Szamos, 1915. május (47. évfolyam, 116-146. szám)

1915-05-05 / 120. szám

5. olda;

SZAMOS

(1915 május f». 120. szám)

Szatmár-Németi sz.kir. város hivatalos közleményei.

6459—1915. sz

Hirdetmény.

A m. kir. földmivelésügyi miniszter ur mindazon rézgálic készleteket amelyek a jelen rendelet életbe lépésének napján az elő állításokká1, forga’ombahozatalokkal, vagy szállítmányozásokkal foglalkozó egyének és cégek tu'ajdotiábaa vagy birtokában (kezelésében vagy őrizetében akár saját, akár idegen helyiségbon) vannak és bezárólag 1915. évi április hó 20-ig gazdiknak még nmn adattak el, az 1914. L. t.-c. 3. § a és a in kir. minisztériumnak 1915. évi április hó 29-én 1488 — 1915 M. E szám alatt kelt lendelete alapján az idézett rendeleti 1. §-ában megállapított legmagasabb áron, vagyis kg-onként 1 korona <s 80 fillérért a jelen lendelet értelmében gazdasági célra igénybevetteknek jelentette ki.

Ennélfogva városi tanács f. Ihivja mindazokat, akiknek luiajdonában vagy birtokában az említett igénybevétel alá eső rézgálic van, hogy a rézgálic pontos mennyiséget, valamint azt, hogy a rézgálic hol van elhelyezve, legkésőbb folyó évi május hó 5-én a polgármesteri hivatalban Írásban jelentsék be.

Szatmár-Né meti szab. kir. város tanácsának 1915. évi május hó 4 én tartott üléséből.

I)r. Vajay Károly

kir. tanácsos, polgármester.

4390-1915 fksz.

HIRDETMÉNY.

Azon tapasztalat alapján, hogy a piaci árusok u. m. déli és más gyümölcs árusítók zöldségesek, rövidáru kereskedők, fazekasok stb. az árucikkeknek a piacra hozása és árulása, le vagy felpakolása közben papirt, szalmát, gyümölcs, zöldség hulladékot a piactéren szétszórva hagyják és ezáltal a piactér takarítását, tisztántartását tetemesen nehezítik, — elhívom a piaci árusokat, hogy jövőben és különösen papír és szalma hulladékokat ne szórják szájjel, hanem tömjék zsákba, vagy ládába.

Az utcáinak a közterületnek beszennyezése, beszemetelése, kihágást képez és a tettes az 1899. évi 28. sz. k. gy. szr. 10. 13. 14. -ai szerint fog büntettetni.

Szatmár-Németi, 1915 április 25.

4486-1915 fksz.

Tudatom a város közönségével, hogy a m. kir. honvédelmi minisztérium a hadiszolgáltatásokról szóló 1912. LXVIII. t.- cikk 24. és 27. § a alapján a következőket rendeli:

1. §.

Azokat az üzemi berendezéseket, amelyeket a m. kir. minisztérium 1337. M. E. számú rendelete értelmében a hatóságnál be kell jelenteni, a jelen rendelet értelmében a hadi célokra igénybe veiteknek jelentem ki. Ezek a berendezések az üzleti telep nélkül, amelyhez tartoznak, csak azoknak a közegeknek idegeníthetők el, akiket a katonai igazgatás megvételükre és átvételükre felhatalmazott,

egyébként szabad kézből való elidegenítésükhöz, valamint feldolgozásukhoz is a kereskedelemügyi miniszter különös engedélye szükség. Újabb intézkedésig azok mindazonáltal az üzem birtokosának használatában és őrizetében maradnak.

Ha ezek a berendezések az üzleti teleppel együtt idegenittetnek el, igénybe vételük az uj birtokossal szemben is hatályos.

2. §.

Az üzem birtokosa bármikor kívánhatja, hogy a katonai hatóság az igénybevett berendezéseknek végleges átvétele vagy szabad rendelkezésre \ isszaboesátása felől határozzon. Az ilyen kérelmekre vonatkozó beadványokat postán ajánlva a m. kir. központi requisiciós bizottság (Budapest, II. kereskedelemügyi minisztérium, ipari műszaki ügyosztály) címre kell küldeni.

A kérelemben foljamodónak elő kell adnia, hogy pz igénybe vett berendezéseket elidegeníteni kívánja e vaoy hogy azokat milyen cHra kívánja feldo'gozni.

A beadványban meg kell továbbá egyenként jelölni a beiendezéseket és egyúttal fel kell tüntetni, hogy azok, alumíniumból, ólomból, vörösrézből, sárgarézből, nikkelből és vörösfémből minő sulymennj iségeket tartalmaznak. A beadványban előadható az az összeg is, amelyéjt a birtokos kész a bérén dezéseket a katonai igazgatásnak szabad kézbőt átengedni.

Ha a folyamodó kérelménél elintézéséről a kérelem postára adásának napjától számított 4 héten be ül éitesitést nem kap, úgy a kérelemben megjelölt tárgyakkal szabadon rendelkezhetik.

A fentiek szerint igénybe vett tárgyaknak esetleges végleges átvitele a hadi szolgáltatásokról szóló 1912. LXVIII. t-c. értelmében történik.

Térítés és pedig a dolgok közönséges értéke szerint csak végleges átvételüknél jár.

Ocskaaryagkónt kiselejtezett berendezések tekintetében, minthogy azokat már az 1915. évi márc us hó 29. napján 3 820. ein. 20/b.—1915. H M. sz. rendelet hadi célokra igénybevevőknek jelentette ki, az idézett rendelet szabálya) irányadók.

3. §.

A jelen rendeletén alapuló igénybevétel azon berendezések tekintetében, amelyeket a hadi szolgáltatásokra irányuló kötelezettség megszűntének időpontjában (1912. LXVIII. t.-c. 2 § a) a katonai igazgatás még végleg át nem vett a jelzett időpontban hetályát veszti. 4- §Aki az igénybevett készletet, vagy annak egy részét a jelen rendelet ellenére elidegeníti, vagy feldolgozza, vagy pedig a leien rendelet ellenére más módon rendelkezik, az amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik — kihágást követ el és az 1914. L. t.-c. 17. §-a értelmében két hónapig terjedhető elzárással és hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

Szatmár Németi, 1915 április 26.

4416—1915 fksz.

A m. kir. minisztérium 1198—1915 M. E. sz. rendelet a jövendőbeli termés adás-vételi tilalma és érvénytelensége tárgyában.

HIRDETMÉNY.

Tudatom a város közönségével, hogy a m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alko'.ott 1912. LXVII t.-cz 13. §-ban, valamint ezt a törvénycikket is a hadiszolgáltatásokról szóló 1912. évi LXVIII. t.-c.-et kiegészítő 1914. évi L. t.-c. 14. § ban nyert felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. §. Tilos és semmis az olyan szerződés, amely a magyar srent korona országaiban az 1915. évben betakaritaadó következő mezőgazdasági terményeknek u. m. búzának, rozsnak, kétszeresnek, árpának, zabOLLA’

bebizonyított

legjobb hygienikusl

.UJDONSAGi

^ különlegesség , ’Teljes jótállás. Mindenütt kapható.!

1 árjegyzék ingyen.^

mOHAgummiöyárálióy

WmTt/ M

Pr>Jtr- 17*

lslrasi*S7

nak, tengerinek, hüvelyeseknek, repcének, olajmagvaknak és burgonyának átalányban történő vagy az ily termés reményének meghatározott áron való adás vételére vonatkozik. Ez a tilalom a fentebb fel nem sorolt mező- gazdasági és a kertészeti terményeknek, — különösen a bornak és a gyümölcsnek adásvételére nem terjed ki. — 2. §. További intézkedésig tilos az 1. §. 1. bekezdésben felsorolt a magyar szent korona országaiban az 1915. évben betakarítandó mezőgazdasági terményeknek az 1. §. alá nem eső módon történő előre elalás és vétele is. — Az ennek ellenére létre jött üzletek semmisek. — Az 1. bekezdésben foglalt rendelkezések kiterjednek a búza, a rozs, a kétszeres, az árpa, a zab és a tengeri összes őrlenényeire is. — 3. §. Aki az 1. vagy a 2. §. rendelkezését megszegi, ily tiltott üzletet közvetít, vagy megkötésben közreműködik, kihágást követ el és »mennyiben cselekménye súlyosabb büntetető rendelkezés alá nem esik, az 1912. évi LXIII. t.-c. 15. §-ának második bekezdésében megjelölt közigazgatási hatóság által az 1914. évi L. t.-c. 9. § a értelmében két hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pé z- büntetéssel büntettetik. — Az 1. és 2. rendelkezései a jelen rendelet éle-belépte előtt létre jött üzletekre is alkalmazandó. — Az ily üzletek alapán adott vételár előlegek és egyéb szolgáltatások visszakővetelhetők. — A 3. §. rendelkezéseit a jelen rendelet életbelépte előtt elkövetett cselekményekre nem lehet alkalmazni. — Ez a rendelet kihirdetésének napján lép é’etbe.

Szatmár-Németi, 1915 április 26. 4523-1915. fksz.

A m. kir. belügyminisztérium 12771— 1915. sz. rendelete lakbérnegyed alkalmával a költözködési költségek aránytalanul magas megszabásának tilalma tárgyában.

Hirdetmény.

Tudatom a város közönségével, hogy a fenti számú körrendelet a visszaélések elhári tása végett a követkéz' két rendeli.

1. §. Lakásbérnegyedek alkalmával a költözködések költségeit (fuvardijak, munkabérek) nem szabad aránytalanul magas ösz- szegben megállapítani.

2. §. Az 1. §-ban foglalt tilalom megszegését, ha az súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágássá nyilvánítja, melynek büntetése 15 napig terjedő elzárás és kétszáz koronáig terjedhető pénzbüntetés.

3. §. A 2 §-ban meghatározott kihágás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak a székesfővárosi államrendőrség működési területén a m. kir. államrendőrségnek hatáskörébe tartozik.

Szatmár-Németi, 1915. április 26.

4050—1915 fksz.

Hirdetmény.

Tudatom a város közönségével, hogy a hadviselés érdekéből szükségesnek mutatkozik hogy a háború tariamára, a tutajozás módjára és ellenőrzésére nézve kivételesen rendszabályok állapíttassanak meg. E végből a következőket a földmivelésügyi miniszter úrral egyetértőleg rendelem: a tutajozást csakis mindent tekintetben teljesen megbízható egyének gyakorolhatják. A tutajon helyet foglaló minden személynek igazoló jegygyei kell bírnia, amelyet az állandó lakhely szerint illetékes elsőfokú rendőrhatóság álliti ki Az igazoló jegyek a tuladonos nevét, személyleirását s lehetőleg aláírását is tartalmaznia kell s azon a tutaj végállomása feltüntetendő. Ott ahol a tutajozást a kincstár gyakorolja, a tutajosok igazoló jegyének kiállítása előtt az illetékes kincstári igazgatási hivatal (erdőigazgatőság, főerdőbivatal, vagy erdőbivatal) meghalgatandó Az igazoló jegyek kiállításánál a jelenleg érvényben levő igazoló jegyürlapok is fel- használhatók. A katonai őrségek külön igazolás nélkül nappal rendszerint minden tutajt átengednek a hidak alatt. A hidak ala.t, vagy azok közelében (100 métert távolságon belül) kivéve a szabad kikötőket, megállani és kikötni nem szabad. Az ott esetleg megálló tutajosok a katonai őrség által igazolásra hivatnak fel. Az ily felhívásnak haladéktalanul eleget kell tenni. Megjegyzem, hogy az érvényben álló „Ideiglenes folyó, csatorna és

I Haközli velünk teljes i cimét (nevét és állását) teljefen ingyen küldünk I db 1203 sz. OLLA-t. Az OLLA I többmint2000orvc>s i által legmegbizha- j tóbban van ajánlva. A kirakatokban kifüg- i gesztett OLLA táblácskák az OLLA iera- katot jelzik.

Ára tucatja 4, 6 ét 8 kor. Utánzatoktól óvakodjék