Szamos, 1915. március (47. évfolyam, 56-85. szám)

1915-03-07 / 62. szám

(1915 Március 7. 62. -zára SZAMOS 3. oldj?1 Az orosz horda útja Galíciában. — A „Szamos“ kiküldött tudósítójától. — Koszov. Tízezer lakosú város Delatyntól délke­letre 40 kilóméternyi távolságban. Székhelye annak a közigazgatási kerületnek, amelybe Delatyn is tartozik. Az utat kocsin teszem meg. A közbeeső községekben mindenütt az oroszok gazságainak égbekiáltó nyomai, le­égett házak, piszok, istállóbűz, agyonkinzott lakosság. Amint egy-egy községben — Ostawy- Biale, Jablanow, Pystin — megállók és be­szédbe egyeledem az összegyűlt ruthénekkel, huzulokkal, zsidókkal, haragosan gyűlölve átkozzák az oroszt, amely kifosztotta, meg- kinozta, szekérbefogta őket, az istállókból az almot hordatta velük. Pystinben meséük, hogy egy éjszaka, amikor mindenki aludt, a kozákok egyszerre betörtek a község házaiba és erőszakoskodni akartak a nőkkel, akik egy szál ingben me­nekültek a téli éjszakában a szomszédos Koszowba. Jablanowban egy uriasszony, idősebb özvegy, meséli: — Mikor az oroszok bejöttek, elmen­tem a parancsnokhoz, hivatkoztam arra, hogy egyedül álló özvegy asszony vagyok, nyújtson valami védelmet számomra, hogy kozákjai ne bánthassanak. A parancsnok adott egy Írást, hogy ha én házamban halál- büntetés terhe alatt tilos garázdálkodni. Pe­csétet is ütött reá. A kozákok természetesen meglátogattak mindjárt első napon, hiszen a legszebb házban lakom. Megmutattam nekik a Passier-Scheinomat. A kozákok gyanúsnak találták a pecsétet, elkérték az írást, elviszik a parancsnokhoz, hogy megkérdezzék: va- lódi-e a pecsétje. Alig mentek el azonban ezek, jött hat más kozák és minthogy az irás nem volt nálam, nekiestek a lakásom­nak, feltörték szekrényeimet, elvitték az ék­szereimet, széttépték a ruháimat, darabokra zúzták a bútoraimat és elvonultak. Alig tet­ték ki a lábukat a házamból, jöttek az előbbi kozákok és tettetett udvariassággal kijelen­tették, hogy az írásom rendben van, a pe­csét valódi rajta, ők nem bántanak. Koszowban dr. Ciszka kórházi főorvost kerestem fel. Az orosz invázió alatt ő helyet­tesítette a polgármestert. Koszowba egy hétig csak orosz járőrök látogattak be naponta. Ezekkel a polgár- mester kiegyezett: mindennap kaptak öt kiló kenyeret és két kilogram kolbászt azért, hogy ne bántsák a város népét. Az orosz járőrök becsülettel be is tartották a szerző­dést, hét napon át minden reggel megjelen­tek, felvették a járandóságukat és eltávoztak. Az első héten ezeknél több oroszt nem is láttak Koszowban. Egy hét múlva azonban a járőrök he­lyett nagy csapat kozák vonult be a városba Wiersbiczky kozákezredes vezetésével. Amint bejöttek, azonnal felgyújtották a Sokol egye­sület házát, az ukrainisták épületét és 18 magánházat. Az ezredes, akihez előbb nem engedték a polgármestert hozzájutni, harmadnap ma­gához rendelte dr. Ciszkát. — Vannak-e a városban gazdag kereske­dők, kérdezte az ezredes, akik fizetni tudnak ? — Csak a szegények vannak itthon, uram — felelte a polgármester — a gazda­gok mind elmenekültek. — Van-e pénzetek? — Nincs. Az ezredes erre elrendelte, hogy hord­ják össze a városban található összes bőr­árut és szövetet, amit a koszowi szabókkal és suszterekkol azonnal feldolgoztatott láb­szárvédőnek, sapkának, nadrágnak kozákjai részére. A kozákezredest egy Woborg nevű szá­zados tartalékos, civilben biró — váltotta fel. Ez emberségesen bánt a lakossággal, katonáinak megtiltotta a garázdálkodást. Utána Zsazebio^százados, szintén tar­talékos, civilben földbirtokos. Ez naponta öt üveg pálinkát kapott a város nyugalmának megváltásául. > Három hónapig tartott Koszowban az orosz uralom, de — eltekintve az első na­pol-. gyújtogatásaitól — nagyobb gazságok nem történtek egészen addig, amig a Koszow- tól két kilométernyire levő Horod községnél meg nem kezdődött az osztrák-magyar csa­patok támadása. Nyolc napig tartott az el­keseredett harc. Az oroszok között rettene­tes izgalom, fejveszicttség volt. Ez a 8 nap aztán Koszow lakosságára is borzalmas volt. Az oroszok ütötték-verték a népet, raboltak, fosztogattak és amit 3 hónapon át kíméltek rajta, ezt a harc nyolc napja alatt alaposan utánapótolták. Amig az oroszok Koszowban voltak, igen sok kereskedő jött utánuk Oroszország­ból, akik dohánynyal és élelmiszerrel ke­reskedtek. Dénes Sándor. Küldjünk önkéntes adományokat a tábori csapatok részére. Felhívás a közönséghez. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, márc. 6. A kassai cs. és kir. katonai parancs­nokság arról értesítette városunk polgármes­teri hivatalát, hogy a közel jövőben előrelát­hatólag minden gyalog-, tüzér- és lovaspót- testből csapatszállitmányok fognak a tábori sereghez elindulni. Ezen alkalmakat a katonai parancsnok­ság arra szándékozik felhasználni, hogy a polgári társadalom által nyújtó t önkéntes adományokat a harctéren az ellenség előtt álló derék, bátor csapatainkhoz eljuttassa. A polgármesteri hivatal megbízásából tehát ezúton felhívást intézünk Szatmár vá­ros hazafias lakosságához nagyszámú önkén­tes adomány nyújtására. Ezen önkéntes adományoknak vagy gyapjú fehérneműből, illetve más szükségleti cikkből, vagy olyan ételnemüekből kellene állani, melyek a gyors romlásnak nincsenek kitéve. Az egyes csomagok — lehetőleg kis faládák — ne legyenek túlságosan nagyok, úgy, hogy súlyúk legfeljebb 10 kg. legyen. Minden csomag — amennyibe- az nem az egyetemességnek adoma nyoztatn.., hanem egy meghatározott személynek szól, — éppen úgy cimzendő, mint a postán küldendő leve lek, ,stb. (Név, rendfokozat, csapattest, alosz­tály, tábori postai szám). Ez a megjelölés azért szükséges, hogy azon csomagokat, me lyeket maga a szállítmány el nem vihet, a tábori posta kézbesítse a címzettnek. Az önkéntes adományok átvételére egy­idejűleg az alábbi póttestek kaptak utasítást: Az 5. gyalogezred pótzászlóalja Rima­szombaton, a 25. gy. e pótzászlóalja Loson­con, a 34. gy, e. pótzászlóalja Szekszárdon, a 60. gy. e. potzászlóalja Egerben, a 65. gy. e. pótzászlóalja Salgótarjánban, a 66. gy. e. pótzászlóalja Mezőkövesden, a 67. gy. e. pót­zászlóalja Füzesabonyban, a 85. gy. e. pót­zászlóalja Balassagyarmaton, a 29. tábori va­dászzászlóalj pótszázada Losoncon, a 32. táb. vadászzászlóalj pótszázada Kaálon, a 6. húsz. ezr. pótszázada Gyöngyösön, a 12. húsz. ezr. pótszázada Simontornyán, a 14. húsz. ezr. pótszázada Nyíregyházán, a 15. húsz. > ezr. pótszázada Nyáregyházán, a 16. tábori ágyusezred pótütege Móron, a 17. tábori ágyusezred pótütege Balatonkenesén, a 18. tábori ágyusezred pótütege Szentkirály­szabadján, a 6. tábori tarackezred pótütege Zagreben, a 6. nehéz tarackosztály pótütege Fehértemplom, a 6. lovagló tüzérosztály pót­ütege Budapesten és a 6. hegyi tüzérezred pótkerete Hajmáskéren. Nehogy egyes póttestek túlsók, mások ped'g igen kevés önkéntes adományt kapja­nak, az önkéntes adományokat mindig azon póttesthez kell küldeni, melynek ezredében fiaink szolgálatot teljesítenek, ez a cs. és kir. 5. sz. gyalogezred, mely a város területé­ből egészittetik ki. Ezen mozgalomból a katonai parancs­nokság szép eredményt remél és az ezen mozgalomban résztvevők hazafias közremű­ködéséért már mostan fejezi ki köszönetét. színház Heti műsor: Vasárnap délután: „Hónapos szoba.1, „ este: „Éva.“ Hétfőn: „Lengyelvér“. Kedden: „Fedóra“. # * Fedora. Sardou egyik kedvelt alkotását, Fedorát elevenítették fel tegnap este szí­nészeink. A dráma régiveretü témán halad, felette hasonlít jellegében az ó-gőrög végzet tragédiákhoz. Passiv hőse, akinek el kell bukni holott mit sem vétett és csu­pán a helyzetek parancsait követte, ma már nem lelkesítő alakja a színpadi embereknek és különösen ezért hangsúlyozott elismerést érdemel T. Csiga Böske alakitása. Az ő Fe- doráját látva nem éreztük annyira távolinak a levegőt, amelynek utánzásából a dráma fel­épült és skálájának bravúrja elfelejtette ve­lünk, hogy igényeinket teljesen csupán a mo­dern dráma irodalom alkotásai elégíthetik ki. T. C s i g e Böske partnere Simon Jenő volt, akinek tegnapi rokonszenves ala­kítását őszinte tapsokkal honorálta a kö­zönség. A vergődő gyilkos lelki tusájának ki­fejezésében hatalmas és sikeres munkát vég­zett. C zakó Gyula előkelőén rezervált vés teljesen valószínű alakot adott. Kisebb szerepekben Z s i g m o n d Mar­git, Stella Gida, Varga Ferenc és G a 1- g ó c y Lajos segítették az előadás zavartalan menetét. Balázs Manci egy kis fiú szere­pében ügyeskedett. Az előadást C z a k ó Gyula rendezte a tőle megszokott készséggel. A színházat megtöltő közönség hangos tapsokkal fejezte ki elismerését. RIKSZAPI VÍZZEL vegyítve az ez idei termésű. sa~ vanyubor kitűnő italt szolgáltat L/Tisztán a j3If&S£AHI GYÓGYVÍZ Iramtól! bámtalmak ellen páratlan Kapható mindenhol. Árjegyzéket küld kívánatra a Fürdőigazgaíőság Bikszád

Next

/
Thumbnails
Contents