Szamos, 1915. január (47. évfolyam, 1-27. szám)
1915-01-06 / 5. szám
3. oldal SZAMOS (1915 január 6. 5. szá~a SZÍNHÁZ Heti műsor: Szerdán délután: »Ártatlan Zzuzsi“. „ este: »Leányvásár“. Csütörtökön: „Pygmalion“. Pénteken: „Romeo és Julia“. (Zónaelőadás.) Szombaton: „Mozitündér“. (Operette, bemutató). Takarót o. Szatmár, január 5. A szatmári színtársulat drámai ensem- bleje kétségenkivül nivós és értékes. Nap-nap után tapasztaljuk, elfogulatlan bírálattal megállapítjuk és hangsúlyozzuk. A közönség azonban az idei szezonban nem megy színházba, ha drámát adnak és a ma esti elsőrangú előadást is éppen ezért majdnem üres ház nézte végig. El kell ismernünk, hogy a világ kedélyállapota nincsen e pillanatban a drámai cselekvények magvát képező társadalmi problémák jeleneteinek végignézésére berendezve; de ezzel szemben ott áll a drámai együttes fáradhatatlan ambíciója és rendíthetetlen törekvése, amely nap-nap után qualitásos és stílusos előadásokat produkál. A mai estén is nivós élvezetben volt a közönségnek része. T. Csige Böske alakítása ismét kiváló és egyéni volt, ami az előadás egységének és fordulatosságának már magában véve is biztosítéka. A művésznő egészen belemélyedt szerepébe és sikerült uj és fölöttébb értékes hangokat megütnie. Szécsi Ferenc, az operetta színpad bonvivanja, kitünően megállotta a drámai színpadon is helyét. Úgyszintén Deési Jenő, aki rutinjával beigazolta, hogy a jó színész minden szerepben feltalálja magát és hogy meg tudja játszani a szerepek legszélsőbb ellentéteit. Simon Jenő az utolsó felvonásban szépen játszotta meg az elkeseredett apa lelki tusáját. Forgács értelmes és meggondolt, Nyáray ügyes és ötletes volt. Az előadás rendezése hangsúlyozott dicséretet érdemel. A színházi iroda közleményei. Szerdán, vizkereszt napján két előadás lesz a színházban. Délután fél 4 órakor félhelyárakkal az „Ártatlan Zsuzsi“ kerül színre Horváth Mikivel a címszerepben, este pedig Jacobi szép zenéjü operettejét, a „Leányvásárt eleveníti föl a társulat a leggondosabb szereposztásban, Lucyt —- Lukács Sári, Bessyt — Horváth Mici. Fritzet — Deésv és Tomot Czakó Gyula adja. Szatmdron, Deálvíér 16. szám alatt a mai l*or igénknél* megfelelő szöme- üzletet nyitottam. Raktáron tartolt mindenféle legújabb dioatu szőrme árut, nagp uálasztéltban, jutányos árait mellett. ßrn?ö javításodat és r iljuzásoltaí is ltészitelt eg? órán belül. .*. Deutsch J. Hermann Nzöes előnyomda. Uj gzőrme-üziel HÍREK Süt a nap és a déli verőfény — miként egy udvarias kávéházi ruhatáros — a téli kabátot csalogatja letelő az emberek válláról. Valóságos januáriusi tarasz van. Tegnap még úgy látszott, mintha a nehéz felhők örökös lakást béreltek volna az égbolton és eltakarták a napot, de kérlelhetetlenül ráfeküdtek az emberi kedélyre is, amely ma fokozottabb mértékben érzékeny a hangulatokra, mint bármikor volt ebben a két- három emoerőltőhen. Éppen ennek a hangulat-érzékenységnek lehet betudni azt is, ha ma, komoly idők nehéz napjainak su lyos eseményei között külön méltatást erdemel az időjárás, akárcsak a régi, békés idők újságírásának uborkaszezonjában. Hasztalan mosolyog a feltúrt gal léru, esernyös, kalocsnis polgár, mikor a hivatalos jelentósekbon azt olvassa, hogy a harctéren süt a nap, vagy az időjárás kedvező, mert a hatodik hónapjában járó hadviselés már bebizonyította, hogy a magasságon ég nem semleges és az időjárás valóságos hadviselő fél, amelynek szeszélyei igenis hatásosan befolyásolják a hadszíntéren elérhető eredményeket. Békés időben, polgári tevékenységek közepette is mennyire idomítani tudja a hangulatot a jó, a kellemes avagy a szomorú időjárás. Itt a me leg szobában, az Íróasztalnál nem egy szer érezzük az időjárás hatását a kedélyre, a munkakedvre. Mennyivel jobban ki van téve az időjárás befolyásának a katona hangulata! Azé a katonáé, aki nem egyszer napokon és éjszakákon át kénytelen a szabad ég alatt akár fedezékben, ttkár fedezék nélkül tartózkodni. A katonának nincsen kellemetlenebb ellensége az ős i és téli hideg esőnél. Ha fedezék nélkül dolgozik éppen úgy, mint a fedezékb n. Mert a lövészárok csak a shrapnell-eső ellen nyújt védelmet. Annak gyilkos csöpp jeit a faágakra halmozott földréteg pompásan felfogja. De az igazi, az égből jövő, a nedves eső. — ez ádázabb, konokabb ellenség a shrapnellnél. Ez áiszürődik a lövészárok fedelén és onnan a földréteggel vegyülve beszivárog az árok lakójának nyakába. Lassan meggyül, a szél oldalról is be vágja és a fedezékben álló baka egy szer csak azon veszi észre magát, hogy nem egyszer jóval azon felül áll a hideg, kellemetlen lábfü. dobén Hogy egy ily vizes pozíció a mo mentán kellemetlenségeken kívül menynyi komoly és végzetes veszedelmet ejt magában, azt már a kalucsniban prüszkölő polgártárs is tudja. Esernyő alatt nem lehet hadat viselni, a kalocsai sem tartozik a harci felszerelések közé, a ravasz, tolakodó esővíz ellen nincs védekezés. Legfeljebb, ha a csajkával próbálja a baka kimerni a lába alatt összegvülemlett vizet, de ez a szaporátlan n-unfca sem a svarmliniába való. Tapiszkol, lubiczkol a derék katona a fürdőszobává vált lövészárokban, ahova most parazs&tssm hordhat, hogy melegítse meggémberedett tagjait. Azután leborul az éjszaka, a hegygerincek felöl shrapnellként vijjog a Kárpátok hideg szele: mint mind fá radtabban nedves táncát járja, a lába alatt a parkett recsegni kezd: befagy a lövészárok vize. A bakának nincs ünneplő ruhája, nincs is mindig alkalma szárazai váltani és ami napokig ráesett ób a rajtavalóját olyan duzzadtá tette, mikéntbe szivacsból lenne minden egyes ruhadarab rajta, az a legelső fagynál keményre fagy a testén, a mikor reg gél kimászik separéjából, hogy moná zBiért menjen, úgy zörög az istens^ta, mint a laboratoriumbeli csontváz, ha véletlenül löknek egyet rajta. így van ez természetesen minden hadviselő félnél: magyarnál, muszkánál, szerbnél és a többinél egyaránt Legfeljebb, ha a finnyás francia, a csipkés ingű, illatos gránátos visz ma gával puska helyett esernyőt. Sajnos, az idei fekete tél túlontúl nyakunk közé hullatta a „nincs köszönet benne“ esői. Lövészárokban feküdni, hegynek támadást intézni, csupasz földön hálni, — mit tudjuk mi azt itthon, mi az! Nincs az Úristennek az a recsegő fagya, amely versenyez en az esős idő veszedelmeivel. És, ha szomorú, esős napok után kisüt a nap, melegedik az idő és felszabadul a magyar baka nyomott hangulata, vigabban megy a hajrá és ha szomjas a föld, szennyes esővíz helyett ellenség vérével itatja meg a derék, kitartó, a bős magyar katona. Lapunk legközelebbi száma a közbejött Ünnep miatt; pénteken, a rendes időben jelenik meg. Dr. Fejes István szerkesztői jubi leuma. Dr. Fejes István, szatmári ügyvéd, a „Szatmár és Vidéke“ cimü hetilap felelős szerkesztője tegnap ünnepelte huszonöt éves újságírói jubileumát. A kollegialitás legőszintébb tiszteletével és nagyrabecsülésével járulunk ehhez az ünnepséghez és ezekkel az érzésekkel üdvözöljük a szatmári sajtó egyik legrégibb és legértékesebb munkását, aki 25 évi újságírói munkálkodás mellett ma is fiatalos erővel, kitűnő meglátó képességgel, puritán bátorsággal forgatja a tollat. Nem a vidék tipikus heti-ujságiró alakjai közül való szerkesztő dr. Fejes István, akik léha fiatalkorukban elkövetnek egy elmés disznótor cikket s egy malac halálával örökre megállapítják a késő unokák előtt is emlegetett- újságírói múltat, nem a színházi szezon szabadjegyére bazirozott lapot csinált, hanem 25 hosszú éven át fáradhatatlan, komoly munkása maradt a szatmári sajtónak. Komoly és a város életére vonatkozó cikkei mindig sulylyal bírtak, mig az a 6000 apróság, amelyet 25 éven át megőrzött kedélye valósággal ontott, nem egyszer szállóigévé vált a humort kedvelő közönség körében. Semmi sem jellemzi jobban a dr. Fejes István újságírói kvalitását, mint az az eredmény, amit munkájával elért: életben tudott tartani egy hetilapot 25 éven át s azt még ma is, amikor az idegesen türelmetlen közönség a napisajtó gyorsaságát is kevesli, nívón tudja tartani, érdekessé, kedveltté és Polnai wójMiz! Term, égvényes savanyuvíz-forrás. Különleges szer gyomorbaj és köszvény ellen. Kitűnő ízű, igen üdítő ásványvíz. Tejjel vegyítve a legjobb nyálkaoldó szer. Borral vegyítve a legjobb fröces- Kapható mindenütt. — Főraktár : Kereskedelmi részvénytársaság Szatmár.
