Szamos, 1915. május (47. évfolyam, 116-146. szám)

1915-05-01 / 116. szám

5. ülda; SZAMOS (1915 május 1. 116. szám) Szatmár-Németi sz.kir. város hivatalos közleményei. 4050—1915 fksz. Hirdetmény. Tudatom a város közönségével, hogy a hadviselés érdekéből szükségesnek mutatkozik hogy aháboiu tartamára, a tutajozás módjára és ellenőrzésére nézve kivételesen rendszabá­lyok állapíttassanak me^. E végből a követ­kezőket a földmivelésügyi miniszter úrral ggyetértőleg rendelem: a tutajozást csakis mindent tekintetben teljesen megbízható egyé- íek gyakorolhatják. A tutajon helyet fogUló minden személynek igazoló ]egygyel kell bír­nia, amelyet az állandó lakhely szerint illeté­kes elsőfokú rendőrhatóság álliti ki Az iga­zoló jegyek a tulrdonos nevét, személyleirását s lehetőleg al »írását is tartalmaznia ked s azon i tutaj végállomása feltünte endő. Ott ahol a ;utajozást a kincstár gyakorolja, a tutajosok igazoló jegyének kiállítása előtt az illetékes kincstári igazgatási hivatal (eidőigazgatőság, főerdőhivatal, vagy erdőhivatal) meghalgatandó Az 'igazoló jegyek kiállításánál a jelenleg érvényben levő igazoló jegyürlapok is fel lasználh-tók. A katonai őrségek külön igazo- ,ás nélkül nappal rendszerint minden tutajt át- engedn ‘k a üidak alatt. A hidak ala t, » agy azok közelében (100 métert távolságon belül) sivéve a szabad kikötőket, megáliani és ki- tötni nem szabad. Az ott esetleg megálló tu- a.osok a katonai őrség által igazolásra hivat­lak fel. Az ily felhi ásnak haladéktalanul ileget kell tenni. Moy jegyzem, hogy az ér­vényben álló „Ideiglenes iolyó, csatorna és óhajózási rendszabályok“ 102. § a értelmében i tutajoknak sem éjjel (nap nyugta után és íap kelte előtt) sem ködben, sem hózivatar­ban járniok nem szabad. Szrtmár-Németi, 1915 április 19. 1486-1915 fksz. Hirdetmény. Tudatom a város közönségével, hogy a n. kir. honvédelmi minisztérium a hadiszol- ráltatásokról szóló 1912 LXVIII. t. cikk 24. 27. § a alapján a következőket rendeli: 1- § Azokat az üzemi berendezéseket, amelye­cet a m. kir. minisztérium 1337. M. E. számú ■endelete értelmében a hatóságnál be kell je- enteni, a jelen rendelet értelmében a hadi iélokra igénybe veiteknek jelentem ki. Ezek i berendezések az üzleti telep nélkül, amely- íez tartoznak, csak azoknak a közegeknek degenithetők el, akiket a katonai igazgatás negvótelükre és átvételükre felhatalmazott, ígyébként szabad kézből való elidegenitésiik- íöz, valamint feldolgozásukhoz is a kereske- lelemügyi miniszter különös engedélye szük­ség. Újabb intézkedésig azok mindazonáltal íz üzem bútokosának használatában és őrl­etében maradnak. Ha ezek a berendezések az üzleti telep­jei együtt idegenítetnek el, igénybe vételük íz uj birtokossal szemben is hatályos. 2. §• Az üzem birtokosa bármikor kívánhatja, iogy a katonai hatóság az igénybevett be­en dezóseknek végleges átvétele vagy szabad •endelkezésre visszabocsátása felől határozzon kz ilyen kérelmekre vonatkozó beadványokat jostán ajánlva a m. kir. központi requisiciós jizottság (Budapest, II. kereskedelemügyi niniszterium, ipari műszaki ügyosztály) címre cell küldeni. A kérelemben folyamodónak elő kell idnia, hogy az igénybe vett berendezéseket jlidegeniteni kivánja-e vaoy hogy azokat nilyen célra kívánja feldolgozni. A beadványban meg kell továbbá egyen- cént jelölni a berendezéseket és egyúttal fel cell tüntetni, hogy azok alumíniumból, ólom- >61, vörösrézből, sárgarézből, nikkelből és rörösfémből minő Sulymennyiségeket tartal- naznak. A beadványban előadható az az összeg is, amelyélt a birtokos kész a beren­dezéseket a katonai igazgatásnak szabad kéz­bőt átengedni. Ha a folyamodó kérelmének elintézésé­ről a kérelem postára adásának napjától szá­mított 4 héten belül értesítést nem kap, úgy a kérelemben megjelölt tárgyakkal szabadon rendelkezhetik. A fentiek szerint igénybe vett tárgyak­nak esetleges végleges átvétele a hadi szol­gáltatásokról szóló 1912. LXVIII. t-c. értel­mében történik. Térítés és pedig a dolgok közönséges értéke szerint csak végleges átvételüknél jár. Ócskaai yagként kiselejtezett berendezé­sek tekintetében, minthogy azokat már az 1915. évi márc us hó 29. napján 3.820. ein. 20/b.—19 5.' H M. sz. rendelet hadi célokra igénybevetteknek jelentette ki, az idézett ren­delet szabálya) irányadók. 3. §. A jelen rendeletén alapú ó igénybevétel azou berendezések tekintetében, amelyeket a hadi szolgáltatásokra irányuló kötelezettség megszűntének időpontjában (1912. LXVIII. t.-c. 2 § a) a katonai igazgatás még végleg át nem vett a jelzett időpontban hetályái veszti. 4- §• Aki az igénybevett készletet, vagy an­nak egy részét a jelen rendelet ellenére.el­idegeníti, vagy feldolgozza, vagy pedig a leien rendelet o lenére más módon jendelkezik, az amennyiben cse'ekméuye súlyosabb büntető r. ndelkezés alá nem esik — kihágást követ el és az 1914.' L. t.-c. 17. §-a élteimében két hónapig terjedhető elzárással és hatszáz koro­náig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Szatmár Németi, 1915 április 26. 4381-1915. fksz. Tudatom a város közönségével, hogy a közellátás céljaira beszerzett élelmicikkek vá­sárlására fordított összegek megtérítésére fel­vett pénzkölcsön tárgyában 36 — 1915. kgy. sz. a. hozott határozatot a mai naptól számí­tott 8 napra a rendőrfőkapitányi kiadóhivatal­ban közszemlére kitettem, hol az a hivatalos órák »latt megtekinthető. Szatmár-Németi, 1915. április 22. 4523—1915 fksz. A m. kir. belügyminisztérium 12771— 1915. sz. rendelete lakbérnegyed alkalmával a költözködési költségek aránytalanul magas megszabásának tilalma tárgyában. Hirdetmény. Tudatom a város közönségével, hogv a fenti számú körrendelet a visszaélések elhári tása végett a követkéz két rendeli. 1. §. Lakásbérnegyedek alkalmával a költözködések költségeit (fuvardíjak, munka­bérek) nem szabad aránytalanul magas ösz- szegben megállapitani, 2. §. Az 1. §-ban foglalt tilalom meg­szegését, ha az súlyosabb büntető rendelke­zés alá nem esik, kihágássá nyilvánítja, mely­nek büntetése 15 napig terjedő elzárás és két­száz boronáig terjedhető pénzbüntetés. 3. §. A 2 § ban meghatározott kihágás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak a székesfővárosi állam­rendőrség működési területén a m. kir. állam­rendőrségnek hatáskörébe tartozik. Szatmár Németi, 1915. április 26. 4459—1915. fksz. Tudatom a város közönségével, hogy a hadbavonu t és a harctéren eltűnt egyének hozzátartozói köréből tömeges tudakozódások érkeznek a wieni cs. és kir. hadi levéltár hadi statisztikai irodájához, a mely hivatal részről a kért felvilágosítások meg nem adhatók, mi­vel a ősapátoktól leérkezett jelentések alapján csupán az eltűnés tónyéről van tudomása. — Az eltűnt katonai (népfelkelő stb.) egyének nevei az öszzes meglevő adatok feltüntetése mellett a kiegészítő (népfelkelő parancsnok­ságok által az illetékes községi elöljáróságok­kal) polgármesterekkel, Budapesten a kerü­leti elöljárókkal) közöltetnek. Ezenkívül még felvilágosítás adására csupán a Budapesten és Wienben alakult tudakozó irodák vannak hivatva. Más hatóságoknál való tudakozódás tehát céltalan. Szatmár-Németi, 1915. április 24. Dr. CSOMAY ALADÁR h. főkapitány. A szinérváraljai kir. járásbíróság Pk. 1241-1915. sz. HIRDETMÉNY. A szinérváraljai kir. járásbíróság köz­hírré teszi, hogy az állítólag elveszett követ­kező okiratok: 1. Biserica romana gr. cat. Josib. névre 19 1. évi 569. szám II. könyv 285. lapján 1914. évi november hó 20 án 1582 K 99 fill, értékben fentállott betétről; 2. Márk Mária Seini névre 1914. évi 806 sz. II. könyv 403- lapján 1914. évi nov. hó 20-án 1920 K értékben fentállott betétről; 3. Cseh Klára II. Avasuiváros névre 1907. évi 1220. szám III. könyv 110. lapján 1914. évi november 20 án 4942 K 38 f érték­ben fentállott betétről; 4. Murkusz Róza Borhid névre 1911. évi 1759. sz III köny 380. lapján 1914. évi dec. 10-én 3634 K 69f értékben fentállott betétről; 5. R N. S. betűkre 1913. évi 2048. sz. IV. könyv 24. lapján 1914. évi december 10- én 3700 K értékben fentállott betétről a „Satmareana“ takarók és hitelintézet szinór- váraljai pénzintézet által kiállított okiratok I megsemmitése iránt az eljárást Achim György szinérváraljai lakos kérelmére folyamatra tette. I Ennélfogva felhívja az említett okiratok birto- | kosát, hogy jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt harmadszori beiktatását követő naptól számított egy év alatt az oki­ratot a bíróságnál mutassa be, mert ellenkező esetben a bíróság; azt a jelzett határidő letelte után a folyamodó újabb kérelmére semmisnek fogja nyilvánítani. Szinérvára'ja, 1915. évi április hó 22-én. Gaál István sk. kir. járásbiró. A kiadmány hiteléül OLVASHATATLAN kezelő. FIGYELEM! Van szerencsém a n. é. közönséggel tu­datni, hogy eddig még itten nem létezett Első szatmári női és férfi kalap vegytisztító és formáló intézetet nyitottam külföldi nagy vá­rosok mintájára berendezve. Elvállalok bármüy régi elviselt női, vagy férfi posztó, szalma és férfi kemény kalap átgyúrást, vegytisztitást, festést, fényezést, átvarrást a legújabb formákra. Női kalapok próbaválasztás szerint és díj­mentesen díszítve. — Gyászkalapok állandóan raktáron. — Pontos és gyors kiszolgálás ju­tányos árakkal. B. pártfogását kérve vagyok tisztelettel: KESZLER ANTAL női és férfi kalap tisztitó és formáló intézete 1 Szatmár. Várdomb-utca 5. sz. ■ Felvételi hely Nagybányán Fried Adolf Liget-n. 2 és Szinérváralján ifj. Weisz Jenő divatáru kereskedőnél. Ha közli velünk telje cimét (nevét és állá­sát) teljet en ingyen küldünk I db 1203 sz. OLLA-t. Az Oi-LA többmint2000orvos által legmegbizha- tóbban van ajánlva. A kirakatokban kifüg­gesztett OLLA táb- lácskákazOLLA íera- katot jelzik. Ara tucatja 4, 6 és 8 kor. Utánzatoktól óvakodjék TOLLA* bebizonyított legjobb hygienikust .ÚJDONSÁG i ^különlegesség - Teljes jótállás, tvündenüt) kapható.! ) Árjegyzék Ingyen./ Wien 11/ Práter- 17« ksIrasseSZ

Next

/
Thumbnails
Contents