Szamos, 1914. november (46. évfolyam, 264-293. szám)
1914-11-12 / 275. szám
(1914 november 12. 275. szám. SZAMOS 3. oiciai) az én csapatomhoz tartozó... védmü- vet vették. Október hó 7 én magát a . . . . Werket 230 teletalálat (ekrazit gránát) érte. Az ezredtől hősi halált szenvedtek eddig : Bauer Gyula, mezőtúri szü letésü, miskolczi illetőségű tartalékos hadnagy és 34 altiszt és honvéd. Megsebesült 158 ember, ezek közül 10 eltűnt Ezeket a többi sebesültek állítás a szerint mint könnyebb sebesülteket az oroszok magukkal vitték ; nehezebb sebesültjeinket, kik a harctéren maradtak, az orosz orvosok és sebesült vivők kötözték be s elvonulásukkor a legközelebbi község lakosságának ápolására bízták. Minthogy tudom, hogy a veszteségi kimutatásokat későn kapjátok meg, amienk kivonatát, mely a szatmári kiég. kerületbeli veszteségeket tartalmazza, esetleges közzététel végett mellékelten küldöm. Mi a békésebb napokban, már t. i. mikor az ellenséget, mint ma is, . . . kilóméternyire tudjuk magunktól, tűrhetően élünk. Hébe-korba a Szatmárról magunkkal hozott Patai cigányprímás kísérete mellett még nótázunk is. Téged és az összes kedves szatmáriakat az ezred nevében '•szívből üdvözöl és ölel Przemvsl, 1914. október hó 22-én. Régi igaz barátod A levélben jelzett és mellékelt veszteségi kimutatás szerint: Przemysl vár védelme közben elestek X. 5-én Pauluk Pál, tizedes (Szatmár 1883.), Kun Júnos, honvéd (Felsőbánya 1887.); X. 6-án Kovács Simon, póttartalékos, (Oláh- tótfalu 1888.); 7-én Hramacsuk János Jánosé, tizedes, (Királyháza 1883.), Plesztálya István János, póttartalékos, (Iza _ 1882.); 8-án Csorba Antal, szakaszvezető, (Ermihályfalva 1884.), Silai József, tizedes, (Felsőbánya 1880.), Vajda Áron, örvezető (Kiskolcs 1881.) és Pikkel Jakab, póttartalékos (Vajnág 1883.) A drohojovi harcnál október 10-től 14-ig elestek a következők: Bumbulusz László, honvéd (Apa); Balogh László, honvéd, (Szatmárhegy 1882.), Czinege Kosztán honvéd, (Lacfalu 1884.), Karabinos György, (SzeMencze 1881.), Marián Mihály II. (Ura 1888.) Maries László (Sárvár 1886.), Markó Iván, (Urmező 1880.), Prommer János, tanító (Barlafalu 1881.) és Szigeti György (Egres 1883.). Egy hirszerzőkülönitmény az ellenséggel csatározásba bocsájtkozott, amely összeütközésben elestek: Bagye Péter, tizedes, Tóth Mihály és Rostás Mihály honvédek. Ugyanekkor eltűnt Szeszermann János honvéd. A drohojovi ütközetben eltűntek: Kriszte János (Kapnikbánya), Juga István (Felső- szelistye), Szelicskan Mihály (Szakálasdombó), Marosán Miklós (Felsőfernezely), Fehér Gábor (Szatmárhegy), Horgos Péter (Nyegre- falva), Krecsun János (Ráksa), Vári Károly (Nagybánya) és Ratyis György (Erdőd). Decemberben megnyílik a színház. ^ sziqigaAgató Szatmáron. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, nov. 11. Mint a Szamosban tegnap megjelent és a kiragasztott plakátok hírül adták, Kiss Árpád, a szatmári színház uj igazgatója felkereste Szatmár városát, hogy a december 2-án kezdődő színházi szezonra bérleteit megnyissa. A bérletek tárgyában a színigazgató ma, csütörtökön d. e. 9 órától pénteken délután 6 óráig áll a közönség rendelkezésére a színházi irodában. A s'zintgazgató ezúton is közli a közönséggél, hogy a régi bérlők jegyeiket csak pénteken déli 12 óráig érvényesíthetik, mert a fennmaradó bérleteket aznap délután-, ján már az uj bérlőknek adja ki. Mikor a mai válságos viszonyok között a színházak megnyitásáról volt szó, a szin- iigyi bizottságok minden vidéki városban skrupulusokat támasztottak : összefér-e a mai idők komolyságával, hogy a közönség előtt megnyissák Thália kapuit. A skrupulusok azonban megdőltek azon, hogy a közönségre magára kell bízni: óhajt-e szórakozni is a háboros idők alatt és különösen azon a másik emberséges érven, hogy egy sereg derék magyar színész elől nem szabad elzárni a megélhetés útját. A vidéki városok színházainak eddigi menete mindenütt azt igazolta, hogy a színházra, mint szórakozó helyre ma inkább szükség van, mint valaha. A közönség mindenütt a színház létjogosultsága mellett döntött. Ami külömben természetes dolog is. Sohasem volt az emberek lelke annyira ráutalva a szórakozásra, üdülésre, mint a mai nehéz idők borzalmai között, amikor a háború ezernyi izgalmai a legnagyobb mértékben próbára teszik minden magyar ember idegeit, amikor állandó az idegölő, megfeszi tett izgalom, amikor tehát valósággal orvosságként hat minden szórakozás, ami a figyelmet az idegizgató eseményekről elvonja és a felzaklatott lelkeknek üdítő pihenést nyújt. Ezt igazolta eddig minden vidéki város, ezt olvastuk a Nagyszebenben és Békéscsabán megjelent lapokban is, ahol Kiss Árpád társulata eddig működött s ahol a színház pártolását a társulat elsőrendű erői, az összevágó előadások, jól megválogatott műsorok is nagyban kiérdemelték. Alkalmunk volt Kiss Árpád színigazgatóval beszélni, akitől különösen a szezon műsora iránt érdeklődtünk. A színigazgató kérdésünkre elmondta, hogy a szezont december 2-án a „Ferencz József azt üzente . . című énekes darabbal, a Király színház müsordarabjával kezdi meg. Az első hónapban bemutatja a háborús idők hazafias darabjait, amelyek közül megemlítjük a következőket: Mihály pópa lánya (Sas Ede), Előre (Vígszínház), Mindnyájunknak el kell menni (Vígszínház), Vörös ördögök (Népopera). Az első operett-bemutató a Napsugár kisasszony lesz. Ezenkívül a társulat betanulta és az eddigi állomáshelyeken sikerrel szinrehozta a következő uj darabokat: A csúnya ember, Pygmaleon, A tökéletes asz- szony (Lehár), Mozitündér, Ikrek a táborban. Az egyes bemutató előadásokat természetesen reprisek fogják tarkítani. Megemlítette ezenkívül az igazgató azt is, hogy a színház díszletei teljesen át vannak alakítva és újakkal kicserélve. Szatmár város közönsége mindig lelkes pártolója volt Tháliának. Igaz, hogy most nehéz időket élünk, gazdaságilag mindenütt takarékosságra vagyunk utalva, de viszont — mint már fentebb kifejtettük —• a megviselt idegzet, a felzaklatott lelkűiét minden kulturembernél megköveteli a magáét, ha mindjárt anyagi áldozatok árán is és igy mi azt hisszük, hogy a színház ez idén sem marad pártolás nélkül. nimm A hadikölcsön és a vidéki pénzintézetek. A hadikölcsön kibocsátása előreláthatólag azzal fog járni, hogy a pénzintézetektől a betétek egy részét elvonja. Ily körülmények között aggodalmat lehetett táplálni az iránt, hogy különöse» kisebb tőkeerejű vidéki pénzintézetek nem fogják teljes odaadással szolgálni e nemzeti fontosságú ügyet. Azonban a már eddig beérkezett jelentések is teljesen megcáfolnak minden ily irányú föltevést. Vidéki pénzintézeteink oly tömegesen jelentkeznek és kérik, hogy aláírási helyekül jelöltessenek ki, hogy immár biztosra vehető, hogy minden jelentékenyebb vidéki pénzintézetünk kölcsönjegyzés céljából a nagy közönség rendelkezésére fog állani. Örvendetes jelenség ez nemcsak abból a szempontból, hogy igy a kölcsönjegyzés helyei a legszélesebb néprétegek részére is könnyen hozzáférhetőkké váljanak, hanem azért is, mert ez teljesen alaptalanná teszi a hiedelmet, hogy a vidéki és kisebb pénzintézetek betéteik féltésében a hadikölcsön támogatásától tartózkodni fognak, sőt esetleg a betevő közönséget a kölcsön ellen próbálják hangolni. Vidékipénzintézeteink szolgálataik önkéntes felajánlásával hivatásuk magaslatára emelkednek és bizonyítják, hogy szűklátókörű, önző szempontok mellőzésével és pillanatnyi érdekek háttérbe szorításával képesek a nemzet nagy és egyetemes érdekeiért áldozatok árán is teljes lélekkel sikra szálni. E nagy készség másrészt amellett tanúskodik, hogy vidéki pénzintézeteink elég erősnek érzik magukat és betéteik egy részének esetleges elvonását nem tartják súlyosabb következményekkel járónak. A vidéki pénzintézetek eme magatartásának lehetősége a legszebb világot veti pénzintézeteink szolid megalapozottságára. Dr. Barna János levele a fogságból. Annak idején mi is megemlékeztünk róla, hogy dr. Barna János, a szatmári felső kereskedelmi iskola tanára, aki a nyári szünidőt Spanyolországban töltötte, hazafelé utaz- tában francia fogságba került. Dr. Barna ugyanis Barcelonába felült a Frederico nevű spanyol gőzösre, hogy haza jöjjön, de időközben kitört a háború, a gőzöst a franciák Toulonnál feltartóztatták és az idegen államok alattvalóit fogságba vetették. Dr. Barna János azóta okt. 26-án írhatott először Szat- márra a feleségéhez egy levelezőlapot. A Marseille-ben feladott levelezőlap nov. 9-én érkezett Szatmárra. Németül van Írva és dr. Barna János a címén kívül — valószinüleg a cenzúra miatt '— csak annyit ir benne, RIKSZÁPI vízzel vegyítve az ez idei termésű sa_ , _ _______________vanyubor kitűnő italt szolgákat. 1— ^ Tisztán a BIKSZADI GYÓGYVIZ hurutos b&ntalmak ellen páratlan Kapható mindenhol. Árjegyzéket küld kívánatra a Fürdőigazgatóság Bikszád
