Szamos, 1915. április (47. évfolyam, 86-115. szám)

1915-04-04 / 89. szám

4 oldal (1915 április 4. 89. szám) SZAMOS Séta a barakkban. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, április 3. bizottság, 5700 darabot a galíciaiaktól és csak . 300-at a debreceni és környékbeli gazdáktól j és kereskedőktől. A galíciaiak tehát 6—7 j millió forgalmat csináltak a lóvásárlásbót s j igy órthe'ő, hogy vesztegetésre is jutott, meg \ tiszta nyereségkép is maradt, sok százezer i koronájuk. így azután könnyű volt folyton vig és j könnyű életet élni, százakat költeni éjszakán- í kint pezsgőre, cigányra s irigyeltjeivé válni a j sok küzdő, szenvedő és gyászoló embernek, akiknek a háború gondot, bajt és szomorusá- j got okozott. A lókoreskedőket ős a bizottság j tagjait folytonosan együtt lehetett látni, nem : csoda tehát, hogy összeköttetésükről tudomást j szereztek debreceni emberek is és voltak, : akik igyekeztek kihasználni a „kedvező j konjunktúrákat . Olyan emberek, akiknek ; megvolt a maguk tisztességes, foglalkozása és j akik a lóról csak annyit tudnak, hogy teher- I hordó és igavonó ál’at, amely néha rúg, ; abban találták ambíciójukat, hogy fölcsaptak i lókereskedőknek és alkalmat kerestek ma- j guknak arra, hogy mint .lószállitók’, a ga- ; liciaiak protekcióját megszerezve, a bizottság j elé jussanak és lovak eladásával tekintélyes j hasznokat biztosíthassanak Az egyiket egy ' szép szőke uriasszony, a másikat egy szép i barna uri'etey támogatása hozzá is segítette ; óhajtott céljukhoz, sőt az uriasszony é3 az • urileány a maguk számára is iparkodtak, tör- i vénytelen utón hasznot szerezni. Amikor mindezeket az adatokat a titok- | ban folytatott nyomozás egybegyiijtötte, Czövek I Sándor budapesti rendőrfogalmazó házkutatást tartott a bizottság tagjainál. A házkutatás al­kalmával Ripp bárónál mindössze néhány ezer koronát találtak, de megállapították, hogy sok olyan érték tárgya van, a melyeket a keres- j kedőktől kapott ajándékba. A bizottság á'lat- orvosánál, Pálka Józsefnél* körűlb lüi 80.000 korona készpénzt találtak és nagyobb összeget foglaltak le Mayor Ozmán számtisztnél is. A házkutatás után a lósorozó bizottság tagjait őrizetbe vették. A lókereskedők közöl kilencet tartóztattak le csalás és vesztegetés büntette miatt: Scherles I. lókereskedőt, Reiter B. ló­kereskedőt, Feldschub József földbirtokost, Sáfrán M. lókereskedőt, Scherles Leon lóke­reskedőt, Reiter T. lókoreskedőt, Scherles C. lókereskedőt, Teibeles lókereskedőt és Ma- nescu Oros lovag földbirtokost. A lókereske­dőknél megtartott házkutatás alkalmával több mint 400,000 koronát foglaltak le. A kereske­dők a debreczeni ügyészség fogházába ülnek. A lókereskedők előzetes letartóztatását a debre­ceni kir. törvényszék is helybenhagyta. Még tizenkét egyén szerepel a bűntényben terhelt gyanánt, ezeknek előzetes letertóztatására azon­ban nem merült fel ok. A bűncselekmények túlnyomó részben már eddig is be vannak bizonyítva, részben a terheltek beismerésével, tagadásuk pedig a vizsgálat további adataival minden kétséget kizáró módon meg lesz cáfolható. A vizsgálat a legnagyobb szigorúsággal tovább folyik, különösen annak megállapítása céljából, hogy mekkora károsodás érhette az államot a visz- szaélések folytán. Kiderült, hogy a debreceni lócsalóknak Nyíregyházán ós a vidéken is voltak megbí­zottaik. Nagy titokban folytak ott napokon át a kihallgatások, az államrendőrsógnek ott levő, legügyesebb tagjai széles körben nyomoztak Szabolcsban és nem eredménytelenül. Hogy kik és milyen mérvben szerepelnek ebben az ocsmány ügyben, azt még nem lehet nyilvá­nosságra hozni. ügy tudjuk különben, hogy a katonai lóvásárlások körül Nyíregyházán kívül, Kis­várdán, Nyírbátorban, Nyiracsádon és még néhány helyen történtek olyan dolgok, amelyek nyomozás, illetve vizsgálat tárgyát alkotják. Ezekben a dolgokban közigazgatási utón is folyik vizsgálat. Próbadobozokat, valamint orvosi röpira- tot a gyermeknevelésről díjtalanul küld a HENRI NESTLÉ — cég Wien, I., Bieberstrasse 166. P. — Túl a hídon, a gőzfürészi állomás kö­zelében magas deszkapalánkokkal bekerítve, a bejáratoknál szuronyos bakákkal szegélyezve, mintha csakugyan a földből termett volna elő, harmincznyolc pedánsan egyforma, ren­des fehér épület áll, mint gyakorlatozó kato nák a glédában: a szatmári megfigyelő állo­más barakk-kórháza. A barakk felállításának céljával körül­belül tisztában van már a közönség: védő­bástyául készült ez az épület-tömeg. Védő­bástya a harctér és az ország belseje között a járványos betegségek ellen. Itt pihen meg először a harctérről ér­kező katona, itt kerül gondos ápolás alá, itt fürdik meg, itt kap tisztát és — ami a leg­fontosabb : — itt ügyelik meg fürkésző, j szakértői szemek, nem szedte e fel a szerve­zete a harctéren valamely járványos betegség csiráit. Öt napig tart a megfigyelés és ha a betegen nem mutatkozik a fertőzés gyanúja, és ha egészségi állapota egyébként megengedi, tovább engedik Ha azonban a vizsgálat a í fertőzés positiv jeleit mutatja, a beteget j nyomban elkülönítik és kezelés alá veszik, j Ha emberileg, illetve orvosilag elérhető: a i beteget meg is mentik az életnek. Hatalmas nagy aparátussal dolgozik ez a barak. Katonai fegyelem, rend, pontosság, tisztaság, pedantéria és lelkiismeretes önfel­áldozás jellemzik ennek az apparátusnak a j munkáját. Neveket nem említünk fel, hiszen Szatmár van olyan kisváros, hogy mindenki tudja : kik azok az emberek, akik a barakk vezetésében, adminisztrációjában részt vesznek. De hiányos lenne a barakkról szóló ri­portunk, ha nem emlékeznénk meg ezekről az emberekről, akik vagy teljesen díjtalanul vagy a minimális díjazás mellett az éjjelt is nappallá téve dolgoznak és kiveszik részüket abból a nagy háborúból, mely a barakkban a járványos betegségek ellen folyik. Hugy mennyire megnyugtató lehet ma­gára a város közönségére is a barakkokban j követett rendszer, annak jellemzésére be­számolunk arról a sétáról, amelyet a barakk vezetőségének szívessége révén tettünk a ba­rakk területén. Olyan sorrendben Írjuk le a barakk szervezetét, berendezését, amint az működik, mikor egy sebesült-transportot átvesz, elhe­lyez, osztályoz Amint a sebesült leszáll a vonatról, eddig kocsin, most már direkt erre a célra berendezett betegszállító automobilon szállít­ják be a barakkba. Itt egy hatalmas terembe kerül, a váró­terembe■, ahol levetkőzik. Kap egy pléhszá- mot, egyelőre ez marad minden öltözéke. Ez e pléhszám jelzi azt a zsákot, amelyek a fertőtlenités céljából zsákba csomagolt ruhája kap. Ugyanez az ágyának a száma. Innen a borbély keze alá kerül a be­teg. Megborotválva, megkopasztva kerül igy a fürdőbe. Ez a fürdő egyik nevezetessége a barakknak, amelyről eddig minden szak­ember, aki a barakkot meglátogatta, a leg­nagyobb dicsérettel emlékezett meg azzal, hogy a szatmárihoz hasonló tusrendszerü fürdő egy hasonló intézménynél sincs be­rendezve. Itt harminc ápoló valósággal lecsutakolja a harctéri tisztaság-hiányban hónapokon át szenvedett beteget, akinek a normális életbe való visszatérést, élvezetet jelent a meleg tusfürdő. A fürdő után a száradó helyiségbe kerül a felfrissült harcos, ahol legelőször tiszta fehérneműt kap. Kap azonfelül köpö­nyeget is, amelyet a barakk vezetősége — a forsriftos és kevésbbé meleg köpeny helyett — vastag pokrőcokhól varratott. Kap lábbelit is: szalmából font és már a harctér hidege ellen is sikeresen bevált szalmacsizmát vagy pedig a barakk saját, igen praktikus találmá­nyát : fatalpu csizmát. Pompás, vastag fatalp, amelyre bádogszegélylyel meleg posztószár van ráerősitve. Ez sem előirásos ugyan, de fölöttébb célszerű: meleg, vízhatlan anyagá­nál fogva könnyen fertőtleníthető és olcsó. Egy pár 70 fillérbe kerül és akár bálba lehet vele menni. Mikor aztán a beteg igy kiöltözött, or­vos elé terül. Az orvosok alaposan kikérde zik, megvizsgálják és osztályozzák őket aszerint, amint: súlyos vagy könnyű sebesül­tek, gyanúsak vagy fertőzöttek. Az orvosi lelet alapján aztán elosztják őket: ki melyik barakkba kerül. Azok a helyiségek, amelyeken eddig ment keresztül a beteg, mind egy épületben vannak. Amig az orvosi vizsgálaton túl nem estek, még nem voltak szabt.dlevegőn. Innen mennek aztán szét a betegek. Aki könnyebb beteg, a saját lábán. Aki ne­hezebb, az már a felvételnél hordágyra kerül. A fertőző gyanúsokat természetesen azon­nal a teljesen elkülönített j rványbarakkokba viszik. A beteg igy rendes helyére terül. A ruhája, fehérneműje addig a fertőtlenítőbe kerül, ahol 110 fokos gőz mentesiti minden piszoktól, bacillustól és eleven tartalmától. Külön cikk-téma lenne magának a fer­tőtlenítő eljárásnak, a mosásnak leirása. A legmodernebb, hatalmas gépezetek dolgoznak itt, amelyeket két lokomobil hajt. Az egyik gőzgépből 48—50, a másikből 20 lóerőt tud kivenni a gépész. Mire a ruha ugyanabban a zsákban és a kimosott fehérnemű visszakerül tulajdono­sához, már mentes minden veszedelemtől és piszoktól. Most folyt a berendezése a járványos osztály konyhájának. Eddig ugyanis úgy volt, hogy a járványos telep teljesen el volt külö­nítve a barakk területének többi részétől. Amazt hatalmas kerítés veszi körül, a bejá­ratát — nehogy bárki is bemehessen — szu­ronyos katona őrzi és onnan sem orvos, sem ápoló ki nem jöhet, oda kívülről senki be nem mehet. Aki mégis bemegy, azt onnan ki nem engedik, hanem öt napi megfigyelésre külön szobába fektetik. Egyedül a konyhai kiszolgálás okozott eddig nehézségeket. A konyhából nagy üstökben vitték a járványos osztály kapujáig az ételt, ott áttöltötték a fertőző rész edényébe. Nehogy ez is bajt találjon okozni, fel­építették a fertőző rész konyháját, amelynek bejárata a nem járványos oldalra nyílt. Itt megfőzik az ételt és átadják egy falba vá­gott ablakon át a kijárat felé, amely a fer­tőző rész felé nyílik. Ezt az egyetlen ablakot kivéve más hely, ahol a két konyha személy­zete egymással érintkezhetik, nincs. Most azonban ez a berendezkedés egy kis késédelmet szenved. Csütörtök délután, amikor dr. Damokos Andor h. kormánybiztos és dr. Shik Elemér gondnok szives kalauzolásával végigjártam a barakkokat, ebben az épületben asztalosok dolgoztak. Dr. Shik Elemér kivette az egyik asz­talos inas szájából az égő cigarettát, kido­batta és szigorúan elrendelte, hogy a gyalu- forgáesot hordják ki. A miniszteri biztos még rá is szólt az inasra külön: — Vigyázzatok, mert ha valami baj lesz, holtig megemlegetitek. Pénteken reggelre aztán az egész épü­let leégett. Mint kiderült, az inasok éjszakára visz- szahordták a gyaluforgácsot fekvőhelynek és

Next

/
Thumbnails
Contents