Szamos, 1915. január (47. évfolyam, 1-27. szám)
1915-01-21 / 17. szám
17 szám. SzatfTrd.*,'5(5. jarvuár 21 csütöitök POLITIKAI NAPILAP. ELŐFIZETÉSI DIJAK : Egy «vre helyben 14 K 40 f Vidéken PS évre „ 7 „ 20 f Ifegye4«vre » 3 „ 60 f agy falapra „ 1 „ 20 I 18 K — f 9 „ - f 4 „50f 1 „Mf Felelős szerkesztő: BÉKÉS SÁKSOR. Kiadó éa iaptulajdonos : a „Szabadsajtó** köayvnyomda és !ap- ; kiadó részv.-társ. SZflTMÄR-NÉMETI. w « 9si!BiK»»ü2R!!ioene»a«BB9a Hirdetési dijak Szatmáron előre fizetendőit Nyilttér sora 30 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: RrtKÓCZI-UTCA M. Telefon-számok : Szerkesztőség és kiadóhivatal Felelős szerkesztő lakasa . . Az osztalék. Napról-napra, sőt óráról-órára várják a bankok a pénzügyminiszter rendeletét az osztalék maximumok felől. Hogy egyáltalán megjelenik-e ez a rendelet, az nem bizonyos. A pénzügyminiszter több Ízben hangoztatta azt az álláspontját, hogy ehhez a rendszabályhoz nem szívesen nyúl és jobbnak látná, hogy a bankok maguk jussanak egyöntetű megállapodásra az osztalék megszabása dolgában. A pénzügyminiszter helyesen gon- j dolja: ennyi önállóságot a pénzintéze- j lekről föl is lehet tételezni. Azt a he- j lyes ítélőképességet, amely az osztalék ; megállapításánál számot tud vetni a háborús helyzettel, annak várható követ- | kezményeivel. a pénzintézetek jövőjének ' kérdésével és — ezt utolsónak említet- ■ tűk, de jelentőségében ez korántsem a legutolsó — a részvény sek érdekeivel. Végül is a részvényesek jelentik magát a részvénytársaságot, a bankot és a j takarékpénztárai. Annyi előre látható, hogy az ősz- j talékok kisebbek lesznek a tavalyiaknál. ; A háború tényleg kevésbé alkalmas arra, hogy a bankok nagyobb hasznot produ- ; háljanak. Akár már meglevő vesztesége- j két akarnak a pénzintézetek kiegyenlíteni azzal, hogy kisebb osztalékot adnak, j akár a jövő szomorú kilátásaira készül- i nek el: el kell ismerni azt a jogot, vagy mondjuk, köteles elővigyázatot, hogy erre gondoljanak és hogy emiatt az osztalékot bizonyos határig csökkentsék. Az osztalék leszállítása — akár pénzügyminiszteri rendelettel, akár az I intézetek saját akaratából történik — j nem mehet túl azon a határon, amelynél már a részvényes súlyos és kegyet len megkárosítása kezdődik és amelynél a helyzetnek az a látszata ütne ki, hogy a részvényes teljesen ki van szolgáltatva az intézetek élén álló igazgatóságok j kénye-kedvének. Most kevésbé szabad, mint valaha, figyelmen kívül hagyni, hogy a pénzintézetek legtöbbje rövid néhány óv előtt nagyarányú tókeemelé- - sekre hívta fel a részvényesek közre működését. A pénzintézetek maguk állapították meg az uj kibocsátási részvó- j nyeik átviteli árát, atnihe/. még a spe- j kulálás által fölvert ázsió is járt Ez utóbbihoz a bankoknak nincs semmi kö- ! zük De azért felelősek, hogy a k bocsátási árfolyam szerény kamatoztatása még a legrosszabb viszonyok között is biztosíttassák. S ha ez a kamatoztatás nem lehet akkora, mint amennyit a pénzével szabadon rendelkező betevő ma bárhol is kap, nem lehet olyan kicsi se, hogy a részvényesek nagyfokú meg rövidítését jelentse. Igaz, hogy az árfolyam megállapításánál a bankok nem gondolhattak a háborúra. De esztendőkön keresztül és épp e kibocsátásoknál, a részvényesek befizetett pénzéből, nagy összegű nyílt tártál 'kokat gyűjtöttek. Csodálnunk kellene pénzintézeteinket, ha a legutóbbi megelőző óvek bő haszná ból iátens tartalékokra nem gondoltak volna Ezeknek a nyílt és rejtett tartalékoknak kell tehát a meglevő, vagy várható veszteségek pótlására szolgálni; az osztalék csak annyival lehet kevesebb, mint amennyivel az év üzleti keresete kisebb az előző évinél. Nem szólva az igen komoly anyagi kérdésről: fontos dolog, hogy a pénzA világháború hirei. Az oroszok veresége Jakobeni melleit. />’->szt 'ice, jan. 20. (M. T. I.) Az ellenség két nap óta minden erejét megfeszítve harcol Jakobeni birtokáért. Bár nagy erősítéseket kaptak, vissza kellett vonulniok. Az oroszok vesztesége nagy. A kárpáti harcokból. Sajtóh-ulist iiá*, jan. 20. (M. T. I.) Hűek altábornagy, k rak ói vár- parancsnok a legutóbbi harcokban összekötő kapcsot alkotott a déli és északi szárny között. A várból két hét alatt három kirohanást intéztek A poskoriti harctéren egy honvédhadosztály véres harcokat vívott. Az c-osz tüzérség gyöngülése. Budapest, jan. 20. (M. T. I.) A „Magyaromig Katonai szakértője írja: Az orosz tUzérség qualitása jelentékenyen csökkent. Most már takarékoskodnak a munícióval. 2000 lövés után kezdenek megromlani. A háború előzményeiből. Berlin, jan. 20. (M. T. I.) A „Münchener Post“ egy, a cár rokonságához tartozó hercegnőnek levelét közli, melyet ez egy német arisztokrata hölgynek irt. A levél egyes részletei ezek: November végén Oroszországnak 500,000 halottja és 1.300,000 sebesültje és betege volt. A cár rokonai mindent elkövetnek, hogy megtörjék Nikolajcvics végzetes befolyását. A háború megindítására a tulajdon- képoni döntés Poincarénak és Vivianinak pétervári látogatásakor történt, amikor Benkendorf jelentette, hogy az Anglia, Belgium, Portugália és Japánnal létrehozott megegyezés minden rizikót kizár. Nikolajevics azzal érvelt, hogy a francia kormányt Jaures kivételével az összes szociálisták támogatják, Oroszországban pedig mindán forradalmi mozgalom tartózkodni log kormányellenes akciótól. Ez döntötte el a háború sorsát. A levél így végződik: „Nyomor, kétségbeesés és összeomlás lesz a mi sorsunk.“ Angol cirkálók pusztulása Berlin, jan. 20. (M. T. I.) A „Times“ irja: G jóról mehett két angol cirkáló elpusztult, úgymint a „Goodhope“ és a „Canopu Ám IP flíÜP, Lapi k mai ©asáma r.- oldal. intésetek ezekben a nehéz idők en a a részvényeseket ne áll tsák a szánandó szegény ördögök nevetséges helyzetébe. Bizonyára szükség lesz meg arra, hogy uj részvények bocsáttassanak ki s ha erre sokáig nincs is kilát, i , arra mindenesetre gondolni kell. hogy a részvények tényleg forgalomba hozható értékpapírok legyenek. Ha a pénzintézetek részvényeseiket és a maguk részvényeit igazán megbecsülik, akkor a Iják most jelét annak, h >gy a részvényesek érdekeit a legsúlyosabb időkben kettőzött gonddal védik és szolgálják és jogos igényeik t egészen ad !ig a határig kielégítik, ameddig csak a körülmények megengedik. Az óvatos üzletpolitika, a jövőre való gondoskodás helves Azonban : ha a pénzintézet és a részvényes egyet jelentenek (és ezt elvitatni nem lehet) akkor a pónzint'zet messze jövőjéről való túlzott gondoskodás a rósz- vényes jelenőt nem teheti tönkre.
