Szamos, 1915. február (47. évfolyam, 28-55. szám)

1915-02-28 / 55. szám

iyi5 leöruar 20. eo. szaru) o Zi xi x\i U ö Nyilttér E rovatban közlöttekért nem felelős a szerk. FELVETETNEK VASESZTERGÁLYOSOK ÉS TANULÓK PRINCZ TESTVÉREK vasöntöde és gépgyárában. 1^ kipróbált óvintézkedés. Mattoni ^ ishübler Szaimár-Nűmati sz.kir város hivatalos közleményei. 1757- 1915. absz. Értesítés. Tudatom a város érdekelt közönségével, hogy a hadi segély céljaira a jövedelemadó ideiglenes és részleges életbeléptetéséről szóló törvény alapján a kivetés megindítása iránt az intézkedések folyamatba tétettek. Az erre vonatkozó hirdetmények f. hó 21-től közszemlére helyeztettek. Alaposabb tájékozás végett a hirdetmény «gyes pontjaiból a következő helyen is közlöm: 1., Vallomást adni tartoznak mindazon adó kötelesek, kiknek 1914. évben 20,000 K-át meghaladó jövedelmük volt. (Bevétel). 2., Vallomásti iv nem lesz kézbesítve, azt a városi adóhivatal díjtalanul adja a jelentkezőknek. 3., Aki vallomását f. évi febr. 28-ig be nem adja, a kivetett adónak 1 százalékát, aki pedig a hozzá intézett felhívás dacára sem adjabe, további4 százalékot fizet pótlékeimen 4., Azok a természetes, vagy jogi sze­mélyek, kik egy egyén részére 15,000 koronát meghaladó illetményt vagy nyugellátás fize­tésére vannak kö'elezve, tartoznak f. év febr. 26-ig név és illetmény jegyzéket benyújtani. Vallomási iv ezeknek sem kézbesittetik, hanem az a városi adóhivatalnál kapható. 5., Aki a kivánt adatokat tartalmazó jegyzéket be nem adja, vagy azokba valótlant jelent be, az 1909. X. t.-c. 70. § ában meg­állapított rendbírsággal fog büntettetni. Városi adóhivatal: Szatmár-Németi, 1915 február 20. Nagy József főpénztáros, adhiv. főnök. 688—1915 küsz Hirdetmény. A m. kir. honvédelmi miniszter Ur — 1814—1915 ein. számú körrendeleté folytán közzé teszem, hogy az 1878. évtől 1882. évig terjedő időben született és a népfölkelési be­mutató szemle alkalmával népfelkelési fegy­veres szolgálatra alkalmasnak talált népfel­kelőknek nem március 1-én, hanem márc. hó 15-én tartoznak bevonulni. Szatmár-Németi, 1915 február 24. 781-1915 küsz. A cs. és kir. hadbizottság távirati érte­sítése alapján tudatom az érdekeltekkel, hogy a szállító eszközök — amennyiben a becslési kimutatások és tanúsítványok előterjesztve vannak — nehány nap múlva megfognak téríttetni. — Megnyugtatásul közlöm azt is, hogy részünkről a becslési kimutatások és tanusitványok az illetékes katonai hatóságok­hoz kellő időben be lettek terjesztve. Szatmár, 1915 febr. 26. Hajdú Károly tb. rfőkapitány. 2332—1915. szám. Hirdetmény. Városi tanács a m. kir. ministerium 721—1915. M. E. sz. rendelete és az .ár- megállapitó bizottság határozata alapján köz­hírré teszi, hogy a tengerilisztért követelhető legmagasabb árat a folyó évi március hó 1-vel kezdődő hatállyal métermázsánként 40 koronában határozta meg. A jelzett napon túl tengerilisztet az újabban megállapított legmagasabb árnál drágábban árusítani büntetés terhe alatt tilos. Szatmár-Németi szab. Mr. város taná­csának 1915. évi február hó 27-én tartott üléséből. Kcrösmezey Antal, főjegyző, h. polgármester. 359— 915 gtsz. Felhívás. A szarvasmarha, sertés és juhtenyész­tésről alkotott 178—953. kgysz. szabályren­delet folytán mindazon apaállat tulajdonos, ki apaállatait köztenyésztésre is használni szándékozik, köteles azokat megvizsgálás s tenyészigazo vány kiadása végett bejelenteni. Az ez ellen vétők az idézett szabályrendelet 13. §-ába ütköző kihágást követnek el s meg- büntetendők. Felhívom tehát az érdekelteket, hogy a tulajdonukban levő ily apaállatokat megvizs- gáltatás céljából a fent hivatolt szabályren­deletben körülirt következmények terhe mel­lett hivatalomnál f. évi március 10. napjáig jelentsék be. Szatmár-Németi, 1915. febr. 23. 358—1915. gtsz. HIRDETMÉNY. A Szatmár-Németi szab. kir. város kö zönsége tulajdonát képező u. n. régi lázári ut 1914. évi használatra a városi gazdasági ta­nácsosi hivatalban 1915. évi márcins hó 9-én d. e. 10 órakor megtartandó nyilvános szó­beli árverésen haszonbérbe fog adatni. Ezen árverésre az érdeklődőket azon értesítéssel hívom meg, hogy az ajánlattevők kötelesek 20 korona bánatpénzt letenni. A bérleti feltételek a hivatalos órák alatt hivatalomban megtekinthetők. Szatmár-Németi, 1915. febr. 23. 360- 1915 gtsz. Árverési hirdetmény. Szatmár-Németi, szab. kir. város közön­sége tulajdonát képező avasi bérezi erdősé­gekből legeltethető s kaszálható m. e. 2242 kát. holdat tevő terület f. évi nyári legeltetési joga május hó 15-től szeptember 20 ig terjedő időre, Szatmáron, a városi gazd. tanácsosi hivatalban 1915. évi március hó 19. d. e. 9 órakor tartandó nyilvános árverésen ha- sznnbérbe fog adtni, melyre az érdeklődők oly értesítéssel hivatnak meg, hogy az árve­rési feltételek alantirott hivatalában a hivata­los órák alatt megtekinthetők és hogy az ár­verésben részt venni kívánók 300 korona bánatpénzt letenni, vagy az esetleg beadható zárt ajánlathoz csatolni kötelesek. Szatmár-Németi, 1915 febrnár 23. Bartha Kálmán gazdasági tanácsos. 1990—1915 fksz. Hirdetmény. A katonai hatóságok tapasztalják, hogy oly katonák, kik katonai kötelezettségük teljesítése alól ki akarják magukat vonni, a csapatok,vagy vonatosztályok által érintett helyeken közsé­gekben, erdőkben stb. elmaradoznak, ahol azután a polgári lakosságtól a legkülönbözőbb módon polgári ruházatot kerítenek, hogy ennek felhasználásával a hadsereg működé­sének körzetéből eltűnjenek. Felhívom a város közönségének figyel­mét arra, hogy a katonák szökésének előmoz­dítása ( 1. k. b. t. k. v. 314,316 §. és btkv. 454 §.) súlyos beszámítás alá eső bűncselek­ményt képez és hogy oly személyek, akik katona szökevényeket rejtegetnek, vagy oly fegyverek, lőszerek, vagy felszerelési tárgyak birtokában vannak, melyekről arra lehet kö­vetkeztetni, hogy általuk katonák, polgári ruhába való átöltöztetése s ily módón neve­zetteknek szökése előmozdittatott, a hadijog, illetve a rögtön ítélő eljárás, vagy amennyi­ben ez még kihirdetve nincs a köztörvények alapján fognak szigorúan felelősségre vonatni. Szatmár-Németi, 1915 február 19. 2196-1915 fksz. Tudaton a város közönségével, hogy a m. kir. minisztériumnak 412/1915 M. E. sz. rendeletével az 1912 LXVIII. t. c. és a hadi­szolgáltatásokról szóló 1912 LXIII. t.-c.-két kiegészítő 1914 L. t. c. 4. §-ában nyert felha­talmazás alapján a vámőrlő malmok tekinte­tében a búza és a ro?s őrlését a következők­ben szabályozza. 1., §. Aki búzát, vagy rozsot oly malomba visz őrlés végett behozott gabo- nanemü bizonyos hányadáért kizárólag az őröltető félnek házi szükségletére állít elő és lisztet vagy egyéb őrleményt eladásra, vagy a behozott gabonanemüvel való kicserélés céljára (csuvarozásra) egyáltalában nem őröl (vámőr'ő malom) köteles az őröltetésre vitt búzán vagy rozson felül egyidejűleg legalább ugyan annyi árpát, vagy tengerit, vagy e kétfé e gabonanemüt együtt őrlés végett ma­gával hozni. Ehhez képest az előbbi bekez­désben említett vámőrlő malomvállalatok ezentúl a felektől búzát vagy rozsot őrlésre csak úgy vállalhatnak el, ha a fél egyidejűleg az előbbi bekezdésnek megfelelő mennyiségű árpát vagy tengerit hoz magával. — 2., §. A vámőrlő malomvállalat az ily módon őröltetésre hozott búzából és rozsból a fél részére ennek kívánságához képest a korpán felül legfeljebb 15 százaiéba finomabb búza vagy rozslisztet kivonhat: a többi búza és rozslisztet keverés nélkü1, de csak az egyidejűleg őrlésre hozott árpából vagy tengeriből nyert liszttel együtt szolgáltathatja át az őröltető félnek. — 3., §. A jelen rendelet rendelkezései megfelelően azokra az őrlésekre is irányadók, a melyeket akár a vámőrlő malomvállalat tulajdonosa, vagy birtokosa, akár bármely olyan harmadik személy akinek a tulajdonos, vagy a birtokos a malmot őrlés végett átengedte, saját házi szükségletének céljára végez. — 4., §. Az őröltető fél, valamint a vámőrlő malomvállalat tulajdonosa, vagy birtokosa, vagy használója, aki e rendelet rendelkezését megszegi, kihá­gást követ el és az 1914 L. t.-c. 9. §.-a értel­mében két hónapig terjedhető elzárással bün­tetendő. — 5., §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Szatmár-Németi, 1915 február 24. 2059—1915 fksz. Tudatom a város közönségével, hogy a m. kir. minisztérium 649—1915. M. E. Sz, rendeletével a háború esetéről szóló kivételes intézkedésekről alkotott 1912. évi LXVII. t.-c.-nek és a hadi szolgáltatásról szóló 1912. évi LXVIII. t.-c.-nek kiegészítéséről intéz­kedő 1914. évi L. t.-c. alapján a következő­ket rendeli: 1. §. Kenyér, kenyérnemüek vagy más sütemények előállításával ipar vagy ke- resetszerüen foglalkozó vállalatok, üzemek, üzletek, vagy egyének az 5. §. rendelkezései alá nem eső kenyérnek, kenyómemünek, vagy más süteménynek előállításához búza vagy rozslisztet vagy ezeknek árpaliszttel való ke­verékét csak úgy használhatják, — továbbá a már elkészített tésztát megsütésre csak ak­kor fogadhatják el, — ha a felhasznált liszt- mennyiségnek legalább 50 százaléka tengeri- liszt. 2. Olyan kenyeret, kenyérnemüt vagy más süteményt, amelynek előállításához búza vagy rozslisztet az 1. §.-ban megállapított aránynál nagyobb mennyiségben használtak

Next

/
Thumbnails
Contents