Szamos, 1915. június (47. évfolyam, 147-176. szám)
1915-06-20 / 166. szám
(1915 junius 20. 166. szám) SZAMOS 5. ulda Meghívó. A Szatmári Első Cserép és Téglagyár r. t. 1914. vagyis XX. évi rendes közgyűlését f. évi junius hó 29-én d. e. 9 órakor, Szatmárit, Deák-tér 2. sz. a. központi irodájában tartja meg, melyre a részvényesek ezen az utón meghivatnak. ELINTÉZENDŐ TÁRGYAK: 1. Jegyzőkönyv hitelesítő kirendelése. 2. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentése, a mérleg megállapítása, a fel- mentvóny megadása. 3. 12 igazgatósági és 4 felügyelőbizottsági tagsági állás betöltése feletti határozat- hozatal és választás. Az igazgatóság és felügyelőbizottság jelentése, a mérleg, a nyereség és veszteségszámla a r. t. irodahelyiségében bármely részvényes által megtekinthető. Szatmárit, 1915. junius 19. Az igazgatóság. Szatmár-Némeíi sz. kir. város hivatalos közleményei. 6189 -19:5 fksz HIRDETMÉNY. Értesítem a város közönségét, hogy a nagyméltóságu m. kir honvédelmi miniszter ura hadiszolgáltatásokról szóló 1912. LXVIII. t.-cz. 24 és 27 §-a alapján a következőket rendelte el: 1. §. A jelen rendelet értelmében hadi célokra igénybevettnek jelontettnek ki: 1. Az alumíniumból, ólomból, keményőlombél, nikkelből, vörösrézből, sárgarézből, vörösfémből és tombakból való egy miliméternél vastagabb lemezeket és drótokat, továbbá az ezekből a fémekből való táblákat, hengerelt lapokat, ru dakat és csöveket, ha ezek az anyagok a levágáson vagy kiszabáson tulmenőleg megmunkálva nincsenek. — 2. Az ólomból (kemény ólomból) nikkelből, vörösrézből, vörösfemből és tombakból való nyersöntvényt. — Az igény- bevétel nem terjed ki a jelen rendelet életbelépése ideién meglevő azokra a készletekre, a melyek a következő mennyiségeket nem haladják meg. — Alumíniumból 20 kg-ot, ólomból 100 kg-ot, nikkelnél 1 kg-ot, vörösréznél 30 kg ot, sárgaréznél, vörösfémnél és tombaknál 200—200 kg-ot. — Nem terjed ki az igénybevétel azokra a készletekre sem, a melyek az állam, különösen az állami müvek, a m. kir. államvasutak, a posta távirda igazgatás birtokában, vagy a hadi műveletek terén levő valamely más vasút birtokában vannak. — Egyebekben a folyó évi február hó 6-ról 1597/Eln. 20. b. 1915.-sz. alatt kelt rendelet a jelen rendelet alapján igénybevett készletekre is alkalmazást nyer. — 2. §. 1. A jelen rendelet 1 8-a alapján igénybevett anyagok. 2., A folyó évi március hó 29-től 3820/ Elnöki 20. b. 1915. sz. alatt kelt rendelettel igénybe vett készletek közül: a , az alumíniumból, antinomból, ólomból, (kemény ólomból) vörösrézből, sárgarézből, nikkelből és vörösfémből valókat; b.,. Ezeznek a fémeknek és ötvözeteknek ócska anyag és hulladék alakjában meglévő készleteit kötelesek a birtokosok, vagy azok, akik ily készleteket más részére őrizetben taitanak, legkésőbb a folyó év junius hó 18.ig az alábbi rendelkezések szerint az átvételi bizottsághoz beszállítani. E beszállítástól függetlenül fennáll a m. kir. minisztériumnak folyó évi február hó 6- án 504/1915 M. E. sz. alatt kelt rendeletében megállapított bejelentési kötelezettség az elszállításra kerülő anyagokra nézve is, ezeket tehát az 1915. évi május hó 31-iki állapot szerint legkésőbb az 1915. évi junius hó 18-ik napjáig szintén be kell jelenteni. — 3. §. Az elszállítandó anyagokat a folyó évi junius hó 18 ig megfelően fémenként lehetőleg külön, mindazonáltal egybecsomsgolva a feladandó csomagok számárak és súlyának a fű ve vő vasúti hivatal által történt megállapítása után az illetékes átvételi bizottság címére fehéráruként kell feladni. — A feladott anyagok nemei annak megjelölése mellett, hogy azok uj vagy ócska anyagok-e, vagy pedig pld., hogy , rózforgácsról, vagy egyébről van e szó, a i szállító levelén fel kell tüntetni. A csomago- golási és szállítási költségeket a katonai j igazgatás a feladónak megtéríti, ha a bekül- j dött készletek hadi célokra alkalmatlannak i találtatnak, a katonai igazgatás a visszaszálli- ! tás költségeit is viseli. — 4. §. Az átvett ! anyagokért járó térítésre nézve a folyó évi j április hó 19 ről 4600/Eln. 20. b. 1915- sz. a. kelt rendelet irányadó. A jelen rendelet 1. §-ának 1. pontjában említett anyagokért já -ó térítés megállapítására az előbb említett rendelet Il-ik részének az 1. §. 2. pontjábau említett anyagokéut járó t/rités megáilapit(1 sara pedig annak első részének határozmáDyai, illetve tételei mértékadók. — Egyebekben a térítésre a folyó évi február hő 6-tól 1597/Eln. 20. b. 1915. sz. a. kelt rendolete 2. illetve 3 §-ainak rendelkezése szintén alkalmazást nyernek. — 5. §. A birtokosok vagy azok, akik a beküldendő készlete s et más részére őrizetben tartanak, az anyagok feladásával egyidejűleg az elszállításra kerülő anyagokról egy jegyzéket kötelesek az illetékes átvételi bizottságnak megküldeni. — A jegyzékben fel kell tüntetni a birtokos esetleg az anyagok megőrzőjét, a közigazgatási járást és a helyet, ahol az anyagokat eddig tartották, a feladás helyét, a csomagolás nemét és a csomagokra alkalmazott jeleket, a csomagoknak a felvevő vasúti hivatal által megabaphots számát és azok nyers- súlyát, az anyagok nemeit és azok tisztasulyát. A jegyzéket a feladónak alá kell Írnia. A jegyzék egy második példányát közvetlenül a központi fémrekvizitiós bizottságnak kell megküldeni — Ha oly anyagokról van szó, amelyek az átvételi bizottság helyén, vagy annak közelében vannak és azért vasúton nem szállíthatok, akkor a folyó évi junius hó 8-ig mindenekelőtt a jegyzékeket kell beküldeni, mire az átvételi bizottság meghatározza és közli az elszállítás napját és az átadás helyét. 6. §. Ha az elszállításra kerülő anyagoknak 1. a 2. §. 1. pon'ja alatt felemlitett készlete kevesebb, mint az, amely az 1915. évi május hó 31-én megvolt, 2. §. A 2. §. 2. portja alatt felemlitett készlete kevesebb, mint amely az 1915. évi március hó 31. napján megrolt, hozzáadva az 1915. évi május hó 31-én keltezett növekedés, akkor a beküldésre kötelezett tartozik a csökkenést a jegyzék megküldésével egyidejűleg a központi fém- rekviziciÓ3 bizottsághoz intézendő beadványban igazolni. Ha kötelezett arra hivatkozik, hogy az anyagok a katonai igazgatás megbízásának teljesítésére használtattak fel, vagy hogy azok erre a célra a saját üzemében vagy az általa ugyancsak e célra foglalkoztatott más üzemekben feltétlenül szükségesek, köteles azt a katonai hatóságot megjelölni, a j mely a megbízatást adta, továbbá a megbízás tárgyát az az annak teljesítéséhez felhasznált anyagok mennyiségét és a megbízás ügyszámát és a keltét bejelenteni. Másnak azonban a készleteket még a j folyó évi március hó 29-ről 3820/Eln. 20. b. j 1915. sz. a. kelt reudelelem 3. § ában előirt ' nyilatkozat ellenében sem szabad átengedni Ha a kötelezett arra hivatkozik, hogy készletét vagy annak egy részét a kereskedelemügyi miniszter a folyó évi február hó 6-ról 1597/Eln. 20. b. 1915. sz. alatt kelt rendeletéin 5. § a értelmében a birtokos rendelkezésére visszabocsátotta, akkor tartozik a vonatkozó rendelet keltét és ügyszámát bejelenteni. Az ily visszabocsátás iránt beadott, de még el nem intézett kérvények a vonatkozó anyagok beküldésének kötelezettsége alól nem mentesittetnek. 7. §. Az igénybevétel nem érinti, tehát nem kell beküldenie : a 2. §. 1. pontjában felemlitett anyagok közül a) azoknak 50 százalékát, ha az anyagok oly elektrotechnikai üzemek birtokában vannak, melyek gépek, készülékek és vezetékek előállításával vagy villamos telepek berendezésével foglalkoznak b) azoknak 20 százalékát minden más esetben. 2. Hasonlóan nem kell beküldeni és szabadon felhasználható 20 százalék a 2. §. 2. pontjában omlitett anyagokból. Továbbá nem kell beküldeni: 3. ócska anyagot és hulladékot, ha azokat a birtokos a saját üzemében, vagy más belföldi üzemekbe a saját céljaira nyers fémmé dolgozza, illetőleg dolgoztatja fel. A termelt nyers fém azonban csak a kereskedelemügyi miniszter engedélyével, vagy a katonai igazgatás oly megbízásának teljesítésére használható fel, amelyeket az anyagok birtokosa kapott 4. Aluminium készleteket, amelyekre a vas- és acélgyártó üzemek i birtokosainak saját szükségletük fedezésére a folyó évi julius hó végéig szükségük van. 5. Az igénybevett fémek és ötvözetekből oly mennyiséget, amelyek a birtokosoknak a saját üzemeik fentartásához szükséges javítások céljaira folyó évi julius hó végéig feltétlenül nélkülözhetetlenek. Ez az utóbbi kivétel azonban csak abban az esetben áll fenn, ha ezek az anyagok az üzemi berendezések sajátossága szerint más anyagokkal nem pótolhatók. Szatmár-Nómeti, 1915. junius 7. 6166—1915. fksz. Értesítem a város közönségét, hogy a nagyméltóságu m. kir. honvédelmi miniszter ur a 124831—20. b. 1915. sz. rendeletével a hadiszolgáltatásokról szóló 1912. LXVIH. t.-c. 24. 26. §-ai alápján következőket rendelte el: 1. § A malátagyáraknak és sörgyáraknak a m. kir. minisztérium M. E. 1692—1915. sz. rendelete értelmében bejelendő 1915. évi május hó 23-iki malátakészleteiből egyötöd részt ezennel hadicélokra igónybeveiteknek jelentik ki. Az igénybe vett készleteket akár megtörtént bejelentésük, akár nem, a birtokos 1915. évi május hő 23 tói kezdőé el nem idegenítheti és fel nem dolgozhatja és azokkal más módon sem rendelkezhetik. 2. §. A birtokos az igénybevett készleteket a katonai igazgatás részére való tényleges átvétel időpontjáig megőrizni köteles. Az igénybe vett készletek, amennyiben szakértői megállapítás szerint hadicélokra alkalmasak, a katonai igazgatás által métermázsánként 90 korona térítés ellenében átfognak vétetni Ez az ár magában foglalja úgy azokat a költségeket, amelyek az árunak elszállítási időpontjáig annak raktározásából és kezeléséből származnak, valamint a rakodó állomáshoz való szállitós költségeit is. 3. §. Az igénybe vett, de a szakértői megvizsgálás alkalmával hadi célokra alkalmasnak nem talált készletért a birtokosnak, a bejelentés napjától addig az időpontig, amelyben a készlet szabad rendelkezésére bocsáttatik, minden napra jár térítés, amely megállapítható becsérték évi 9 százalékának alapul vételével számítandó ki. 4. §. Ha a készletet 1915. évi augusztus hó 15 ig végleg át nem veszik, a birtokos a készlettel szabadon rendelkezhetik. Ebben az esetben a birtokosnak erre az időre a 3. §-ban meghatározott térítés jár. 5. §. Aki az igénybevett készletet vagy annak egy részét a jelen rendelet ellenére elidegeníti vagy feldolgozza, vagy pedig azzal a jelen rendelet ellenére elidegeníti vagy feldolgozza, vagy pedig azzal a jelen rendelet ellenére más módon rendelkezik, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nen esik — kihágást követ el és az 1914. évi L. t.-oz. 17. § a értelmében két hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Szatmár-Nómeti, 1915 junius 8. 6497-1915 fksz. Miután azt tapasztaljuk, hogy a háztulajdonosok az érvényben levő szabályrendelet azon rendelkezésének, hogy telkeik elítt a mügyalogjáró szélétől 30 cm. távolságra a fel- buijánzott dudvát le nem nyeselik — eleget nem tesznek, ez oknál fogva felhívom a ház- tulajdonosokat, hogy ezen munkálatot 48 óra alatt végeztessék el, mert ellenkező esetben ellenök a kihágási eljárást fogom megindítani. A kér. r.-tizedeseket személyes fe elősség terhe alatt újólag felhivom, hogy a mulasztást elkövető háztulajdonosokat 3 nap elteltével kü- lön-külön ivén jelentsék be. Szatmár, 1915 junius 11. 6586-1915. fksz. A m. kir. államvasuti üzletszabály értelmében felhivom a gazdaközönséget, hogy takarmány és learatott gabonakévójeit, kazlait a vasúti sínektől csak 95 méter távolságra rakassa le, mert az e területen belül lerakott takarmány- és gabonanemüek a vasúti mozdony szikráitól származó tűzkárért a vasút igazgatósága kártérítést nem fizet. Szatmár-Nómeti, 1915. junins 12. Dr. CSOMflY ALADÁR h. főkapitány.
