Szamos, 1915. július (47. évfolyam, 177-207. szám)
1915-07-18 / 194. szám
(1915 julius 18 194. szám) SZAMOS 5. olda Szatmár-Németi sz.kir. város hivatalos közleményei. Tudnivalók a koleráról. 1. A kolera hasmenéssel, hányással, görescsel és gyors elgyengüléssel jár. 2. A kolera nagyon ragadós betegség ; csirája (ragálya) a beteg bélürülőkében és hányadékában van. 3. Átragadhat az egészségesre mindarról, ami a ko'erás bélürülékével, vagy hánya- dékával bepiszkolódott és pedig különösen: a betegről, ápolójáról, ruha-, fehér- s ágyneműjéről, evő-, ivó-eszközeiről s edényeiről, ételéről, italáról. Veszedelmes az a holmi is, amelyet a kolerás beteg nem használt ugyan, de a lakásából, házából való. Veszedelmes az is, ami sok ember kezén fordul meg, pl. piaci, korcsmái, kávéházi evő- s ivóeszközök, továbbá bepiszkolódott pénz stb. 4. A kolera leginkább arra ragad át, aki a beteggel, vagy holmijával bánik és mosat- lan kézzel eszik, iszik, vagy mosatlaa kézbe fogott tárgygyal (dohányzó, iró vagy egyéb eszközzel) nyúl a szájához. 5. Igen sokan betegedhetnek meg akkor, ha a kolerás beteg ürüléke, hány <dAka, vágy- szennyes mosdóvize, kútba, forrásba, fo!yó- vizbe vagy egyéb ivóvízbe jut, amelyet sokan használnak. 6 Leginkább az betegszik meg kolerában, aki gyomrát romlott (soká állott) eledellel, nyers zöldséggel (ol. ugorkával, salátával, hagymával), gyümölcscsel, szeszes itallal elrontotta, aki magát s lakását tisztátlanul tartja és zsúfoltan, azaz sokadmagával szűkén lakik. 7. A kolerától megóvhatja magát az ember: ha nem látogat kolerás beteget; ha nem jár összejövetelekre (halotti torra, vásárokra stb.-re); ha gondosan mosakodik s különösen kezét minden étkezés előtt tiszta vízzel, szappannal mossa ; ha csupán frissen főzött vagy sütött eledellel ól és evő- s ivóeszközeit forró, lúgos vízben mossa, a kolera fertőzésre gyanús vízből származó halat pedig forró vízben bontja és mossa meg; ha ivásra olyan vizet használ, amelyet felforraltak, aztán lehűtöttek és ha az eltett eledelt s az ivóvizet gondosan fedve tartja; ha evésben, ivásban mértékletes és gyomorrontó eledeltől és gyomorrontó italtól tartózkodik ; ha önmagát, ruházatát, úgyszintén lakását (házát) és udvarát tisztán tartja. Gondoskodni kell arról, hogy a ház udvarán gödör legyen ülőkével s hogy ott végezze a szükségét az egész háznép, mert abból is veszedelem támadhat, ha a bélürőlék szanaszét szivárog (kútba, folyóvízbe), vagy, ha kutya, tyúk vagy egyéb háziállat széthordja. 8. A kolerás, úgyszintén a gyanús beteget az elöljáróságnál mennél előbb be kell jelenteni. 9. Az egészségesektől azonnal el kell különíteni és gondosan ápolni, orvossal gyó- gyittatni. Mindezt a leghelyesebben kórházban tehetjük. 10. A kolerás beteg — ha csak teheti — edénybe ürítsen. Bélürülékét, hányadékát, mosdó- s mosóvizét ártalmatlanná kell tenni (fertőtleniteni), úgy, hogy ugyanannyi oltott meszet öntsenek hozzá, vagy más szert, amelyet az orvos fertőtlenítésre rendel. 11. Aki a beteggel bánik, gondosan mosakodjék; kezét szappannal s vízzel s aztán ecettel mossa, száját (naponta többször) ecetes vízzel öblítse és ne egyék, ne igyák a beteg szobájában. Tanácsos a kolerás szobájának küszöbe elé ecetbe mártott rongyot teríteni s arra lépni. 12 Ha a beteg egészen meggyógyult, langyos, szappanos vízzel tetőtől talpig mosakodjék vagy fürödjók meg és tisztába öltözködjék 13. Ha a beteg meghalt, nem kell lemosni s öltöztetni, hanem csak azt cselekedni amit az elöljáróság rendel 14. Akár meggyógyult, akár meghalt a kolerás beteg, szobáját mindenestül ártalmatlanná kell tenni (fertőtleniteni). Nevezetesen: Mosható szennyes ruhát, ágy- s fehérneműt csak akkor lehet kivinni s mosásba adni, ha legalább 2 óráu át forró, lúgos viz ben áztatták (pl, íeknőben, dézsában). Szalmazsákot, úgyszintén dunnát, párnát, paplant a külső boríték lehúzása s forró, lúgos vízbe áztatása után, erŐ3 ecetes ruhával jól le kell dörzsölni és a napra kitenni. Nem mosható ruhát ugyanígy, vagy olyan szerrel kell kezelni, amelyet orvos rendel. A beteg szobájában tartott holmit, ha nem is használta a beteg úgyszintén a mosott, tisztogatott holmit is a napra kell kitenni. A kolerás ágyszalmáját, étel maradékát és a szobájából kikerülő szemetet el kell égetni. Evő ivóeszközeit, edényeit forró vízzel tisztára kell lemosni. Festeren ágyat, széket, szekrényt s egyéb festetlen bútordarabját forró lúggal,' vagy szappanos vízzel, festett vagy finomabb bútort s némely más tárgyakat olyan szerrel kell lemosni, amelyet az" orvos árra a célra rendel. A szobát, amelyben a kolerás feküdt, ki kell meszelni, még a földjét is ; ajtót ablakot és ha a szoba padlózott, a padlót is forró lúggal, vagy olyan szerrel, amelyet az orvos rendel, kell fertőtleniteni és azután súrolni. A szoba ablakát, ajtaját nappal tárva-nyitva kell tartani. A belügyminister. 7767-1915. iksz. HIRDETMÉNY. Minthogy a vásártéri fogolytáborban, valamint az asztalosára gyárban elhelyezett foglyok között a mai napig 53 kolera megbetegedés és 7 haláleset fordult elő, a vásártéri fogolytábor, valamint az asztalosára gyár területét, mint kolerával fertőzött területet, a ragály esetleges terjedésének megakadályozása céljából zár alatt álló területnek nyilván i Lom. E végből felhívom a város közönségét, hogy a fent megjelölt helyektől mindenki szigorúan tartsa magát távol. A fertőzött területen polgári személyek engedély nélkül nem közlekedhetnek. Ha mégis valaki, a tilalom dacára ott találtatnék, az illető egyén megfigyelés végett vesztegzár alá fog vétetni és e lene a kihágási eljárás meg fog indíttatni, vi zord a zár alá he yezett területről senki- sem távozhaíik előzetes fertőtlenítés és a ka tonai parancsnokság különleges Írásbeli engedélye nélkül. Miután közelfekszik annak a veszélynek a lehetősége is, hogy az esetlég a vásártéren legeltetett állatok a betegséget széthurcolhatják és terjeszthetik, uegtiltoip a vásártér egész területén az állatoknak (szarvasmarha, ló, liba stb.) legeltetését, annyival is inkább, mert az ott talált állatok hatósági zár alá vétettnek és re cfuiráltatnak. Felhívom a h lybeli csendőrőrsparancs- nckságot ós a r.-őrmestert, hogy a zár alá helyezett területen a zár betartását szigorúan ellenőrizzék. Egyidejűleg megkerostetik a katonai állomás-parancsnokság, hogy a két fogolytábor megfelelő katonai őrizetéről ós a polgári egyéneknek a vész területéről való távoltartásáról gondoskodj ók. Végül felhívom Friedman Ferenc fogolytábor élelmezőt, hogy a két tábor foglyainak élelmezését akként foganatosítsa, hogy minde- nik fogolytábort külön külön élelmezte-se, amivel az cóloztatik, hogy a két tábor foglyai egymással ne érintkezhessenek és a betegséget egymás között ne terjeszthessék. Szatmár-Nómeti, 1915 julius 15. 7293-1915 fksz. Értesítem a város közönségét, hogy a harctéren elesett, illetőleg a tábori egészségügyi intézetekben elhalt katonák holttestének exhumálása ós elszállítása tárgyában a cs. és kir. hadügyminiszter 6214-1915 sz. s. a következőkben rendelkezett: a harctéren elesett vagy a tábori egészségügyi intézetekben elhalt katonai személyek holttestének exhumálása és elszállítása iránt a kérvényt a folyamodó tartózkodási helye szerint illetékes katonai parancsnoksághoz kell beadni, tíz a katonai parancsnokság továbbítja a kérvényt és ped g amennyiben valamely a hadsereg hadtápkörébe eltemetett holttestről vau szó az illető hadsereg hadtápparanesnokságához, vagy ha az illető hadtápkorlet pontos határa nem volna ismeretes a haitápfóparancsnoksághoz. Exhuaiálások c <ak külön sírokból töriénhetnek. A 3969 — 1915. ß M. ein. sz. körrendelet szerint a exhumálás e célra kiküldött katonai képviselő jelenlétében történik, aki egyúttal a hulla szállítási levelet is aláírja. Ez a rendelkezés csak a jelenlegi viszo nyok között és csak a hadsereg körzetében nyer alkalmazást. Az általános leszerelés után az exhumálás a béke időben érvényes szabályok szerint történik. Kívánatos volna a harctéren elesett vagy a tábori egészségügyi intézetekben elhalt katonai személyek exhumálását és hazaszállítását a háború befejezése utánra halasztani annál is inkább, mert a vasúti igazgatóságok a háború befejezése után történő hullaszállitásoknál 50 százalékos fuvarkedvezményt helyeztek kilátásba. Szatmár, 1915. julius 5. 7454-915 fksz. Értesítem a város bel- ós külterületén lakó hentes és mészárosokat, vendéglősöket, valamint a város közön«óiét, hogy a m. kir. ministéríum a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott 19’2. 63 tcz. és a hadiszolgáltatásokról szóló 1912 LXVIII toz.- ket kiegészítő 1914. L. tcz 4 § a alapján a 2357—915 M. E. sz. rendeletében következőket rendelte el: 1. §. Marhahúst, borjúhúst és sertéshúst a hót két napján és pedig kedden és pénteken akár nagyban és kicsinyben (adagokban) árusítani vagy egyébként forgalomba hozni tilos. Ugyanezen a napokon tilos fogadókban, vendéglőkben, egyleti jellegű és más étkező helyeken az említett hus- nornüekből előállított ételt kiszolgáltatni. Ez a tilalom nem vonatkozik a húsiparban előállított olyan álló képes húskészítményekre, amelyeknek előállítása hosszabb időt igényel ós fogyasztása hosszabb időn át történik, nem vonatkozik továbbá a szarvasmarha, borjú és sertés levágásából nyert ós emberi táplálkozásra alkalmas mellék termékekre. 2 §. Húsnak ós húsételeknek elárusitására szolgáló üzletekben tilos az 1 § ban meghatározott napokon az idézett §. tilalma alá eső húst, vagy ételt az elárusító helyiségben a közönség részére az átvételt vagy elfogyasztást lehetővé tevő módon készen tartani. 3. § Az első §. rendelkezései alól kórházak ós egyóbb gyógyintézetek, valamint gyermeknevelő intézetek javára közegészségügyi szükségletek alapján a belügynrnister kivételeket engedélyezhet. 4 §. A katonai igazgatás részére szállított hús kiszolgáltatása nem esik az 1 §. tilalma alá. 5 §. Áki a jelen rendelet 1 és 2 §-ában foglalt tiltó rendelkezéseket megszegi, az, ameny- nyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és az 1914.—50 te 9 §-a értelmében 2 hónapig terjedhető elzárásra és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Szatmár, 1915. julius 9. 140-1915. tt. F. év julius 10-én Alsószamospart utcán 6 kulcs találtatott. Felhív om a tulajdonost, hogy egy óv alatt vegye át. Szatmár, 1915. julius 15. Dr. CSOMAY ALADÁR h. főkapitány. 1516—1915. gtsz. Versenytárgyalási hirdetmény. Szatmár Németi szab. kir. város tanácsától 8934—1915. számú határozattal nyert megbízás alapján a városi gazdasági hivatal a házi szemét kihordás vállalatbaadása céljából nyilvános írásbeli zárt ajánlati verseny- tárgyalást hirdet. Az ajánlatokat legkésőbb 1915. évi augusztus hó 5 ikén délelőtt 10 óráig kell benvujtani a városi tanács iktató hivatalában s minden ajánlathoz 500 kor. szabályszerű biztosítéknak a városi közpmztárba való elhelyezését igazoló let éti nyugtát kell csatolni. A vállalkozás tárgya a házi szemétnek a város I. és II. kerületében valamennyi telekről, a belterület egyéb részeiben a jelentkező háztulajdonosok vagy bérlők telkeiről való kihord isa a 249 —1912. kgy. szabályrendeletben meghatározott dijak szedése mellett. A vállalkozás tartama : 1915. szeptember hó 1-től 19 8. augusztus 31-ig terjedő 3 óv. A részletes vállalkozási feltételek a városi gazdasági hivatalban (Deák tér 2. sz.) hivatalos órák alatt tekinthetők meg. A kellő időben beérkező ajánlatok 1915. augusztus 5-ikén d. e. 11 órakor fognak a városháza tanácstermében felbontatni. A városi tanács fentartja magának a jogot, hogy az ajánl -ttok felett szabadon határozzon s hogy esetleg a versenytárgyalást eredménytelennek nyilvánítsa. Szatmár-Németi, 1915. julius 17. FERENCZ ÁGOSTON tanácsnok.
