Szamos, 1914. november (46. évfolyam, 264-293. szám)
1914-11-12 / 275. szám
XLV1 évfolyam. Szatmar, i91i. november 12vt A * K, • * ** Í ' A.-, POLITIKAI NAPILAP 19 -ip Jegyezzünk nemzeti kölcsönt! — Előkelő szakemberek a kölcsönről. — I. A sajtóban közzétett előzetes hivatalos tájékoztatás révén ma már mindenfelé eljutott a hire a kibocsátásra kerülő magyar hadikölcsön- nek és széles rétegekben általános érdeklődést keltett. Gazdasági életünk kiválóságai a lapokban megjelent cikkekben és nyilatkozatokban teljes sikert jósolnak a nagyon kedvező feltételek és a rendkívüli viszonyokkal számoló módozatok mellett ki- j bocsátandó hadikölcsönnek. Már is számosán érdeklődnek a jegyzések megkezdésének idő- j pontja és a kölcsönkibocsátás részletei iránt. A jegyzés időtartama előreláthatólag hosz- I szabb időre, valószínűleg egy hétre fog tér- jedni. A jegyzés időtartamának ilyetén meg- ; állapítása a torlódás elkerülése és a jegyzések sima lebonyolításának biztosítása érdé- i kében mutatkozik célszerűnek. Figyelemmel ! arra, hogy jelenleg a közönség körében je- j lentékeny összegek hevernek gyümölcsözet- | lenül és igy a közönség egy részének e be- j fektetésre szükséges tőkék — anélkül, hogy azok valamely más elhelyezésből vonatnának ki — rendlkezésre állanak: a közönség bi- j zonyára már az első jegyzési napon sietni ; fog megragadni az alkalmat, hogy heverő tőkéinek biztos és jövedelmező elhelyezést ; biztosítson, egyben szolgálván ezzel azt a nagyfontosságu nemzeti cél, amely a hadi- kölcsön minél fényesebb sikeréhez fűződik. . II. Nagy érdekek fűződnek ahhoz, hogy a hadikölcsön kibocsátása a háború miatt visz- szatartott és gyümölcsözetlenül heverő tőkéket is mozgósítsa. Szükséges tehát, hogy a kölcsönnek előnyös feltételei és a vele járó nagy kedvezmények minél szélesebb rétegek vonassanak be a kölcsönjegyzők soraiba. Ér- | tesülésünk szerint a miniszterelnök rendeletileg hívta fel az összes főispánokat a kölcsön érdekében való hathatós közreműködésre. Ugyancsak ily irányú rendeletet, illetve leiratot küldött a kereskedelmi miniszter a kereskedelmi és iparkamarához, a földmive- lésíigyi minister a gazdasági egyesületekhez és a gazdatársadalmi szervezetekhez, a - köz- oktatásügyi miniszter pedig az egyházi főhatóságokhoz. Az állam és társadalom szerveinek egyöntetű és összhangzó. lelkes tevékenysége a nemzeti kölcsön érdekében kétségtelenül nagy hatással lesz a, kölcsönjegy- zés eredményére. NOVEMBER CSÜTÖRTÖK Márton vt. III. A nemzeti kölcsön kibocsátásáról Lu kács László volt pénzügyminiszter a következőkép nyilatkozott a Fester Lloydban : A jelenlegi kölcsön nem csak hitelművelet, hanem nagyfontosságu politikai akció is, amennyiben szoros összefüggésben lévén a háborúval, az egész világ előtt dokumentálni fogja, hogy a magyar állam nemcsak katonai téren, hanem a pénzügyi készenlét terén is megállja helyét. A nagyközönség készségében a jegyzést illetőleg nem szabad kételkedni. Nem áldozatról van szó, hanem csak arról, hogy a háború alatt kötött- és részben terméketlenségre Ítélt tőkék átmenetileg más formában legyenek lekötve, mely lekötés a biztonságot illetőleg a jelenlegivel ^legalább is egyenértékű kamatozását illetőleg azonban határozottabban előnyösebb. Ullmunn Adolf, főrendiházi tag, a Magyar Általános Hitelbank vezérigazgatója ugyancsak a Pester Lloydban a következőkép vélekedik: Külföldi államok jól bevált példáját követve kormányunk 6 százalékos tipusu kölcsön kibocsátásán határozta el magát. A kibocsátó árfolyann alapján a járadékköt- vényék 6‘18. százalékot fognák jövedelmezni, de ha tekintetbe vesszük, hogy a szóban forgó címletek 6 évi felmondás után névértéken visszaváltatnak, akkor kamatozásuk tekintettel a tényleges félévi szelvény esedékességre 6. 69, százalékra emelkedik. A kormány elhatározása, hogy nem pénztárjegyeket, hanem járadékot hoz kibocsátásra, feltétlenül helyesnek . mondható, Lánczy Leo, v. b. t- t, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elnöke Az Újságban a következőket írja: Kell. hogy az ország bebizonyítsa, hogy a modern Magyarország most át van hatva attól a meggyőződéstől, hogy amint életét és. vérét föl kell áldoznia állami létünk fentar- tására, úgy azokat az anyagi eszközöket is elő kell teremteni, melyek e küzdelem megvívásához föltétlenül szükségesek. Nem áldozatról van szó! Nem áldozatot igényel az állam tőlünk, hanem ellenkezőleg módot nyújt arra, hogy megtakarított pénzét oly kamatozás mellett helyezhesse el, amilyet még az utóbbi évek megdrágult pénz viszonyai mellett sem voltunk képesek hosszú időre állandóan elérni. Az uj járadék-kötvények megszerzése mindenképpen nagyon előnyös műveletnek bizonyul. IV. Wekerle Sándor „Az Est“-ben meleghangú szakavatott cikket közöl,a magyar hadiköl- csönről, amelyben e nagy pénzügyi kapacitás többek között ezeket mondja: y A „vitáin et sangvinem séd avenam non‘; régi jelszó abban a régi időben sem birt belső igazol.tsággal, ma meg éppen tarthatatlan állapotokat teremtene. Ma, midőn a háború s különösen a mi háborúnk a nemzet legnagyobb "erőkifejtésének a tüzpróbája, amelyben erkölcsi és anyagi erőnk egészét visszük a küzdelembe, eredményt csak úgy várhatunk, ha a pénzszükségletek előállításában a nemzet egészére támaszkodunk. Első sorban ugyan a tőkeerős vagyonosoknak nemcsak erkölcsi kötelessége,, hanem tisztességi feladata, hogy rendelkezésére álló tőkéit még áldozatok árán is a nemzet nagy erőkifejtésépek támogatására bocsássa, de igazában a támogatás valódi erőforrásaiban, a széles néprétegben kell a kérdés nagy fontosságának meggyőző tudatát felkeltenünk. Nemcsak a nagyobb, hanem a kisebb, pénzintézeteknek is hazafias feladata, hogy előmozdítsák és népszerűvé tegyék a tőkeelhelyezésnek azt a nagy átalakulását, amelyet ma nemcsak közgazdasági, hanem kiváló politikai érdekek tesznek sürgősebben szükségessé. Jó lélekkel, igaz tudattal munkálkodhatik ma mindenki e cél elérésében, mert uj kölcsönével az állam nem áldozatot követel, hanem előnyös és biztos viszontszolgáltatással fizeti meg azt a készségét, axnellypl nemcsak; az állami -érdeket szolgálja, hanem általános közgazdasági helyzetünknek és saját tőkéjének biztonságát is növeli az, aki a kölcsön sikerét előmozdítja. gfiőnyomugás a déli harctéren. Budapest, nov. 11. „Az Est“ jelenti: Szerbiában a Drinával párhuzamosan haladó hadiut Ljesnicáig a kezünkben van. Badovinát, Prnjavot és Novoselot elfoglaltuk. A Ljesnicától délre működő seregünkkel egyesültünk. A vasúti vonalakat Sábáétól Ljesnicáig birtokunkba vettük. (M. T. I.) Tűzifái olcsó napi a ban süli házhoz Wenheiiner-faraktár. ' * Faraktár pályaudvarral azembsn. — Telő fon: 2—69. sár- m. fillér. Lapunk ntd szánta ^ oldal. fillér,\
