Szamos, 1915. július (47. évfolyam, 177-207. szám)
1915-07-06 / 182. szám
IW« Szetmér, t9i5. julius 6- kedd 182. szám XLVIi. évfolyam A ELŐFIZETÉSI DIJAK : évre Myfcen 14 K 40 f Vidék«« 7 .20» i „aoi POLITIKAI NAPILAP. ■■■«■■■■■■■■■■■■«■■■■■■«■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ 1« K — f » „ - f 4 „ 30 f 1 „««f Felelős szerkesztő: DÉNES SÁNDOR. Kiadó és laptulafdonos: s„Szabadsa|tó**l(6ayvnyon)da és laa- ktadó részv.-tdrs. STMTMAR-MÉMEtI. Hirdetési dijak Szatmáron Nytfttér sora » Szerkesztőség és Idadébivatal: . ... . ■ Szerkesztőség * «erőn szckaok • 915 A rokkant-kérdés. A most dúló világháború ezer meg ezer problémát vetett íölszinre. Ezek között első helyen vau a rokkant-kérdés megoldása. E probléma kétségtelenül aktuális és nagyjelentőségű. A társadalom a háború kitörése óta szive sugallatára hallgatva, sokat áldoz a jótékonyság oltárán, amivel tulajdonkép már a rokkant-kérdés megoldásán is fáradozik, de egyes nagyobb, határozott irányú gyűjtéseken kívül egyelőre még hiányzik a társadalmi segítésből a rendszer és ismeretlenek a szempontok, melyek a rokkant-kérdés gyökeres megi oldására vezethetnek. Ezen a hiányon akar segíteni K a- t o n a Béla ismert nevű közgazdasági iró, aki „Javaslatok a rokkant-kérdés megoldására“ c. tanulmányában a kérdés tömkelegében áttekinthető rendszert teremt és a megoldás főbb szempontjait kellően megvilágítja. Szerinte a kérdés megoldása rész- I ben az államra, részben a társadalomra és részben kizárólag a társadalomra vár. Az állam feladata a rokkant katonákról való gondoskodás, ami törvényhozási utón rendezendő. Szerző külön rokkant-adó bevezetését javasolja, mely a jövedelmi adóhoz igazodik. Az uj törvénynek a legnagyobb gondossággal kell megállapítani a rokkantság fogalmát. A rokkantság megállapítására külön bizottságot javasol, melynek tagjai lennének a hadsereg közege, polgári egészségügyi közeg, szakmabeli munkaadó, munkás-képviselet és a rokkantak gyámolitásával foglalkozó intézet megbízottja. A bizottság határozata elleni felebbezós elintézését az egyetemi városokban felállítandó rokkant- utánkezelési intézetekre kívánja bízni, amelyek kórházi vizsgálat alapján döntenének. Teljesen humánus és a mai kor színvonalán álló osztályozást javasol a j szerző az évjáradék kiszabásánál, ahol ! minden gazdasági, szociális és individuális szempontot alkalmazni óhajt. Szerző a kizárólagos állami feladat alapelve gyanánt azt hangoztatja, hogy a rokkant ne legyen ráutalva a társadalom jótékonyságára. Az állam és a társadalom közös j feladatául tűzi ki szerző a munkaképes ! rokkantak foglalkoztatását. A rokkantakat munkához kell juttatni, amit állami és országos munkaközvetítéssel lehetne elérni. A munkanélküliség ellen biztosi tás utján kellene gondoskodni. A munkaközvetítés szervezéséig központi rokkantnyilvántartó és elhelyező iroda felállítását sürgeti. Az állami üzemekben, közszállitásoknál, foglalkoztató műhelyekben helyet kell adni a rokkantaknak. Oktató-műhelyeket kell részükre felállítani. A foglalkozta ó műhely szervezése, vezetése és irányítása társadalmi feladat. Fontos kérdés a mezőgazdasági foglalkozási körből kikerültek elhelyezése, amire a szerző szintén sok becses eszmét hord ö?sze Tisztán a társadalom feladata a rokkantakat morálisan támogatni, őket elhelyezésük után családjukkal együtt állandóan gondozni és védeni. Itt csakis az egyéni gyámkodás segíthet. E célból megalakítandó a Hadi rokkantakat és árvákat gondozó országos szövetség, amely patronage-szerűen intézné a rokkantak, ezek özvegyeinek és árváinak ügyét. Kívánatos, hogy a rokkant-kérdés minél szélesebb körök meleg érdeklődését magára vonja és az emberbarátokat hathatós közreműködésre megnyerje. A nemzet becsülete, a méltányosság megköveteli, hogy mindenki elejéhez mérten részt vegyen e nagy munkából. A világháború hírei. Ä sajtószállás jelentése. Budapest, julius 5. (A miniszterelnökség sajtóosztályából.) Hadisajtószállásról jelentik : A Krasznik-zamosci csata a szövetségesekre nézve igen örvendetesen alakul. Csapataink különösen Kraszniknál igen szép eredményt értek el és az oroszokat a frontnak e részen messzire visszaszorították. Az alsó Isonzón az olaszok folyton ismétlődő támadásaiból egy igen heves harc fejlődött, melyet a gyalogság és tüzérség a legnagyobb szívóssággal folytat. Besszarábia kiürítése. Csernovitz, julius 5. Megbízható helyről közük, hogy az oroszok csak Besszarábia északi részét ürítették ki s Besszarábia északi határának községeiből a lakosokat Oroszország belse- j jébe küldték. Az oroszok azért tették ezt, ; mert attól féltek, hogy az osztrák-magyar t csapatok a bukovinai és keletgaiiciai orosz j kegyetlenkedéseket megtorolják. Azok a s hírlapi jelentések, amelyek Kisenlo kiürítésé- j röl szólnak, még koraiak. A román lapok jelentései, hogy Oroszország a Besszarábia—romániai határon ha- tármegerősitéseket végez, nem felel meg teljesen a tényeknek. Még a kilencvenes években építettek az oroszok a Prüth folyó egyes szakaszain várszerü erődítéseket. Ezeknek az erődítményeknek a katonaságát a legutóbbi bukovinai orosz offenziva alkalmával elvonták, de ezt most a chersoni kormányzóságból való uj csapatokkal pótolták. Hő fér altábornagy jelentbe. Budapest, julius 5. [A miniszterelnökség sajtóosztályából] Hivatalos jelentés: Orosz hadszíntér: Keletgalieiában a Linsingen hadsereg szövetséges csapatai két heti győzelmes harc után üldözés közben elérték a Zlota-Lipát, amelynek nyugati partját megtisztították az ellenségtől. A Kamionka — Strumilowa - Kraszne szakaszon orosz utóvédekkel még harcolunk. Krylownál az ellenség kiürítette a Bug nyugati partját és Krvlow helységet felperzselte. A felső Wieprz mindkét partján harcolunk. Szövetséges csapatok kivetették az ellenséget a Por-pataktól északra elfoglalt állásaiból és Plonka felé nyomultak előre. József Ferdinand főherceg az orosz arcvonalat rasznik mindkét oldalán több napi harcokban áttörte, az oroszokat nagy veszteségeik mellett északi irányban visszavetette és e h d rcokban huszonegy tisztet es nyolcezer főnyi legénységet elfogtunk és hat ágyút, Lapu v:. W'iai számai 4 olcsói A © ftil-íav
