Szamos, 1915. április (47. évfolyam, 86-115. szám)
1915-04-25 / 110. szám
(191fc április 25. 110. szám 3. oldal Csakugyan: negyven lépésre az állások előtt felbukkantak a völgyből. A századparancsnok kiadja a parancsot: — Lőni és nem szabad elszaladni. örült khaosz! A fegyverek ropognak, rémes jajgatás, 10 perc és nem hallatszik többé, hogy „hurráh“. Közben elszakad a drót és a muszkák rohannak az állásban levők felé és a mieink, az ötösök“ ezen 30 lépés alatt az ellenség kilenc-tized részét leszedik, egytized részt pedig leszúrnak, sőt akinek elromlott a puskája, az a Deckungból ránt ki egy tüsköt és azzal üti a muszkát. Egy óráig tart az egész, de itt egy örökkévalóság. Lassan dereng a világosság és ez idő alatt száz és száz könyörgő hang „ßozse Pan je Sanitäta“ segélyért könyö rög. Amint megvirrad, megkezdődik a sebe sültek összeszedése és a sebesületlenek elfogása. Amint az emberek kimennek és megnyugtatják őket, hogy „ne bojsze“, akkor rohanva jönnek a járni tudó sebesültek és a sebesületlenek és adják meg magukat. Nem győzzük számolni, olyan sokan vannak. A hömpölygő tömegből kiemelkedik egy hatos csoport, mikor odamennek, látható, hogy egy sebesült „Stabshauptmannt“ — aki legelsőnek érkezett az állások elé — hoz hat muszka, egy hadnagy felügyelete alatt. A sérülése súlyos, azonnal orvos veszi kezelés alá. Ezen idő alatt megállapítják, hogy az első századtól balra levő és idegen ezredtől megszállott és az első század meghosszabbításában levő állásba körülbelül 120—130 muszka tolakodott be egy Stabshauptmann vezetése alatt és onnan lövöldöztek a völgyben összeszedett foglyokra és ott működő egészségügyi katonákra, kikből sokat megsebesítenek és megölik az Abschnittskomman- danst is: Romosán kapitányt. Fölkér elrendeli, hogy a betolakodó muszkákat oldalba kell lőni és csakugyan sikerrel, mert egy óra múlva, kidugják a fehér zászlót és megadják magukat. Leolvasva 125 ember és a század csak 70 emberből állt. Midőn a végleges számbavételt eszközük, látható, hogy 170 hulla fekszik a század előtt. A foglyok száma 5 tiszt, 500 ember, kik közül 1 tiszt és 146 ember sebesült. A foglyok kihaügatásából meg lesz állapítva, hogy az orosz támadásban körülbelül 900 ember vett részt és ezt 70 „ötös“ baka verte vissza. A századnál csak egy tiszt volt: a századparanesnok, a szakaszokat altisztek vezényelték, kik közül nagyon kitűntek: Minja Mihály törzsőrmester, Papp Miklós őrmester, Nagy István és Németh László szakaszvezetők és Erdődi gyalogos, a tuskóverő hős. Ugyanekkor támadást intéznek az ezred 13. százada ellen is, amelynek hős parancsnoka, Melirisz István főhadnagy ellentámadással veri vissza őket, miközben egyik tisztje, Kis József tart. hadnagy súlyosan megsebesül, ő maga pedig hősi halált hal. Századára már csak a sebesültek összeszedése és a foglyok el szállításának feladata hárult. * * -q» «> o ♦o-»«o a «■ © < MÁJUSRA költöitetést elvállalok Cim a kiadóhivatalban. SZAMOS Gazdasági bajok. Alig van ma izgatóbb kérdés, mint annak az elgondolása, mikép fog kialakulni a gazdasági élet berendezkedése a háború után. Ma a háború heves viharában is élénk a vita az ebbeni irányban felvetett kérdésekről. És dacára a nagy bizonytalanságnak a kibontakozás körül, dacára, hogy az eddigi idevágó theóriák nagy része a háború praxisában csődöt mondott, az államkormányzat intézkedéseket tesz a jövő gazdasági konstrukciójának irányítására. Ennek a gondoskodásnak praktikus eredménye a központi hitelbank. A központi hitelbank programmjának egyik legfontosabb része lesz: segédkezés a háború gazdasági romjainak eltakarításában. Ö lesz a háború gazdasági „megfigyelő barakkja“. De csodálatos, hogy a bank ez- irányu tevékenységének és munkakörének megállapításánál a legfontosabb a figyelmet eddig elkerülte. Úgy van a kérdés beállítva, mintha a bank avval az akarással, hogy a pénzintézetek dolgait úgy momentán, mint a jövőre vonatkozólag rendbehozza, eleget tett volna annak, amivel a kormányzat a gazdasági bajok szanálása tekintetében tartozik. Ez mindenesetre elevenbe vágó, nagy fontosságú dolog. De mintha volna ennél ha nem is fontosabb, de mindenesetre olyan, amelynek orvoslása kizárólag csak állami feladat lehet, amelyet semmiféle magán utón az állam szociális irányú beavatkozása nélkül meg- reparálni nem lehet. A háború gazdasági sebesültjei nemcsak a bankok. Vannak a háborúnak gazdasági elesettei, akik elpusztultak menthetetlenül még az első puskalövés elhangzása előtt. Az első izbeni háborús feszültség elütése után nagy konjunktúrák kihasználásában az ország valamennyi rétege közreműködött. Megindult a nagy vállalkozási kedv, építkezések, parcellázások, különböző grün- dolások és ennek folytán nagy értékemelkedések, nagy arány fiktiv értéktöbbletek állottak elő. Hangsúlyozom, hogy az ország egy bizonyos kisebb részét kivéve, társadalmi állásra való különbség nélkül ott volt mindenki, mint faktor ennek a gazdasági fellendülésnek tovább és tovább való feszítésében. Majd azután kezdett beborulni, kezdett kisérteni ismét a háború. Ennek az aranykorszaknak a legtetején, a spekulációk legnagyobb intenzivitásában kezdett eltűnni a pénz és kezdett összeomlani minden. A megtörtént tényeket ismerjük. Akinek csak valamelyes köze is volt bármiféle spekulációhoz, még ha egészséges is volt az, menthetetlenül belepusztult. Előállottak a fiktiv ér- tékkevesbbletek a forcirozott kényszer eladások folytán, ingóknál és ingatlanoknál, mikor csak a hitelező volt a vevő és amikor nem maradt meg semmi, csak a hihetetlen nagy adósságok. így állott elő a helyzet, hogy egész vidékek összeestek a felhalmozódó adósságok súlya alatt és az embereknek széles rétegei lettek mintegy „hidegre“ állítva. Egy emberélet normális keresete és normális jövedelme nem lehet elegendő az abnormális idők gazdasági pusztulásainak behozására és kézenfekvő mennyire letöri az emberi munkakedvet és munkaerőt a tudat, hogy egy egész életen keresztül nyögni kell egy válságos időnek következményeit és adósságait kilátás nélkül. Az országnak pedig szüksége lesz minden emberének teljes és megfeszített munkájára. Az állam a jövő feladataiban nem nélkülözheti nagyon sok ezrekre menő embereinek munkáját, akik értékes és intelligens munkaerőt képviselnek, megedzve a múltak bajaiból magukkal hozottt pompás és soha nem felejthető tapasztalataikkal. A háború előtt de a háborúval összefüggésben levő gazdsági összeomlás és rokkantjainak is adni kell a kezébe valamit, amire megtámaszkod- hadsék. Nem lehet emberektől munkát kívánni, akiket a hitelező minden percben csődbe- kergethet, akik nem nem vállalhatnak hivatalt, Ma nagy szenzációs Nordisk-film műsor az URÁNIÁBAN Heti műsor: Vasárnap délután: „Suhanc“ [Zóna]. Este: H. Bulin Mariska utolsó felléptével: „Sybill". H. Balía Mariska első vendégjátéka. Szatmár, április 23. Háború van, a sziniszezon végén tartunk, ilyenkor már nyári szórakozások, kabarét és orfeumokat áhitják inkább, mint a kőszinház komolyságait és a színház mégis - zsúfolt: Bállá Mariska vendégszerepei. Ez a magyarázat és ahogy az ember végig nézi az előadást, kiderül a tömeg-vélemény főlénye és igaz volta. Bállá Mariska megérdemli, hogy ne felejtsük el a művészetét, amely ma is friss és sokatérő, semmit sem veszített a színéből és erejéből. Ha nem játszotta volna meg minden szerepét parádésan, azt mondanók: egyik parédás szerepében a „Kis király“ címszerepében lépett fel és a közönség, mely tartósan hálás a hosszú évek alatt szerzett élvezetes estékért, megható melegséggel fogadta a pozsonyi színház hozzánk ellátogató primadonnáját. Az egész előa dást a leglelkesebb ünneplés kisérte, melynek központjában a vendég- művésznő állott. Az operett, jóllehet a vendég véletlen késése folytán, próba nélkül került színre, minden zökkenés nélkül, csodálatraméltó összhanggal ment, amiből a szereplők mindegyikének kijut a dicséret. Hampel Ilonka énekben és játékban egyaránt szépet produkált és őszinte sikert aratott. A Tombor Olga szereplése is nívós volt. Nyáray jóiző Huck-ja, Simon Jenő katonás Lincoln-ja és Galgóczi Lajos ügyes játéka hatásosan érvényesült. Az előadás, mely kilenc órakor vette kezdetét, éjfél után ért véget. H. Bállá Mariskát, a színpadra léptekor elárasztották virággal és egyéb ajándé- dékokkal. A zenekart Tombor Aladár stílusosan vezette. (s. s.) mert azonnal foglalás alá kerülnek és akik így formális „forgalmi zárlat“ alatt vannak. És tekintve, hogy az állapot szanálása, a benne levők rendkívüli nagy kontingensénél fogva országos érdekű az állam beavatkozásának valamely formában' itt is meg kell nyilvánulnia. A dolgok általános rendezését nem lehet csak'a hitelezőkre bizni. Csak az állam erős és okos intézkedése segíthet itt. Az elv nem lehet más, minthogy az értékeknek ré- szint^aZviszonyok által okozott részint a hitelmegvonások által mesterségesen előidézett devalválódása folytán keletkezett adósságok csak ez adósságoknak az adós vagyonához és kereseti lehetőségeihez megszabott devalválása alapján rendez- tessenek el. Ez a hitelező érdeke első sorban. Mert elvégre egy nagy csomó váltópapirosnál többet nyom értékben egy redukált követelés, amelynek rendezéséhez az adósnak meglesz az akarata, mert meglesz a lehetősége is. Ha a háborúban sociálistává lett állam megtartja csak részben is e minőségét a háború utánra is, úgy az állapot rendezése elől el nem zárkózhat. Feltűnő tehát, hogy az állam szenálási szervének a központi hitelbanknak megalakításánál e nagyfontosságu, elterjedtségénél fogva az ország egészét érdeklő -beteges állapot szanálásának szükségességéről és fontosságáról alig-alig tétetett említés. Dr. Fischer József. SZÍNHÁZ
