Szamos, 1915. június (47. évfolyam, 147-176. szám)

1915-06-27 / 173. szám

2. oldal SZAMOS (1915 június 27. 173. szám) Védekezés a drágasás ellen. — A „Szamos“ eredeti tudósítása. — Szatmár, junius 26. Idestova egy éve már, hogy háborút visel az ország. Irtó, nagy háborút, mely a produktumok sokkal gyorsabb felemésztésé­vel jár, mint amilyen mennyiségben az újabb termelvények előáÚitása lehetséges. így hát természetszerű, hogy a háború bizonyos mé­retű nélkülözést ró a társadalomra és egy bizonyos méretű drágaságot idéz elő, amely vidékenként kisebb-nagyobb, de alapjában véve általános. Szatmár város fekvésénél fogva — tekintetben — nem a legszerencsésebb. Kör zel esik a hadszíntérhez és mivel fontos vasúti vonal mellett épült, a drágaság akko- is magasabb volna, mint másutt, ha ideje korán tiltó szabályok gátolták volna meg, hogy ne találjon talajra az élelmiszer és áru­uzsora. Ám a földrajzi fekvésünkből folyó, az ezzel indokolt drágaságot még eltűrhettük volna. Erre akarva, nem akarva felkészültek az emberek. De a piacunk nem érte be a tisztes profittal, a kofák hallatlan nyerészke­déseket rendeztek, úgy, hogy bátran le mer­jük írni: a szatmári piac a legdrágább egész Magyarországon. Ennek nem lett volna szabad bekövet­kezni. Ennek nem szabad igy lenni. A hozzánk érkező, különféle vidékekről jövő lapokból látjuk, hogy mindenütt megfékezték az áruk és élelmiszerek árainak égbeszökését. Szi­gorú rendszabályokat kovácsoltak, amelyek­nek betartását még szigorúbb árgusszemek figyelték és ott, ahol azok negligálását tapasz­talták — nem maradt el a megfelelő bün­tetés sem. Sajnos, nálunk csak a sóhajokig jutot­tunk a kérdésben. Az elégedetlenségnek ez a lírai megnyilatkozása hol a közönségből tört fel, — hol a törvényhatóságban vissz­hangzott lágyan. A sóhajok azonban meddő és hasztalan érzelgések. Velük nem igen le­het sokra menni. Annak illusztrálására, hogy Szatmár a legdrágább magyar város, ideiktatjuk a győri piaci árakat, amelyeket az ottani ható­ság e hó 23-án állapított meg egy hetivásár tartamára, azaz szerdától szombatig: Zöldségpiac árai: 1 köteg sárgarépa fill. 6—10 1 köteg petrezselyem 6—8 1 drb. kalarábé 2—3 1 köteg metélőhagyma 2—4 1 köteg vereshagyma idei közepes 12—16 1 kiló vöröshagyma egyptomi 160 1 köteg foghagyma idei apró 3—5 1 drb. kelkáposzta 4—6 1 kg. burgonya uj 16—20 1 kg. burgonya régi 10—12 1 drb. ugorka nagy, salátának 1 drb. ugorka apró, ecetbe való 10—20 2—3 1 kg. zöldborsó, hüvelyes 30—40 1 kg. zöldborsó, kifejtett 40—60 1 liter zöldborsó, kifejtett 24—36 1 kg. zöldbab 40—50 1 kg. sóska 20—50 1 kg. paraj (spenót) 16—20 Gyümölcspiac árai: 1 kg. IV2 liter nyeresznye, lágy fill. 60—80 1 kg. 1 Vilit, cseresznye,rop. befőzni 80—100 1 liter meggy, közönséges 40—50 1 liter meggy, válogatott, befőzésre 50—60 1 liter pöszméte (egres) 12—18 1 liter eper, erdei 30—40 1 liter ribizke 12—18 Tejpiac árai: Tej literje fill. 30—32 Tejfel literje 160—180 Túró csomója 8—10 Tojás darabja 8—10 Vaj kilója 480—500 Teavaj kilója 6 korona. Baromfipiac árai: Csirke, elsőrendű, tölteni való, párja kor. 6.— „ másodrendű, becsinálni való, párja 5.— „ harmadrendű, sütni való, párja 4.— „ kirántani való, párja 2.20—3.— Tyuk kilónként, élő súlyra 2.— Hízott liba élő súlyra, kilónként 2.60 Hizott kacsa élő súlyra, kilónként 2.20 Sovány liba, I. rendű, párja 12.— „ liba, II. rendű, párja 10.— „ liba, III. rendű, nevelni való pár 8.— „ kacsa párja 5—7.— Sertéspiac árai: Legjobb minőségű sonka, fehérpecsenye, karaj 1 kg. kor. 4.80 Közép minőség 1 kg. 4.40 Alsó minőség 1 kg. 4.— Szalonna 1 kg. 4.40 Háj, I. rendű, 1 kg. 4.40 . II., 1 kg. 4.— Füstölt hús 1 kg. 6.— Füstölt sonka 1 kg. 6.— Füstölt nyelv 1 kg. 6.— Füstölt szalonna 1 kg. 5—6.— A húsárak nyomaték nélkül értendők. Azért hoztuk példának a győri árakat, mert ez a város nagyobb mint Szatmár, te­hát nagyobb a szükséglete és fogyasztóké- pessőge is, de ezzel szemben nem bir olyan körzettel, mint a mi pátriánk. Hogy a mi áraink, amelyek regulázat­lanul nőttek olyan félelmetessé, milyen ma­gosságban lebegnek a győri hivatalos meg­állapítás felett, fölösleges részletezni. Erről az érdeklődő illetékeseket a gazdasszonyok tudnák — tájékozatlanság esetén — legjob­ban informálni. A legutóbbi közgyűlésen, mely alkalom­mal egy minta zsömlécskét hordtak körül a városatyák bujtogatására, szóba került a drágaság kérdése is, Egy bizottsági tag fel­szólalása szerint a drágaság megakadályozása ellen csakis akkor kezdhetünk sikerrel járó akciót, ha a főkapitányi állást betöltik és a gazdasági tanácsos hivatala is megfelelő te­vékenységet fejthet ki. Nos, mi a jelenlegi helyzetet nem te­kintjük olyan oknak, mely e rózsásnak ép­penséggel nem mondható állapotot menteni volna alkalmas. Hiszen e hivatalokat — ha éppen csak ezen függ a rendezés lehetősége — nem zártuk be, azok működnek ma is rendszeresen. Nagyon szép dolog — méltánytalanság volna elhallgatni — a tanács ama próbálko­zása, mely egyes élelmiszerek hatósági áru­sításával, mint tesszük azt: hagyma, bab, rizs és újabban szalonna árusítással némileg enyhített — de csak a felemlített cikkekben a közönség helyzetén. Ez a verseny, ha nem is jelentékeny, de némi veszteséggel járt a városra, amit, ha már annak idején meg­állapítja az árakat vagy más ilyen intézke­dést tesz, el lehetett volna kerülni. Azonban mindenesetre honorálni kell azt a nyilvánított hajlandóságot, hogy a magisztrátus pénzbeli áldozatoktól sem riad vissza. Ezzel szemben nyilván az elégedetlen­ség folytán, a helyzet mégis csak az, hogy bizonyos akciók kezdeményezése foszforesz- kál a levegőben. Ezt igazolják az alábbi so­rok melyeket Tburner Albert, takarékpénztári cégvezető, t. h. biz. tag küldött be hozzánk: A maximális árakat már megállapí­totta a kormány, de a termények lefogla­lása csak későbbi időben fog bekövetkezni, ebből megint az a visszásság fog előállani, hogy dacára a kedvező terméseredmény­nek, a fogyasztók igen drágán, vagy még úgy sem tudnak a mindennapi kenyérhez hozzájutni. A maximális ár megállapítással kap­csolatban meg van engedve, hogy szövet­kezetek beszerezhetik a tagjaik részére szükséges búzamennyiséget. A ki végig szenvedte a mostani idők hadi kenyerét, az megérti, hogy mit te- szen az, ha módunkban lesz valamivel jobb kenyeret, de biztosan, mindig idejében megkapni anélkül, hogy órákig kelljen a közönségnek várni a pénzéért s akkor is híjával kapja ki a maga porcióját. Alakítsunk fogyasztási szövetkezetei: egyelőre csak a legfontosabb élelmiszerre, a lisztre, azután, ha ez bevált: egyéb tö­megesen beszerezhető élelmiszerre is. Hogy a legszegényebb ember is tagja lehessen a szövetkezetnek, a részjegyek nagyságát oly kis összegben állapitanók meg, hogy mindenki beléphessen tagul. Például 10 koronában s ki-ki annyit jegyezzen, amennyi a családtagok száma szerint havonként 10 kilogrammal számí­tott liszt értékének megfelel Amint az első liszt meglesz, azt min­denki készpénzzel tartozik megvenni s a továbbiakat szintén, úgy, hogy ha a szö­vetkezet egy év alatt felszámolna, a befi­zetett részjegy értékéért kapná az utolsó lisztmennyiséget. E tárgyban a legközelebbi napok egyikén gyűlést fogunk összehívni, mely hi­vatva lesz a szövetkezetei vagy megalakí­tani, vagy ha ez nem sikerülne, úgy leg­alább közérdekű megbeszélést folytatni a csaknem elviselhetetlen drágaság leküzdése érdekében íme: fogyasztási szövetkezetei akar­nak alakítani. Ez a terv. Senkise higyje azonban, hogy ez a mi megváltó arkánu- munk. Korántsem az. Ez a terv teremthet esetleg kisebb tö­mörüléseknek kedvezőbb feltételeket, jobb­állapotokat, de a város zöme, a lakosság majoritása bizony csak tovább sinylené a drágaság rettenetességeit. Még az sem faktum, hogy azoknak a kisebb csoportoknak sikerülne a hajszolt célt elérni akik ezt az eszmét Thurner Albert kezdeményezésére propagálni fogják. Látjuk, a vidéki kis szövetkezetek sorra buknak vagy nagy adósságok terhe alatt nyögnek. A városnak kell itt intézkedni és pedig minél előbb. Steuer Sándor. ____ ^ Ji ljszádi gyógyfM mm Megnyitás: junius hó 1-én. Meleg ásványviz-fürdők, szénsavas-fürdő, hidegviz-gyógy- intézet, dr. Butting-féle inhalácio, 160 kényelmesen beren­dezett szoba, vízvezeték, acet. világítás. Állandó fürdőorvos. (Szatmár-megyébsn). Yasuti állomás, posta, távirda, telefon, gyógytár helyben. Prospektust, vízről árjegyzéket kívánatra küld a fürdöigazgatóság* — ' Elő- és utóévadban az állandó tartózkodónál 30 százalék engedmény! — _ ; Katonatisztek és legénységnek 50—50 hely féláron (szobaár és összes gyógytényezőkből). ‘TPi

Next

/
Thumbnails
Contents