Szamos, 1915. április (47. évfolyam, 86-115. szám)
1915-04-21 / 106. szám
1915 április 21. 106. szám) SZAMOS 5 «Idái legmagasabb áron és a földmivelésügyi miniszter ábal kiadandó rendeletnek megfelelően köteles. Az előbbi bekezdésben említett korpáért követelhető legmagasabb ár 1. búza , rozs és árpa-korpánál 17 korona, 2. tengeri- korpánál 10 korona. Ez az ár magában foglalja a rakodóállomáshoz való szállítás költségeit is és azt mótermázsánként 100 kgof, tiszta su'ya zsák nélkül kell érteni. A katonai célokra végzett őrlésekből származó korpára ez a rendelet nem vonatkozik. Aki a jelen rondeletet megszegi, kihágást követ el és amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem ü3ik, az 1914. L. t. c. 9. §-a értelmében az 1912. LVII. t.-c. 15. § ának íl-ik bekezdésében megjelölt közigazgatási hatóság által két hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Szatmár Németi, 19 lő. április 9 3836-1915 fisz. Tudatom a város közönség vei, hogy a m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott 1912. LX1I1. törvénycikket és a h idi szolgáltatásokról szóló kivételes intozked sokról szóló 1912. LXVTII. törvénycikket kiegészítő 1914 L. t. ez. 4 § a alapján á közfogyasztásra szánt búza, rozs, árpa és tengeriliszt előállítása és forgalomba hozatala tárgyában a következőket rendeli: 1 §. Lisztet eladá ra, őrlő malo n vállalatok buziból, rozsból, árpából és Tengeriből csak az alabbi 2—6 § okban m ghaíáro- zott minőségű lisztfajtákat álíithatnak elő s az e gabouanemüekből való liszt tekintetében a je'eu reudelet hatályának idejére csak az itt meghatározott minőségű üsrtfajták szállítása iránt vállalhatnak kötelezettségeket. A jelen rendelet életbelépésének napjától kezdve a búzából, rozsból és árpából el állított lisztet úgy a malomvállalatok, mint általában mások is, a búzából őrölt, finom liszt kivételével csak az 1. és 5. 5. § nak megfelelően kevertm bocsáthatnak áruba, adhatnak el, vagy hozhatnak bármely más módon forga- galomba. — 2. §. A búzát oly malmokban, melyekben többféle lisztminősegeket áldanak elő, az egynemű korpa és hulladék elvonása után, annak figyelembe vételével, hogy takarmánylisztet előállítani tilos, 87 százalékra kell kiőrölni és abból legfeljebb a következő háromfajta lisztet szabad előállítani 1. Finom, azaz a régi pipusu nullásliszt minőségének megfelelő tésztalisztet, avagy e helyett eset leg részben is, — darát, a megőrlés alá vett gabonamennyiség összsúlyának legfeljebb 7 százaléka erejéig. 2. Főzőlisztet, mely nem durvább, a régi tipusu 2 es számmal jeLett lisztnél, a megőrlés alá vett gabonamennyiség összsúlyának további, legfeljebb 20 százaléka erejrng. 3. egyfajta kenyórlisztet oly mennyi, ségbeu, hogy az 1. 2. és 3. pontban megje- j lölt lisztfajtik együttesen a megőrlés alá vett j gabonamennyiség összsúlyának 87 százalékát ' adják. Olyan malomvállalatok, a melyek csak egyminőségü lisztet állítanak elő (sima őrlés) kötelesek a búzát 90 százalékra kiőrölni. — 3. §. A rozsból a megőrölt mennyiség 88 százalékának megfelelő egységes minőségű lisztet kell előállítani. 4. §. A 2 §. 1. bekezdésének 2. és 3. pontjában és utolsó bekezdésében meghatározott búzalisztet, valamint 3. §-ban meghatározott rozslisztet csakis a ! következő lisztpótló anyagok valamelyikével a következő arány szerint keverve szabad forgalomba hozni és pedig 1. A 2. §. 1. bekezdésének 2. pontjában meghatározott főző- j lisztet az előállítandó lisztkeverék összsúly j mennyiségének 50-át tevő árpa vagy tengeri liszttel, de nem a kettővel együtt keverve. — ] 2. A 2. §. 1. bekezdésének 3. pontjában meg- I határozott búza kenyérlisztet és az ugyané §. utolsó he<ezdésében meghatározott sima őrlésű búzalisztet, valamint a 3. §-ban meghatározott rozslisztet választás szerint az előállítandó lisztkevorék összsulymennyiségének teles 70 vagy teljes 80 százalékáig lisztpótló anyagokkal (árpa vagy tengeri liszt) B. keverve oly ivódon, hogy a lisztkeveréknek legalább 50 százalék tengerilisztet kell tartalmaznia. A fenti 2. pontban foglaltaktól a belügyminiszter eltérő rendelkezéseket állapíthat ,meg ott, a hol tengeriben hiány van. 5. §. Árpából a raegőrölt mennyiség 78 százalékának megfelelő, egységes minőségű lisztet kell előállítani. Árpalisztet tisztán forgalomba hozni tilos. 6. §• Tengeriből a cinquan- tin kivételével, mely a megőrölt mennyiségnek 93 százalékára őrölhető ki, a megőrölt mennyiség 87 százalékának megfelelő egységes minőségű lisztet kell előállítani. 7. §. Oly malomvállalatoknak, a melyek kereskedelmi vagy üzemi okokból a lisztkeveróst maguk nem végezhetik, a koreskedelemügyi miniszter kivételesen és visszavonásig engedélyt adhat, hogy az egyes iisztfajtákat más malomi általatoknak, vagy lisztfeldolgozó iparvállalatoknak, de semmi esetre sem a közvetítő kereskedelemnek, avagy a közvetlen fogyasztóknak keverés nélkül eladhassák. A tovább feldolgozó iparvállalat az ily módon beszerzett lisztet szintén csak a 3. és 4. §-ban megsza- bási módon kevert állapotban hozhatja forgalomba. Ilyen engedé y esetében az iparvállalat külön iparhatóság i ellenőrzés alá esik. 8. §. Az előző § okban foglalt rendelkezések megtartásának ellenőrzése céljából a kereskeda- lemügyi miniszternek a földmiveb'sügyi mi- ni-zterrel egyetérlőleg az 1914. évi november hó 27. napján 84204, szám alatt kiadott rendeletében foglalt intézkedések továbbra is érvényben maradnak. A'okát a bevételi és kiadási árjegyzékeket, amelyeket a malomvállalatok az előbbi bekózdésbon említett rende et értelmében az ellenőrzés céljából eddig vezettek, a jelen rendelet életbelépéséneknek napjával le kell zárni és az e napot követő időre uj jegyzéket kell nyitni. 9. §. A A jelen rendelet értelmében előállított keve- róklisztet az 1895. LXVI. t.-c. végrehajtása tárgyában 1896. évi juuius hó 9 én 38286. szám alatt kiadott földmivelésügyi miniszteri rendelet 8. §.-a 3. b- pontjának megfelelően akár zsákokban, akár egyéb zárt csomado- magolásban mindenkor csakis liszt kevert voltának és a keverés arányának feltüntetése mellett szabad árusítani. 10. §. Malomvállalatok, anelyek lisztet, vagy őrleményt bérért, vagy az őrlés végett behozott gabonameznyi- ség bizonyos hányadáért kizárólag az őröltető félnek házi szükségletére állítanak elő és lisztet vagy egyéb Őrleményt eladásra, vagy a behozott gabonanemüvel való kicserélés céljaira (csuvarozás) egyálalán nem őrölnek (vámőrlő malmok) felektől búzát, vagy rozsot őrlésre csakis úgy vállalhatnak el, ha a fél a búzán felül egyidejűleg iegaláb agyannyi árpát, vagy tengerit, vagy e kétféle gabona- neműt együtt hoz őrlés végett megával, vagy a malomválla lattól beszerzi. A vámőrlő a malomvállalat az ily rmodon őröltetósre hozott búzából és rozsból a fél rászóró ennek kívánságához képest a korpán felül legíeíebb 15 százalék finomabb búza vagy rozslisztet kivonhat, a többi búza vagy rozslisztet keverés nélkül, de csak az egyidejűleg őrölt árpából vagy tengeriből nyert lisztttel együtt szolgáltathatja át az őröltetőnek. Jelen rendelet rendelkezése megfelelően azokra a vámörlésekre is irányadók, amelyek akár a vámőrlő malomvállalat tulajdonosa vagy birtokosa, akár bármely olyan harmadik személy, akinek a tulajdonos vagy a birtokos a malmot őrlés végett átengedte, saját házi szükségletének céljára végez. 11. §. Olyan malomvállalatok, amelyek lisztet és egyéb őrleményt eladásra vagy kicserélésre állítanak elő, a vámőrléseiknél szintén kötelesek mindenben, tehát a lisztpótló anyagokkal való keverés tekintetében is, a jelen rendelet 1—7. § -ainak szabályait megtartani. 12. §. A katona1 igazgatás részére szóló lisztszállitásokra jelen rendelet intézkedései nem vonatkoznak. 13. §. Aki a jelen rendeletnek a liszt előállítására, keverésére vagy íorgalombahozatalára vonatkozó rendelkezéseit megszegi, vagy aki a megállapított ellenőrzéseket meg nem tartja, kihágást követ el és amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, az 1914. L. t.-c. 9. § a értelmében az 1912. LXIII. t.-c. 15. § ának 2-ik bekezdésében megjelölt közigazgatási hatóság által Horvát- Szlavonországokban az oltani jogszabályok szerint hivatott hatóság által két hónapig telj éghető elzárással és 600 koronáig terjed| hető pénzbüntetéssel büntetetendő. 14. §. A j vámkülföldről származott gabonának megőrí lésére a jelen rendelet nem vonatkozhatik s I az ily gabonából előállított liszt forgalomba hozatalának feltételeit a kereskedelemügyi miniszter esetről-esetre állapítja meg. Szatmár-Németi, 1915. évi április hó 10. I ~ ! 3642-1915. fksz. I Hirdetmény. Tudatom a város közönségével, hogy a i cs. és kir. hadügyminisztérium tengerészeti osztálya által 52500—24—1915. H. M. sz. a. a cs. és kir. haditengerészeti akadémiába való felvétel tárgyában kibocsátott pályázati hirdetményt a rendőrfőkapitányi kiadóhivatalban közszemlére kitettem, hol az a hivatalos órák alatt megtekinthet. Szatmár-Németi, 1915. április 3. 3633-1915. fksz. Tudatom a város közönségével, hogy Erzsébet özvegy román királyné Őfelsége a cs. és kir. külügyminiszter urnák idevonatkozó átirata szerint a hadi fogságba jutott katonák iránt hozzá intézett levelekre adandó válasz, illetőleg felvilágosítás tekintetében rendelkezést tenni nem kíván, az ily irányú kísérletek tehát mellőzendők s a felvilágosítást kérő levelek a jövőben „Hadi foglyokat gyámolitó és tudakozó hivatalihoz (Budapest, Üllői ut 1. sz.) intézendők. Szatmár Németi, 1915. április 1. 3698-1915 fksz. Március hó 27 én Erdődön egy 6 év köröli jegytelen, fehérszőrü tehén bitangolásból befogatott. Felhívom a tulajdonost, hogy legkésőbben f. hó 21-ig az átvételre Erdőd község elöljáróságánál jelenjen meg. Szatmár-Németi, 1915. április 7. 3576-1915. fksz. Tudatom a város közönségével, hogy az ellenséges államok területén hadi fogságban lévő katonáink és ugyanott internált honfitársaink részére szánt póstai küldemények feladási módozatait a városháza kapuja alatt kifüggesztettem s ott az érdeklődők megtekinthetik. Szatmár-Németi, 1915. máre. 30. Dr. CSOMFIY ALADÁR h. főkapitány. 449-1915. gtsz. Hirdetmény A Szatmár-Németi szab. kir. város közönsége tulajdonát képező u. n. alsógarand háton fekvő mintegy 10 hold fogásban levő földterület 1915. évi és a tagosítás befejezéséig terjedő időre a városi gazdasági tanácsosi hivatalban 1915 évi április 20-án d. e. 10 órakor megtartandó nyilvános árveróseu haszonbérbe fog adatni. Ezen árverésen az érdeklődőket azon értesítéssel hívom meg, hogy minden ajánlattevő 40 korona bánatpézt köteles letenni. A bérleti feltételek hivatalomban a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Szatmár-Németi, 1915. április 14. 1C3—1915. gtsz. A Szatmár-Németi szab. kir. város tulajdonát képező Szamos jobbp irti vódtöltés 60—70 szakaszakösti része f. évi április hó 20-án d. e. fél 10 órakor a gazdasági tanácsosi hivatalban tartandó nyilvános árverésen 1915. évi május 1-től egymásután következő négy évre haszonbérbe fog adatni. Mely árverésre a bérelni szándékozók oly éiíesitóssel hivatnak meg, hogy a legmagasabb ajánlatot fevő a megajánlott évi haszonbéri összegnek 10 százalékát köteles leend biztosítékul azonnal lefizetni. A bérleti feltételek hivatalomban a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Szatmár-Németi, 1915. április 14. 360—1915. gtsz. Árverési hirdetmény. Szatmár-Németi szab. kir. város közönsége tulajdonát képező avasi bérezi erdőségekből legeltethető s kaszálható m. e. 2242 kát. hóidat tevő terület f. évi nyári legeltetési joga május hó 15-től szeptember 20-ig terjedő időre Szatmár-Németiben, a városi gazdasági tanácsosi hivatalban 1915. évi május 5-én d. e. 10 órakor tartandó nyilvános árverésen haszonbérbe fog adatni, melyre az érdeklődők oly értesítéssel hivaiuak meg, hogy az árverési feltételes alantirott hivatalában a hivatalos órák alatt megtekinthetők és hogy az árverésben részt venni kívánók 300 korona bánatpénzt letenni, vagy az esetleg beadható zárt ajánlathoz csatolni kötelesek. Szatmár-Németi, 1915. április 14.
