Szamos, 1915. július (47. évfolyam, 177-207. szám)
1915-07-16 / 192. szám
2. oldal SZAMOS (1915 julius 16. 192. szám) LEGÚJABB. Orosz jelentés Galíciáról. Budapest, julius 16. (M. T. I.) A pétervári Werstnik ügynökség szerint az oroszoknak sikerült Linsingent és Pflan- tzer-Baltint offenzivájuk megállítására kényszeríteni. Rigánál és Slavenál csend van. Prasznisznál a németek offenziváját megállították Bár Galíciából kivonulásra kényszeritet- ték az oroszokat, hadseregüket elfogni vagy szétverni nem sikerült. Orosz nyomás — Montenegró ellen Szófia, julius 16. (M. T. I.] Caulbast tábornokot cári megbízatással Montenegróba küldték. A tábornok fel fogja szólítani Nikitát, hogy Szkutarit ürítse ki, mert Olaszország tiltakozott a bevonulás ellen. Az orosz hadügyminiszter biztatásai Hága, julius 16. (M. T. I.) Pétervári jelentés szerint az orosz hadügyminiszter kijelentette, hogy a jelenlegi kudarcok nem kell, hogy elvegyék a nép kedvét. A sikerért nagy erőket kell kifejteni. A kitünően felfegyverzett ellenséget csupán úgy lehet legyőzni, ha munícióval teljesen ellátják magukat. Az olaszok és a Dardanellák. Budapest, julius 16. [M. T. I.] Cadorna megváltoztatva eddigi nézetét, most már helyesli, hogy Olaszország részt- vegyen a Dardanellák elleni akcióban, sőt sürgeti azt és ragaszkodik hozzá. A király ellenzi a tervet, Salandra ellenben Cadornát támogatja és lemondásával fenyegetőzik Döntés még nem történt. * Tárgyalásaink Romániával. Bukarest, julius 16. [M. T. I.] A monarchia és Németország nagykövetei tegnap hosszasan tanácskoztak Bratianu miniszterelnökkel. Románia repülőgépeket rendel Budapest, julius 15. [M. T. I.] Berlinből jelentik: Románia Olaszországban 3 repülőgépet rendelt. Anglia tervei Görögországgal Athén, julius 16. [M. T. I.] Itteni lapjelentések szerint Anglia Venizellosnak kormányra jutásakor azt fogja javasolni, hogy 150 ezer főnyi angol expe- diciós sereg szálljon partra Szalonikiben, ott görög csapatokkal egyesüljön, hogy Törökországot megtámadja, ügy gondolják, hogy az egyesült csapatok rákényszerítik Bulgáriát, hogy őket területén átengedje. Az angol sajtó pesszimista Berlin, julius 16. (M. T I.] Az angol lapok Németország helyzetét az Unióval szemben pesszimisztikusan ítélik meg. De azért általános a vélekedés, hogy háborúra nem fog sor kerülni. A barakk és a járvány. A tiszti főorvos válasza. Szatmár, julius 15. Igen tisztelt szerkesztő ur! A Szamos szerdai számában megjelent és személyemet is érintő cikkre vonatkozólag legyen kegyes alábbi soraimnak helyt adni, ámbár hasonló dolgokat nem tartok a nyilvánosság elé valóknak és nem is óhajtok hírlapi polémiákba bocsátkozni. Mindenek előtt kijelentem, hogy én a h. főkapitány urnák semmit sem sugalmaztam, csak kötelességszerüleg véleményt mondtam és intézkedést kértem az általam szükségesnek vélt teendőkre vonatkozólag. A száraz tényállás pedig a következő: Dr. Nagy József szatmárhegyi kapitány ur néhány nappal ezelőtt jelentést küldött a hatósághoz, egy jegyzőkönyv kapcsán, amelyben jelenti, hogy a Szatmárhegyen egy fiatal leány hetekkel ezelőtt typhusban megbetegedett és elhalt. A betegség forrását kutatva, az elhalt leány apja azt vallotta, hogy a leány betegségének kezdete előtt fivérét látogatta meg, állítólag a barakk-kórházban. Ezen felmerült concret esetből kifolyólag, de, mert az utóbbi hetekben városunkban a typhus esetek száma szokatlan mértékben emelkedett, kértem a főkapitány urat, hogy írjon át a min. biztos úrhoz és kérje meg, miszerint a megfigyelő kórházak és a város közötti közlekedést a minimumra redukálja és csak a szükséges óvóintézkedések szigorú betartása mellett engedje meg. Ezzel korántsem akartam a íelelősséget a barakkra áthárítani, avagy meggyanúsítani azzal, hogy a betegség onnan hurcoltatott be, de ezt állásomból kifolyó kötelességemnek tartottam, mert a közérdeket véltem ezáltal szolgálni. A felelősség alól egyáltalában nem óhajtok kitérni, vállalom is, de csak abban az esetben, ha a foganatosítandó intézkedéseknél véleményem meghallgatásra talál. És elvégre a megfigyelő kórházaknak járványkórház jellege van s épen azért az azokba való ki és bejárás mindig aggályos, még abban az esetben is, ha olyan mintaszerűen vezetett kórházról van is szó, mint a barakk-kórház. Mert az olyan nagy kórházban, ahol oly sok száz fertőző beteg nyer elhelyezést, mindig van igen sok bacillus hordozó, akikkel szemben a védekezés igen nehéz, amit a nagy tapasztalattal biró vezető főorvos ur is bizonyára concedálni fog. Ennyi volt és ez volt alapja az én idevonatkozó ténykedésemnek. Ami a főorvos urnák a felsorolt fontos egészségügyi tényezőkre vonatkozólag tett megjegyzéseit illeti, mirdenekben alairom és elismerem, hogy városunk egészségügyi viszonyai bizony nem állanak magas fokon. A bajokat ismerem én is jól, hiszen én sem vagyok egészen uj ember. És nagyon le volnék kötelezve, ha bárki is kioktatna rá, hogy a rendelkezésre álló eszközök és személyzet mellett, nem is szólva a lakosság jó nagy részének az egészségügyi intézkedésekkel szemben tanúsított érzéketlenségéről, a lakás-hygiéne mizériáiról stb., hogyan lehetne a jelenleginél többet tenni? Csakis tiszti orvos társaimmal hónapok óta szakadatlanul végzett, testet és lelket ölő fáradtsággal sikerült a lehető legrosszabb viszonyok között lévő városunkat ez ideig nagyobb veszélytől megóvni. És, ám - bár nem törekszem babérokra, mégis bánt, hogy legjobb akarattal és intentióval végzett ténykedéseim célzata íélreértetetett és értéke a nyilvánosság előtt kérdésessé tétetett. A tek szerkesztő urnák kész hive dr. Vajay Imre tiszti főorvos. ADJUNK LÁTCSÖVEKET KATONÁIN «HAK! Jó távcső égés»: csapatokat r»»veg- menthei a meglepetés veszedelmétől és az ellenség kikémleléaére is a legbiztosabb segitő eszköz. Küldjük el távcsöveinket hö's katonáink számára a Hadsegélyezö Hivatal címére (Budapest, IV., Váci-utca 38. szám.) ■ Mikor értjük meg egymást ? — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, julis 15. Tizenkettedik hónapja, hogy ennek az agrár hazának fiai életüket semmibe sem véve vérzenek a harctéren s dicsőséget dicsőségre halmoznak s az orosz mumust pozdorjává törték. Ez tény, ezt mindenki elismeri; bámulja katonáink vitézségét az ellenség is, lélekzetfojtva beszél a muszka fogoly hon- védeink hősiességéről és ide haza mégis visszavonás van; nem akarnak bennünket megérteni; az évezredes nemzetfentartó gazdában még egyes speku'ativ elemek mindig az ellenséget keresik, az ellenséget látják, nem pedig azt az elemet, mely úgy odakünt a harctéren, mint idehaza véres verejtéket izzadva, hozza még vér és anyagi áldozatát imádott édes hazánk jólétéért, függetlenségéért, boldogságáért. Mindnyájunk előtt köztudomású az általános drágaság. Drága a kenyér, drága a hús, de drága a nadrággomb is. Mindenütt fizetünk vigan, beletörődünk a nehéz viszonyokba, csak egyedül a produktiv termelő gazdát vádolják uzsorával, zsarolással, mintha talán ő neki a termés az égből potyogna s nem fizetne oly horribilis munkabéreket mint senki más. Maga az anyaföld oly tőkét képez, melynek kamatai már magukba véve is nagy ösz- szegeket tesznek ki, az évek óta tartó katasz- trófális időjárás vármegyénkben még a tartalék tőkével rendelkező gazdákat is kimerítette s a mindentéren beállott drágaság a legnagyobb fogyasztót : a gazdát érintette legközvetlenebbül s ily körülmények között a székesfőváros és néhány vidéki város a kormány által méltányosan megállapított maxmális terményárak ellen szólal fel, és hangzatos frázisokkal hívja akcióba a produktiv termelés dolgában teljesen járatlan nagy közönséget s felsorakoztatja azokat az elemeket, amelyek legtöbbször azt sem tudják, miért léptek sorompóba. Nézzük csak, hogy alakul az a maximális terményár, vájjon a mai termelési viszonyok mellett kedvezőbb anyagi előnyöket nyujt-e a gazdának, mint az évek előtt — nem is olyan régen elért — piaci ár. Ősszel a gazda fizetett vetőmagbuzáért 40—60 koronát, földmegmunkálás holdanként, az aratási és cséplési munkálatokat is beleértve, felemésztett 60 koronát, adó, ártér, pótadó stb. stb. holdanként 10 korona, a be- fektetetett tökének kamata holdanként évi 30 korona, összesen 140—170 korona s ennek ellenében lesz vármegyénkben a búzával bevetett területen átlag 5 q termés, melynek értéke a maximális ár alapján a legkedvezőbb esetben 180 korona. Hát kérem hol van az az irigyelt jövedelem, hol van az az uzsora ? Igen, ennek ellenében fel lehet hozni azt, hogy nemcsak búzát termel a gazda, de van tengeri, rozs, árpa, zab stb. s állat- tenyésztéssel is kell foglalkozni az igazi gazdának. Akik ismerik viszonyainkat s látták a tavaszi időjárást, azoknak a tengeri kilátásokról nem sokat kell szólni; akik tudják azt, hogy a sertésvész és száj-fájás mennyire megtizedelte és megnyomorította állategészségünket, hogy a helyzet úgyszólván kétségbeejtő lett, azok tudják, hogy a gazdálkodásnak ez az ága sem járt jövedelemmel. így tehát a gazdának helyzete nem oly irigylésre méltó, mint azt szeretik sokan lefesteni. Ily körülmények között egész természetes mindenki előtt, hogy agrár testületeink, egymással kezet fogva, felvették a küzdelmet a maximális árak ellenségeivel szemben. A vármegyei gazdasági egyesület elnöksége, is sürgős értekezletre hivta össze a Szatmáron lakó tagokat, hogy a fenti kérdésben az egyesület állást foglaljon és interveniáljon a kormánynál a gazdaérdekek, megvédése szempontjából. Az értekezleten Böszörményi Emil dr. egyleti alelnök, valamint Világossy Gáspár egyl. titkár részletesen kifejtette azokat a szempontokat, amelyek a megállapított
