Szamos, 1915. június (47. évfolyam, 147-176. szám)
1915-06-16 / 162. szám
2 oldal SZAMOS (1915 junius 16. 162. szám) Marinthiai határon stájer nópfölkelők rohammal elfoglalták a Ploecken szorostól keletre a kis Pált és itt az ellenségnek három ellentámadását a határ felé visszaverte. A tivoli határon az ellenség állásaink ellen előretört és eredménytelen tüzérségi tüzelést folytat. Egyik határponton egy csendőrőrs saját veszteségei nélkül visszavonulásra kénysze- ritett egy olasz századot és ötvennyolc foglyot ejtett. nemet főhadiszállás jelentése Berlin, junius 15. (A miniszterelnökség sajtóosztályából) A nagy főhadiszállás jelenti: Nyugati hadszíntér: A franciák áttörési kísérlete a Liewin- arrasi fronton az ellenség legsúlyosabb vesztesége mellett összeomlott. Vasárnap a leffinghei templomot, Osten- détől délnyugatra, a polgárság istentisztelete alatt ellenséges tüzérség ágyuzta, több belga polgári egyén megsebesült. Tegnap Karlsruhe nyílt városra, mely a hadszíntérrel semmiféle összeköttetésben nincs és legcsekélyebb mértékben sincs megerősítve, egy ellenséges repülőgépraj bombákat bajitott, amennyire eddig ismeretes, tizenegy halott és hat sebesült polgár esett a támadás áldozatául. Katonai kárt természetesen nem okozhattak. Egyik hadi repülőgépünk egy ellenséges repülőgéprajból kilőtt egy repülőgépet, akik rajta ültek, meghaltak. Egy másik ellenséges repülőgépet Schirmecknél leszállásra kény- szeritettünk. Keleti hadszíntér: Szawietól nyugatra a német csapatok rohammal elfoglalták Dauksze falut és azután két-három orosz ezrednek az ellentámadását visszautasították, négy tisztet és egyezerhat- százhatvan főnyi legénységet elfogtak. A Mariampol—kovnoi országúitól délre és keletre újabban elfoglalt állásainkat tegnap jelentékeny ellenséges erők ismételten eredménytelenül támadták. A Lipovo—kai varjai arcvonalunkból előretörtünk, behatoltunk az orosz arcvonalba és elfoglaltuk a legelői levő árkokat. Az Orzionál is sikerült csapatainknak Jedno-Rozec falut (Chorzelctől délkeletre) és Czerwona gorat és attól keletre levő hidat rohammal elfoglalni. Ezen a helyen eddig háromszázhuszonöt oroszt elfogtunk. A Bolynowtól északra levő betörési pontunk elleni ellenséges támadások meghiúsultak. Délkeleti hadszíntér: A junius tizenharmadiki és tizennégye- diki csatában Mackensen vezérezredes hadserege által megvert ellenségnek nem sikerült előkészített állásaiban, Javorovtól északnyugatra lábát megvetnie. Az ellenséget mindenütt visszavetettük, ahol szembe fordult velünk. A hadizsákmány növekszik. Az erélyes üldözés a Przemysl—lembergi vasúttól délre levő orosz csapatokat is visszavonulásra kényszeríti. Von der Marwitz tábornok csapatai tegnap elfoglalták Mosciskát. Linsingen hadsereg jobbssárnya rohammal elfoglalta a Jezupoltol nyugatra levő magaslatokat. Lovassága pedig elérte a Maryampoltól délre fekvő vidéket. Vizsgálat a Lusitania ügyében. London (Hágán át), jun. 12. (M. T. I.) Az alsóházban Asquith ministerelnök bejelentette, hogy a Lusitania ügyében kedden kezdődikmeg a vizsgálat. Osztrák-magyar repülők akciója. Becs, junius 15. (M. T. I.) Szombaton két osztrák-magyar repülőgép Bavira és Albortora bombákat dobott. Egy ember meghalt, többen megsebesültek. Később Polignonra dobtak bombákat, melyek nagyobb kárt és sebesülést okoztak. Olaszország lehangolt. Oenf, junius 15. (M. T. I.) Olaszországban nagy lehangoltság észlelhető az Isonzo melletti kudarcok következtében. Vetélkedés Albániáért. Szófia, junius 15. [M. T. I.] A szerbek és montenegróiak között Albánia miatt komoly diferenciák merültek föl. A montenegróiak azzal fenyegetőznek, hogy az albánokhoz csatlakoznak, ha a szer- bek Szkutari ellen vonulnak. Olasz csapatok Montenegróban. Chiasso, junius 15. (M. T. I.] Az olaszok csapatokat szállítanak Montenegróba. A szerbek Albániában. Szófia, junius 15. (M. T. I.) Nisből érkezett hirek szerint a szerbek Elbaszánból nagy csa patokat vittek a tengerpart és Durazzo irányában. Bolgár—román tárgyalások Szcfia, junius 15. [M. T. I.] Derussi román követ vasárnap Bukarestbe való elutazása előtt hosszasan tárgyalt Radoszlavov miniszterelnökkel. Utóbbi kije- entette, hogy Bulgária kész Romániával barátságos megegyezésre lépni. Lucaciu Konstantin. — A Szamos eredeti tudósítása. — Kiráiydaróc, junius. A 3000 lakossal biró kis szatmárme- gyei község mintegy ezer főnyi románságának papja, Lucaciu Konstantin tucat-kaliber. Tehetség és egyéniség dolgában messze mögötte marad nagynevű bátyjának. Ha véletlenül nem Lucaciu Lászlónak az öccse, sohasemtud róla senki a saját falujabelieken kívül. A daróci pap azonban alaposan kihasználta zseniális bátyja hírnevét., összeköttetését. Bátyját csak ravaszság dolgában közelítette meg: ha féktelen nemzetiségi érzelmeit nem is tudta teljesen eltitkolni, de viszont sokszor el tudta hitetni mindenkivel, hogy — miként bátyja — ő is megjavult, megtért, jó hazafi lett s agitációi nem egyebek bűnbánóan vezekelt megtévelyedésnél. Királydarócra akkor érkeztem, mikor berencei Kováts Sándor cs. és lrir. kamarás, főszolgabíró valami vizsgálatot foganatosított a néhai Király daróci Keresztény Fogyasztási Szövetkezet ügyében. A községháza udvarán gyűlnek a beidézettek, akiktől megtudom, hogy a szövetkezetei Lucaciu Konstantin alapította. A szövetkezetnek legfontosabb üzletága a korcsma volt, amely legalkalmatosabb gyülekező helynek mutatkozott egyes agitatorius kérdések megvitatására. A szövetkezet kezdett rosszul menni és akkor az elnök Lucaciu Konstantin Szent Pál példájára otthagyta a királydaróci románokat. Szőcs Dániel községi jegyző, akit Lucaciu távozása atán felkértek: vállalja az elnöki tisztet, a könyveknek és az ügykezelésnek megvizsgálása után elhárította magától a meg tiszteltetést és a Királydaróci Keresztény Fogyasztási Szövetkezetből keresztényfogyasztási szövetkezet lett — elfogyasztott a Lucaciu által beugrasztott hívek közül egy nehány tehetősebbet, akiknek károsodása tejenként 10—20000 K. között váltakozik. Lucaciu Konstantin 1907-ben került a királydaróci paróchiára. A község 3000 lakosának körülbelül egyharmad része tartozott hívei közé. A kigyómódra sima modorú pópa rövid működés után csendes munkával elérte azt, hogy a faluban élő görög katholikusok, akik addig mindig magyarul beszéltek, otthonukban is, már a falu többi lakosaival is csak románul voltak hajlandók szóba állani. Sok galibát csinált Lucaciu Konstantin a falu képviselőtestületében is. Itt mindent elkövetett, hogy a románság supremaciáját kivívja. Szőcs Dániel jegyzőnek és Szabó Miklós ref. lelkésznek nagy erőfeszítésükbe került, hogy a Lucaciu Konstantin alattomos agitációit ellensúlyozni tudják. Ő is, mint bátyja, választott tagja volt Szatmárvármegye törvényhatósági bizottságnak. A megyegyülésekre ritkán járt be, két év alatt egyszer halottük a szavát: hazafias beszédet mondott. Mikor a háború kitörésével a mozgósítás megkezdődött, Lucaciu Konstantin meggyóntatta hadbavonuló híveit és minden bevonuló csapathoz buzdító, hazafias beszédet intézett. Állandóan dicsőítette a magyarokat előttük és arra buzdította őket, hogy harcoljanak vitézül a magyar hazáért. A község képviselőtestületi ülésén Lucaciu Konstantin volt az, aki elsőnek terjesztette be az indítványt, hogy az otthon maradottak közös erővel miveljék meg a hadbavonultak földjét. Mindjárt a háború kitörésekor 50 koronát küldött berencei Kovács Miklós főszolgabíró kezeihez a Vörös Kereszt Egylet céljaira. A féktelen, szenvedélyes Lucaciu Konstantin — már úgy látszott — megtért: lángoló szivü igaz magyar hazafi lett belőle. Mikor Szabó Miklós ref. lelkész ünnepséget rendezett a vak katonák javára, Lucaciu Konstantin volt az első, aki az ünnepélyen felállott és miközben szemeiben csillogtak a könnyek, belefogott a Hymnusz éneklésébe. Mikor pedig az oroszok betörtek Má- ramarosba, valósággal kétségbeesett, levert és szomorú volt. Mindenki joggal azt hitte, hogy Lucaciu Konstantin valóban aggódik a magyar hazáért. Ö is nagy utazó volt, mint a bátyja. Sokat volt távol a paróchiájától. így senkinek sem tűnt fel, hogy a királydaróci pópa január hónapban elutazott otthonról. Hogy hosszabb időre ment el, azt is csak onnan sejtették, hogy a templom oltárán levelet hagyott hátra, amelyben a következő pár sor állott: „Elutazom, de visszajövök közétek. Addig is miveljé- tek földjeiteket“. Elutazása előtt lovait eladta, marháiról pedig marhalevelet váltott gazdasszonya, Papp Mariska nevére. Az asszonynak írást adott róla, hogy összes marháit és bútorait a nála hűségben eltöltött szolgálati évek jutalmául neki ajándékozza. Távozása csak akkor tűnt fel, mikor már Bukarestből három havi szabadságot kért dr. Hosszú Vazul szamosujvári püspöktől. A püspök azonban hivatkozással arra, hogy Lucaciu Konstantin előzetes bejelentés
