július 20. 196. szám) A város közgyűlése. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, julius 19. Tegnap délután tartotta a város julius havi közgyűlését dr. Vajay Károly kir. tan. polgármester elnöklete mellett. Noha a tárgy- sorozaton több fontos ügy szerepelt, a köz­gyűlés a bizottsági tagok gyér számú részvé­telével folyt le. Meglátszott, hogy julius van,, a nyaralás hónapja. A polgármester havi je­lentését — melynek főbb pontjait alább közöljük — dr. Pirkler Ernő olvasta fel. A jelentés obiigát bevezetése után a város közegészségügyi állapotáról referálván, megemlíti a jelentés, hogy a városnak az orosz fogolytábornak a belterülethez közel­fekvő helyen való elhelyezése miatt kezdettől fogva aggályai voltak. De ez ellen tiltakozni vagy allástfoglalni a hatóságoknak nem állott módjában, mert a hadvezetőség minden előzetes megkérdezés nélkül, gyorsan cseleke­dett. ügy, hogy a város e tekintetben befeje­zett tények elé volt állítva. Minthogy iaő- közben nemcsak a fogolytáborban — honnan az oroszok kijártak a lakossághoz — hanem a külterület lakói között is előfordult csekély- számú koleraeset, t. hó 17-én a város, a barakkórház és a fogolytábor katonai és or­vosi vezetőségének és a közegészségügyi bi­zottság tagjainak bevonásával megalakították a járványhizottságot, mely azonnal megkezdte működését. Egyébként a fogolytábor főorvo­sának jelentése szerint, a foglyok közt kitört kolera hanyatló irányzatot mutat, amennyiben az előforduló megbetegodésnk száma napról napra csökken. A jelentés másik kiemelkedő fejezete a közélelmezés ügyében a drágaság leküzdésére irányuló intézkedésekről és az intézkedések eredményéről számol be. A ha­tóság akciót indított, hogy a piacra a me­gyéből nagyobb mennyiségű zöldségféle, bur­gonya, tej, tojás és egyéb szükséges élelmi­szerek — a hatóság közbenjöttével — szál­líttassanak és árusittassanak, hogy az indo­kolatlanul felemelt árak a természetes keres­kedelmi verseny által töressenek le. E törek­vések eredményéről bővebb tájékoztatást ez- időszerint lehetetlen adni, de a város kész némi anyagi áldozatot is hozni, hogy az ál­lapotban javulás álljon be. A polgármesteri jelentéshez elsőnek Veréczy Antal nyug. táblabiró szólalt fel, aki a drágaság megfékezésére irányuló törek­vések között az árak maximálását jónak ta­lálja. Szerinte most azért gyöngébb a kíná­lat egyes élelmiszerekben, mert dologidő van, s a falu népe nem jön be. Dr. Tanódy Endre céltalannak és jog­talannak tartja az élelmiszer árak hivatalos megállapítását, mert minden egyéb is drágább lett. A maximálásnak tudja be, hogy a piaci kínálat nem elégítheti ki a város szükségle­tét. Az állapoton csak úgy lehetue segíteni, ha a város a tulajdonában levő megfelelő területein — a bolgár kertészetek mintájára — beállana a termelők sorába. Ehhez a je­lenlegi idők igen kedveznek és az orosz fog­lyokat, ezeket az olcsó munkaerőket ennek a megvalósítására hasznosan lehetne foglal­koztatni, Duszik Lajos a behozott élelmi­szerek átvételét ajánlja továkb árusítás végett a maximált árakon. Asztalos József és Veréczy Antal is­mételt felszólalása után dr. Vajay Károly polgármester azt javasolja, hogy az árak maximálását ne szüntessék be, hanem várják meg, milyen tapasztalatokkal fog ez az in­tézkedés a dologidő eltelte után szolgálni. A közgyűlés ilyen értelemben határoz. Ezután ZJnger-Ullmann Sándor és tár­sai a háziezred hazahozatala tárgyában be­adott indítványára került sor. Dr. Vajay Károly kir. tan. polgármes­ter kifejti, hogy az orosz foglyok és a mi be­tegeink elfoglalták a kaszárnyákat és. más középépületeket. A foglyok közt fellépő jár­vány miatt a visszahelyezést ezidőszerint nem tartja ajánlntosnak, de mihelyst ez megtör­ténhet, a város szívesen keresi meg ez ügyben az illetékes katonai hatóságokat. A közgyűlés tudomásul vette a belügy­miniszter leiratát a németi-i róm. kath. plé­bániát vezető Ferencrendiek részére a város által megszavazott 1200 korona évi segély jóváhagyása tárgyában. Ugyancsak tudomásul vették az élelmi­szerek beszerzésére felvett 140,000 korona függő kölcsön ügyében érkezett belügyminisz­teri leiratot, melynek kapcsán Figus Albert beszámolt e kölcsön hováforditásáról. A földmivelésügyi miniszter leiratára a Szamos jobbparti védtöltésének kiépítése ügyében, minthogy a városra sérelmes pon­tokat tartalmaz, a közgyűlés felterjesztéssel fog élni. A tanácsi előterjesztések között csupán a város jövő évi gabonaszükségletének meg­állapítása és beszerzése keltett némi vitát. A tanács ez ügyben — egy szakbizott­ság javaslata alapján — azt javasolja, hogy a szükséglet beszerzésével a Hitelbankot bíz­zák meg, melynek városunkban is van ki- rendeltsége, tekintve, hogy ez intézetnek az államtól erre külön megbízása van és az ügy financiális részét előnyösen lebonyolíthatja. Dr. Benedek József a megbízás ellen szól és azt ajánlja, hogy a város szerezze be a szükségletet, mert ez a gazdáknak is jobb, a fogyasztóknak is. Dr. Tanódy Endre és Thurner Albert felszólalásai után a közgyűlés azon oknál fogva, hogy a városnak nincsenek olyan magtárjai, amelyek a szükséglet befegadására alkalmasak, másrészt előleget sem adhat a gazdáknak a megvett gabonára és végül, mert a Hitelbank az üzlet után, ha nem is ő általa szereztetik be az előirányzott kvan­tum, csak részesedne bizonyos díjban, úgy határozott, hogy a szükségletet a Hitelbank utján biztosítja, mely azt a lehívandó rész­letekben köteles szállítani. A Pannónia átalakítási munkálatainál felmerült 2390 korona tolyósitott többlet- kiadást tudomásul vették, A belkövezési munkálatokhoz szükséges kőanyag szállítására Meizelsz Mór ajánlatát fogadták el, mint legolcsóbbat, a vele kötött szerződést tudomásul vették. A városi tűzoltók és ideiglenes alkal­mazottak fizetését a tanács előterjesztése alapján rendezték. A gyermekvédő-telep bizottságban Uray Gézané és Deák Kálmánná halálával meg­üresedett tagsági helyeket egyhangúlag Szlá- vik Dezsőné és Tabajdi Lajosnéval töltöt­ték be." A németi plébánia vezetésével megbí­zott Ferencrendi szerzetesek részére 1914. junius 1-től kezdődőleg évi 1200 K segélyt szavazott meg annak a hangsúlyozásával, hogy a püspökséggel folytatott tárgyalások szerint a város ez összeget nem mint kegyur adományozza, mert kegyúri jogokat nem is akar e plébánia, fölött gyakorolni. Az ág. ev. egyház részére adományo­zott telekre nézve igenlő elvi határozatot hoztak. Érdemben nem lehetett az ügyet el­intézni, miután a szerződés nem lett a köz­gyűlés elé terjesztve. A kir. tanfelügyelő — a miniszter meg­bízásából — átiratot intézett a városhoz, melyben a németi-i részen létesítendő gazda­sági népiskoia céljaira bizonyos ingatlanok átengedését kéri a kir. kincstár javára. A közgyűlés hozzájárult a tanács pártoló javas­latához. Tudomásul vették a főszámvevő beje­lentését a zárszámadás és a jövő évi költség- előirányzat elkészítése tárgyában és olutasi- tották Berger Ignác szatmári lakos felebbe- zését a régi honvéd laktanya bérlete ügyében. Az avasi erdő kitermelésének ügyében dr. Tanódy Endre, Veréczy Antai, Duszik Lajos .elszólalásai után és a polgármester véleménye alapján a közgyűlés úgy határo­zott, hogy a legelőnyösebb ajánlattevőket, Kollár Jánost és Wertheimer Sándort, miután a két ajánlat köpött nagy a külömbözet, újabb ajánlatra hívja fel és amennyiben pro- poziciójuk elfogadható lesz, az olcsóbb aján­lattevővel, 10,000 K kaució letevése mellett, a szerződést megkötik. Az utbiztosi és utkaparói szabályrende­letet a tanács véleménye alapján módo­sították. Az újév előtt hadbavonult városi alkal- mázottak illetményeinek beszüntetése ügyé­ben a szakbizottság elvi javaslatához, mely a tisztviselőknek és általában a hadbavonultak- nak egy progresszív kulcs szerint kívánja a segélyt megállapítani, elsőnek dr. Tanódy Endre jelentkezik szólásra és a tisztviselők­nek fizetésük 50 százalékának kiutalását ajánlja. Duszik Lajos azt a módot tartja elfogadandónak, amellyel az állam rendezte e kérdést. A kisfizetésű hivatalnoknak — akik nem tisztek — az egész fizetését, a tisztek­nek ne adjanak semmit. Dr. Papp Zoltán tanácsnok azt javasolja, hogy a bevonultak- nak fizetéskiegészitést adjanak, amihez ké­sőbbi felszólalásában dr. Tanódy Endre is hozzájárult. A polgármester javaslatára a közgyűlés az augusztus havi fizetést változat­lanul folyósítja, mert ez házbérnegyed. A további segélyezést majd a legközelebbi alka­lommal fogják a háború tartamára meg­állapítani. Az uj patikajog engedélyezése iránt benyújtott kérelmeket elutasították. A polgármester félhatkor rekesz tette be a közgyűlést. M lopással vádolt ügyvéd felmentése, — A Szamos eredeti tudósítása. — Msziget, jul. 18. Szombaton délelőtt 9 órakor kezdte meg a máramarosszigeti törvényszék lopás bűntettével vádolt dr. Lichtenberg Emil és neje elleni főtárgyalást. A vádiratot a „Sza­mos“ szombati számában közöltük. A tárgyaláson Bényei Imre kir. tábla- biró elnökölt, a vádat Illés Andor kir. fő­ügyész-helyettes képviselte, a vádlottakat dr. Kelemen Samu védte. Dr. Lichtenberg Emil vádlott tagadja a terhére rótt vádat és elmondja, hogy Schneuer Ben Zionnal a menekülés idején ösmerke- dett meg a huszti vasúti állomáson, ahol kijelentette Schneuernek, hogy szívesen át­engedi részére lakását és Wertheim szekré­nyét. Már akkor megmofidta Sehneuernek, hogy neki a Wertheim-szekrényhez másodlat­kulcsa nincs, Schneuert február 26-án tartóz tatták le és akkor a Wertheim szekrényben 10 ezer koronát találtak. Erre azt mondták neki, hogy Schneuer őt gyanúsítja azzal, hogy az ott volt 80 ezer koronát elvette, letartóztatták és egy benzinhordókkal meg­rakott teher-auton szuronyos csendőrök Be­regszászba vitték. Kérte, hogy tartsanak la­kásán házkutatást, de ezt megtagadták. Ö Schneuer szolgájára gyanakszik, akit több- izben lopáson értek. Dr. Lichtenberg Emilné, aki hat gymnásiumot végzett, elmondja, hogy mikor férjét letartóztatták, kétségbeesetten kezdett hozzá a pénz kereséséhez. Tudta, hogy férje nem képes lopásra. Keresésközben alulról megtapogatta az egyik ágy sodronyb été tjét, ott egy német újságpapírba csomagolva megtalálta a sodrony és ágybetét közt a 82 darab ezres bankót, amelyet nyomban át­adott a csendőröknek. Az újságnak a vád­iratban bizonyítékként említett darabja akkor került az ágyba, mikor valakinek magyarázta, hogy hol találta meg a pénzt és hogyan volt becsomagolva. A kérdéses ujságdarab külön­ben is egy keskeny papír, amelybe nem le­hetett 82 darab bankót becsomagolni. Schneuer Ben Ziont, aki a katonai fogházban üli a reá kirótt 20 évi szabadság- vesztés büntetését, szuronyos katona kisérte a tárgyalásra. A polgári életben csernovitzi lakos, ügyvédjelölt és sörgyáros. Tanúképpen hallgatják ki. Elmondja, hogy letartóztatása alkalmával nem emléke­zett biztosan, hogy mennyi pénze volt a Wertheim-szekrényben. Három nappal letar­tóztatása előtt nézett be utóljára a kasszába, de akkor csak szemmértékre becsülte meg

Next

/
Thumbnails
Contents