Szamos, 1915. május (47. évfolyam, 116-146. szám)
1915-05-16 / 131. szám
(1915 május 16. 131. szám) 3 oldal. SZAMOS teggel nagyobb legyen a befogadó 1 képessége. A miniszteri biztosnak arra a kérdésére, hogy mi fog történni a barakk épületével háború után, a miniszter azt felelte, hogy az épületek a háború után még egy évig ugyanigy lesznek kezelve, hogy a fertőzés minden lehetősége el legyen kerülve. Hogy azután mi fog velük történni, arra nézve még nincs határozat. Fia sebesüléséről azt mondta, hogy az orosz golyó oldalról érte, a jobb lábán ment be és a lágyékon jött ki. Szerencsére azonban a nemesebb részeket elkerülte. A fiatal báró sérülése súlyos ugyan, de — tokintettel arra, hogy láza nincs — nem életveszélyes. A honvédelmi miniszter különvonata délután két órakor robogott ki a szatmári állomásból. A beliiggminifiztep leirata a gazdik hadikölcsöml. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, május 15. Sándor János belügyminiszter a második hadikölesön ügyében a következő felvilágosító leiratot intézte dr. Vajay Károly kir. tan., polgármesterhez: A nézeteiben és következményeiben korszakalkotó háborúval járó rendkívüli kiadások fedezése nálunk is újabb kölcsön kibocsátását teszi szükségessé. Midőn a rövid idő múlva kibocsátására kerülő második hadikölesön sikerének előmozdítása érdekében Polgármester Úrhoz felhívást intézek, az ismétlések elkerülése végett csak utalok az első hadikölesön alkalmából múlt évi nov. hó 7-én kiadott körrendeletemben foglaltakra, melyeknek kiegészítéséül a következőket közlöm. A most kibocsátásra kerülő második 6%-os hadikölcsönnel együtt, mely kölcsön úgy a kiadásra kerülő címletek typusa és kamatlába, valamint árfolyam tekfntetében mindenben azonos lesz az első hadikölcsönnel. ez alkalommal ÖVs o/o-os járadékkötvények is fognak aláírásra bocsáttatni. Mindkét kölcsön jegyzésére ezúttal is igénybe vehetők az 1914. évi aug. 1. előtt elhelyezett, egyébként moratórium alá eső hetétek is. Azonban a betéti üzlettel foglalkozó intézetek jogos érdekeinek szemmeltartásával e különben moratórium alá eső betétek fel- használásának mérvét ezúttal a pénzügyminiszter ur olykép állapította meg, hogy azok a 60/0-os és öVao/o os kötvényekre tört nő befizetésekre együttesen a jegyzés idejében a fennálló összegük 25o/o-a, de legfeljebb a betét tulajdonosa által jegyzett összeg 25 százaléka erejéig vehetők igénybe. Az Osztrák Magyar Bank és M kir. Hadikölesön Pénztár az uj hadikölcsönkötvények tekintetében az első hadikölesön kötvényeire nézve nyújtott kedvezményeknek megfelelő, sőt azoknál to- vábbmenő kedvezményeket adnak, amennyiben úgy a két uj járadékkölcsön kötvényeire még pedig azok névértékének 75 százalékáig, mint a jegyzés céljára lombardirozni kívánt és nálunk zálogul elfogadható más értékpapírokra — legalább 1916. julius 8 ig, a mindenkori hivatalos váltóleszámitolásí kamatlábon (ezidőszerint 5o/o) nyújtanak kölcsönt, sőt a kibocsátásra kerülő uj kölcsönökre vonatkozó befizetési határidő alatt folyósított ily lombard-kölcsönök után a fél kívánságára a mindenkori hivatalos váltóleszá- mitolási kamatláb helyett ugyancsak 1916. év julius 8-ig évi 5o/o-os állandó kamatlábat hajlandók biztosítani. Az uj kibocsátás annyi ban is eltér az első hadikölcsöntől, hogy mig akkor a jegyzett összeg 3 részletben és pedig egy 40o/o os és két 30o/o-os részletben volt befizethető, most a befizetés négy 25 százalékos részletben lesz teljesíthető. A kibocsátásra kerülő uj kölcsönök kötvényeit a szelvény megváltásával megbízott hivatalos beváltó helyek és az Osztrák Magyar Bank 1916. évi junius hó 30 áig fogják a felek kívánságára költségmentesen megőrizni és kezelni. Budapest, 1915. május hó 4-én. Sándor, s. k. A huszti hadseregszállitók. A Szamos eredeti tudósítása. — Huszt, május 14. Hetekkel ezelőtt nagy feltűnést keltett nemcsak Mármaros megyében, hanem az egész felvidéken, hogy váratlanul letartóztat- taták Kábán Jenő huszti kereskedőt, a Káhán Jakab örökösei, 50 év óta fennálló huszti cég tulajdonosát, valamint, Heimfeld Náthán, Seelfreund Mór és Szenderovits Bernát huszti kereskedőket. A letartóztatottak ismert és régi kereskedők voltak, akik nemcsak a kereskedői világban, hanem a közéletben is jelentős szerepet vittek. A Heimfeld cég például egyike Mármaros megye legrégibb kereskedő cégeinek: üzletük 75 év óta áll fenn. A fenntnevezett kereskedőket a beregszászi cs. és kir. közös tábori bíróság ügyésze tartóztatta le. Az ellenük indított eljárást a legnagyobb titokban folytatták úgy, hogy heteken át még az sem szivárgott ki, hogy mivel vannak vádolva. A nyomozás során két újabb letartóztatás is történt: a tábori bíróság ügyésze letartóztatta még Friedmann Ignác és Ha t- stein Jeremiás, huszti kereskedőket. A letartóztatások természetesen nagy feltűnést keltettek, de világosság csak akkor kezdett derülni a titokzatosnak látszó ügyre, amikor a beregszászi cs. kir. közös tábori bíróság mint rögtönitélő (statáriális) bíróság fötárgyalást tartott Schneier 0. közöshadseregbeli élelmezési tiszt fölött. Schneier ellen az volt a vád, hogy a fennt elsorolt kereskedőknél a minimális árra alkudta le a tőlük vásárolt portékák árát, azután üres számlablankettákat vett tőlük és azt ő maga töltötte ki olyan maximális összegre, amilyen összegben az intendatura szabta meg az illető portékák árát. Schneier igy igen tekintélyes összeget takarított meg — a saját számára. A polgári vádlottak ellen tehát az volt a vád, hogy az üres számlablanketták átengedésével bűnrészessé váltak a Scheiner által elkövetett csalásokban. Schneiert a hadbíróság előtt dr Rosenfeld Viktor, a legkiválóbb hécsi kriminalista képviselte. A hadbíróság Schneier hadnagyot golyó általi balálra ítélte, de a hadtestparancsnok kegyelmezési jogánál fogva életfogytiglani tegybázra változtatta át az ítéletet. Az eljárás során Schneier elmondta, hogy egyizben Seelfreund, akitől ő a hadsereg részére szénát vásárolt, sürgette nála a szénáért járó követelésének kifizetését. Ezt a hadnagy ki is fizette, de nem lévén ideje a számla, illetve a nyugta kiállítását bevárni és a számításokkal bajlódni, azt mondta Seelfreundnak, hogy csak Írjon alá egy iv üres papírt, ő majd kifogja azt tölteni. Később, mikor Schneier ki akarta tölteni az üres ivet, már nem emlékezett arra, hogy mennyiért vette a szénát és mennyit fizetett ki Seelfreundnak, azért beírta a nyugtába azt a legmagasabb összeget, amely az intendatura által megszabott árak mellett Seelfreundnak járhatott. Ilyenformán a pénztárban többlete maradt, amit a maga részére vett ki onnan. Ez az eset adta neki az eszmét, hogy ilyen üres számlablankettákkal és nyugtalapokkal lehet manipulálni. A letartóztatott polgáremberekről egyébként kiderült, hogy szállításaik nem estek kifogás alá. Hat hétig voltak a huszti kereskedők a beregszászi cs. kir. tábori hadbíróság letartóztatásában, amikor a Schneier ügy főtárgyalása után, mint magyar állampolgárokat, áttették őket a mármarosszigeti honvéd- hadbirósághoz, amely a kassai honvédhad- biróságnak egy különítménye. A kassai honvéd hadbíróság megállapította, hogy az ügy nem tartozik az ő hatáskörébe és áttette az ügyet a huszti kereskedők védőjének, dr. Kelemen Samu előterjesztésére a máramarosszigeti kir. törvényszékhez. Ez a döntés azért is nevezetes, mert ez volt az első eset, amikor a katonai bíróság megállapította saját illetékességének hiányát és az általa nyomozott ügyet további eljárás végett a polgári bírósághoz tette át. A huszti kereskedők ügye ezidőszerint a mármarosszigeti kir. ügyészségen van, ahol el fogják dönteni, hogy van-e ügyükben bűncselekmény. Az erre irányuló döntés annál érdekesebb lesz, mert a letartóztatottak között van olyan is, aki nem is állott közvetlen' összeköttetésben Schneierrel, csak olyan kereskedőnek szállított, aki viszont Schneiernek adta el a portékát. Ezekbe az ügyekbe, illetve Schneier hadnagy ügyébe szorosan kapcsolódik bele a dr. Lichtenberg Emil huszti ügyvéd ellen indított eljárás. Schneier hadnagy ugyanis az ellene folytatott eljárás során beösmerte, hogy az üres számlablankettákkal űzött manipulációk segítségével 90 ezer korona készpénzt tett félre. Bevallotta azt is, hogy a pénzt abban a Wertheim-szekrényben tartja, amelyet házigazdájától, dr. Lichtenbergtől kapott kölcsön, s amely az ő szobájában áll. A hadbíróság kibüldöttje azonban a Wertheim-szekrényben csak 10 ezer koronát talált. Mikor ezt az eredményt közölték Schneierrel, a hadnagy azt a gyanúját fejezte ki, hogy a hiányzó 80 ezer koronát 'senki más nem vehette ki a szekrényből, mint dr. Lichtenbcrg, akinek a Wertheim-szekrény kulcsaiból másolatokkal kellett rendelkeznie. Erre detektívek jelentek meg dr. Lieh- tenbergnél, akik az ügyvédet letartóztatták. Meghagyták azonban dr. Lichtenberg feleségének, hogy kutasson tovább a hadnagy szobájában, hátha valahol megtalálja az eldugott pénzt. Lichtenbergné kutatása eredménnyel is járt. Pár nap múlva jelentette ugyanis a honvédügyésznél, hogy a hiányzó 80 ezer koronát megtalálta Schneier ágyában, a szalmazsákban elrejtve, Dr. Lichtenberg azonban még ezzel sem lett tisztázva. A katonai kincstár ugyanis fel szokta jegyezni az egyes bankjegyek számait, amikor azokat a katonai intendaturákhoz, ezek pedig, mikor az élelmezési tisztekhez juttatják. Mikor a detektívek dr. Lichtenberget megmotozták, találtak nála egy ezer koronás bankjegyet, amelynek a száma megegyezett az intendaturánál feljegyzett bankjegyek egyikének számával. Lichtenberg azzal védekezik, hogy ő Schneiernek pénzt váltott és úgy került hozzá az ezres bankó. Lichtenberg szintén le van tartóztatva és ő is a mármarosszigeti kir. törvényszék foglya.
