Szamos, 1915. március (47. évfolyam, 56-85. szám)

1915-03-02 / 57. szám

?. old?'

s&jm

09ir' március 2. 57 “zlm'

Azokat a hadállásokat, amelyeket Ba- donvillertől keletre elfoglaltunk, az ellenség visszafoglalási kísérletei ellenében tegnap is megtartottunk.

Keleti hadszíntér:

Az oroszoknak Lomzától északra és Osztrolenkától északnyugatra ellenünk intézett támadásait visszavertük.

Különben nincs lényegesebb jelenteni

való.

Amerikából tilos

búzát kivinni,

Rotterdam, márc. 1. (M. T. I.) New- Yorkból jelentih:

Az amerikai kormány a huza- kivitelt megakadályozta.

A tilalom arra az időre szól, amíg a döntőbíróság az elsülyedt Wilhelmina gőzös esetében ítélkezni nem iog.

Mewyorkban öt millió, Buffaló- ban 8 millió haschel búza fekszik.

Harcszünet

a Dardanelláknál.

Konstantinápoly, márc. 1. (M. T. I.)

A Dardanellákat az ellenség tegnap nem bombázta.

A szuez; csatorna mellől.

Turin, márc. 1. (M. T. I.)

A törökök a Szuez-csaforna irá nyában uj előnyomulásra készülnek.

Az angol had vezetőség Max veil tábornok, főparancsnok működésével nincs megelégedve, miért is visszahívása küszöbön áll. (Stampa.)

LEGÚJABB.

A keleti öongodalmak hatása.

Budapest, márc. 1. (M. T. I.)

Newyorki jelentések szerint ott azt hiszik, hogy a Kina és Japán között kitört konfliktus a háborúnak véget vet* Ugyanis Oroszország és Anglia nem képesek Európában háborút viselni és egyidejűleg kinai érdekeiket is megvédeni.

Munkás-sztrájk

DéíameriKában.

Genf, márc. 1. (M. T. I.) Párisból jelentik :

Rio de Janeiróban kitört az általános sztrájk. Minden munka szünetel.

Egy svéd diplomata

a helyzetről.

Berlin, márc. 1. (M. T. I.)

A Berliner Tagblatt stockholmi munkatársa egy kivaló svéd diplomatát meginter- juholván, ez hangoztatta, hogy még korai a békéről beszélni, mert a népszenvedélyek még nem tombolták ki magukat.

Ha a békét előbb-utóbb megkötik, akkor, mint központi hely, egyedül Stockholm lesz arra hivatva, hogy a békét ott megkössék.

Szárazföldi akció

a Dardanellák ellen

Róma, márc. 1. (M. T. I.) A Tribuna jelenti:

Egy héttel ezelőtt egy francia hadtest indult a Gallipoli félszigetre. Ezen akcióban indiánok is részt vesznek.

Hőfer altáhornag jelenese.

Budapest, márc. 1., érk. márc. 2., é. 2 óra. [A miniszterelnökség sajtóosztályából.]

A kárpáti arcvonal nyugati szakaSzatmár, márc. 1.

Ebben a felfordult, fejetetejére állitot- világban, amelyben a hiúság vására megt szűnt, a rajongók elfordulnak a vágyaiktól, a tei velők megszűnnek dolgozni, amikor az élet ezernyi szenzációja sem bírja lekötni a figyelmet, egy emberre akadtam, aki a háború zivatarában, a maga picinyke, de emberi ambícióját ápolja.

Egy orosszal hozott össze a véletlen, aki e minden lényeget átformáló időkben, — elmúlt és visszavárt — békés korok megrno- solygott lehetőségeit hajszolja: letelepedni, uj életet kezdeni Magyarországon. Honpolgárságot nyerni, állami adót, meg harmadosztályú kereseti adót fizetni, követválasztási jogra szert tenni és más effélét.

Tasgal Salamonnak hívják az illetőt. Orosz katona, az atyuska 309-ik gyalogezre dében, mely a Skole-Tuchlai vonalon adta meg magát az őáet bravúrosan körülzáró honvédeknek.

Északmagyarország e jelentékeny városában, ahová nap-nap után érkeznek orosz foglyok, nem sok ilyen szellemi proletár ette a számkivetés jóizü prófuntját, mint Tasgal Salamon.

Mindössze 20 esztendős ez a mi leszerelt ellenségünk, csupaszképü, kékszemü siheder és már hat hónapig hordta a vállán, senkiben kárt nem tevő fegyverét.

Sok patront elhasznált, ő bizony nem spórolt, nem gondolt arra: miből fog a cár megélni, ha elherdálja a töltényeket, a csillagos egekbe lövöldözött Tasgal Salamon, mert eleve gondolt arra, hogy megadja magát és most nyugodt lelkiismerettel élvezi a mieink vendégszeretét.

A hadbavonulását, a viszontagságait, az életét és a nyomorúságát, amelyek, mint a mikrokozmosz az egész világegyetemet, „a kis népek szabadságáért fegyvertfogó“ Oroszországot tükrözik, igy adta elő a fogoly katona:

— Hat hónappal ezelőtt soroztak be. Kievben mondták ki reám a szentenciát: alkalmas. Ott is születtem. Kievben, ott is lakom a szülémmel, akiknek rajtam kívül még öt gyermekük van: három fiú, két lány. A fiuk idősebbek nálam és szintén a cárt szolgálják, ők is hadbavonultak. Velem és sokan másokkal megtették azt, hogy nyolc napi durva és oktatásnak éppenséggel nem nevezhető gyötrelem után kiküldtek a harcvonalba.

— Semmi értelme annak, hogy érzelegjek, — folytatta Tasgal — hiszen minden fogolynak megvan a maga keserves története. Mindegy, ha német, ha magyar vagy akármilyen nemzetiségű, tehát nem megri katni akarom, hanem informálni, amikor elmondom, hogy a szüleinket mi tartottuk el,

szán sikeres harcok folytán több orosz előretolt állás jutott birtokunkba. Tizenkilenc tisztet, 2000 főből álló legénységet fogtunk el ezúttal és sok hadianyagot zsákmányoltunk.

A Dnjesztertól délre fekvő területen, miután az oroszok erősítéseket kaptak, elkeseredett harcok folynak. Állásaink ellen megkísérelt támadások, az ellenfél legsúlyosabb veszteségeivel meghiúsultak.

Lengyelországban és Nyugatgaliciá- ban tegnap is csak ágyuharcok voltak.

Hőfer altábornagy.

csatába kergetett fiuk. Amikor kihirdették, hogy veszélyben az atyuska birodalma, egyúttal azt is szerteharsogták, hogy az „ itthonmar jdottakról“ bőséges gondoskodás fog történni.

— Nem igy történt, gondoskodás sehogysei semmiféle formában nem történt. Későbben bevonuló jóbar taimtól tudom, hogy egv kopeket sem osztottak szét Oroszországban a hadbavonultak kény árkereső nélkül maradt családjai között.

— Ezzel szemben ugyancsak hazulról érkezett ösmerőseimtöt tudom, hogy az Orosz! országban élő idegen foglyok a legmegnyugtatóbb leveleket kapják hozzátartozóiktól: mindenük van, mert az állam nem hagyta el őket.

— Na, tessék most lelkesen harcolni. Megállani a honvédek elmondhatatlanul szörnyű szurony-rohamai előtt. Ugye, hogy ilyen lelkileg vezetett akciókat nem.: lehet megakadályozni ? A kancsuka meg az ellenünk működő gépfegyver nem doppingolhat hőstettekre. a vutki sem, melyből tisztjeink többet fogyasztanak, mint a legénység.

— Mig ide kerültem, végiggyalogoltam egész Galíciát és hat hónap alatt 2 levelet kaptam kézhez, de nem a katonai posta utján, hanem amiket a később bevonuló és csapatomhoz beosztott ösmerő- sök hoztak ha> ulról.

— Mit jelent ez? A legszörnyübb valóságot. Az orosz posta amerikázik. Fogságom . minden stációján megbámultam az osztrák-magyar csapatok postaszolgálatát. Ez megint a lelki vezetéshez tartozik. Az a levél, melyet várunk, az az egyetlen kapcsolat az otthonmaradt világgal, szülővel, testvérrel, szerelmessel. Drága és értékes üzenetek, biztatások, melegség és erő a kínok és fájdalmak elviselésére.

— Nos, ez nálunk, tudja Isten hanyadrangu kérdés. Árulástól félnek? Hát ahelyett, hogy cenzúrát alkalmaznának — még nagyobb árulást követnek el. Mert azt, hogy a hadsereg zömének többé nem lelki ügye ez a háború, a vezetőség fentebb elmondott intézkedésének a számlájára lehet Írni. Ott viszont, ahol „ működik “ a posta, van cenzor, felfütiik a legénység leveleit. Csak nem fogják tán mindet elolvasni.

— A békés idők viszonyairól nem beszélek. Az atyuska birodalma akkor sem János király mesebeli boldog országa. Nem. De az éghajlat ráfekszik a temperamentumra és a maga képére formálja. A legnyakasabb forradalmár is elhalkul, belefárad az ellenkezésekbe. És csöndes lesz, de megbízhatatlan, mint a vulkánok. Ám ez a háború felnyitotta a szemem.

— Csak üssék nyélbe a békét . . . én . . .

Orosz foglyok közt.

Tasgal Salamon ambíciója.

— A Szamos eredeti tudósítása. —