Szamos, 1914. október (46. évfolyam, 233-263. szám)
1914-10-18 / 250. szám
(1914 október '8. 250. szám. SZAMOS 3. oidai. ad, a rendelet egy későbbi fejezetében cso- porositja. Két hónapi moratóriumot engedélyez az uj rendelet azokra a pénztartozásokra, emeljek 1914. évi szeptember hó 30. napja után 1914 évi nov. hó 30. napjáig bezárólag lejártak és amelyek 1914. évi augusztus 1. napja előtt kiállított váltón, kereskedelmilutal- ványon stb. alapulnak. A halasztás idejére a kikötött vagy a törvényes kamat felszámítható. (1. §.) A váltó birtokos az 1914. augusztus hó 1. napja előtt kapott kitöltetlen váltót csak úgy jogosított kitölteni, hogy a váltó halasztás alá essék. (2. §.) 11. Halasztás alá nem eső pénztartozások. A jelen rendelettel adott újabb halasztás alá nem nem esnek: 1. az állami adósságok, 2. zálogleveleknek és óvadékképes kötvényeknek címletei és szelvényei, 3. a törlesztéses záioglevélkölcsönöknek folyó kamatai és törlesztő részletei a jel zálogadóssal szemben, 4. a közüzemeknek használatáért fizetendő dijak, 5. olyan pénztartozások, amelyek az adóst a Vöröskereszt Egylettel szemben vagy a hadbavonultak hozzátartozóinak segélyezésére rendelt alappal szemben terhelik, 6. a biztosítási ügyletből eredő egyes tartozások, 7. a tartási és életjáradékok, 8. a bértartozások, kivéve, ha a kötelezett fél katonai szolgálatot teljesít vagy a katonai szolgálatot teljesítő egyénekkel egy tekintet alá esik esnem részesül szolgálati vagy alkalmazási viszonyból folyó rendes járandóságaiban vagy legalább lakpénzben vagy lakbér céljaira nyújtott közsegélyben, 9. a haszonbértartozások, 10. a szolgálati szerződésekből eredő tartozások, 12. megbizásból és más hasonló személyes munkateljesítményekre irányuló szerződésekből eredő költségek és díjtartozások, amennyiben 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt végzett munkateljesítményekért járnak — huszonöt százalék erejéig (Ideértendők az orvos, ügyvéd, mérnök, alkusz, ügynök dija.) 12. Áz adós köteles az 1914, évi augusztus hó 1. napja előtt részére szál litott ingó dolgok vételárából vagy az u. e nap előtt részére végzett ipari munkateljesítmények ellenértékéből havonként, ha a tartozás lejárt, 10—10olo-ot törleszteni. A lOo/o mindig az egész tartozás után számítandó. Az első részlet a lejárat napján és ha a lejárat az \1914. évi október 15 napja előtti időbe esik, október 15 napján fizetendő. 13. A munkavállaló alvállalkozójának a 12. pont szerint abban az arányban tartozik fizetni, amelyben a munkavállaló a teljesített munkáért pénzt kapott. 14. Az 1914. augusztus 1. napja előtt kötött szerződésektől való elállás vagy az azok nem teljesítéséből eredő pénztartozások fizetendők. (4. §.) (Folyt, köv.) Az oroszok akoaszlatinai szereplése. Szatmár, okt. 17. Aknaszlatina község Máramarossziget közelében a Tisza jobbpartján fekszik. Közte és a város között folyik a Tisza vize és terül el Faluszlatina. Ha a hídról a jobb partra érünk, előbb Faluszlatina hosszú utján kell áthaladnunk és amint az ut fel hegynek vezet, a magaslat tetején találjuk Aknaszlati- nát, a hires bányatelepet, amely nyaranta a szigetieknek egyik kedves kiránduló helye. Mikor az oroszok Máramarosszigetet megszállották, Ak uszlatinára is eljutottak, de itteni szereplésük sem tartott tovább mint Szigeten. Ennek a pünkösti királyságnak történetét Kovács Ferenc szemtanú, Aknaszlatina érdemes jegyzője a következőkben adta elő: Folyó hó 2-án, az emlékezetes pénteki napon délután édes apám Szigetről átszaladt hozzám, hogy felszólítson a menekülésre. De erről szó sem lehetett. Egyrészt ugyanis állásomból kifolyólag köteles voltam községem érdekeinek megvédésére az utolsó percig kitartani és az esetleges muszka inváziót is bevárni, de másrészt még akarva sem menekülhettem volna már, miután Szigetről az utolsó mentő vonat is elment és a menekülés útja el volt zárva előlem. Az érte’miség közül négyen maradtunk a faluban: a róm. kath. plébános, a gyógyszerész, a községi biró és én. Mindnyájan feszülten vártuk a bekövet- kezendőket. Egyszerre észrevettük, hogy Kabola- Polyána fürdő felől valamilyen katonaság közeledik. Gyógyszerészünk látócsöven keresztül megállapította, hogy saját katonáink jönnek. Eközben a községi biró azt jelentette, hogy az oroszok már a falu alatt vannak, amire hárman : a plébános, a patikus és én a mintegy 3—4000 főnyi orosz katonaság elé mentünk és felkértük a parancsnokló tisztet, hogy a községet kíméljék, mert ott csak békés polgárok laknak s katonaság nincs. Az orosz kapitány meg is Ígérte, hogy a falunak nem lesz bántódása. Amint az oroszok a község házához értek, előállott egy 50 év körüli ruthén asz- szony és elárulta az orosz kapitánynak, hogy a kabola-polyánai erdőben magyar katonák tartózkodnak. Az orosz parancsnok erre mintegy 3—400 főből álló járőrt küldött ki a magyar katonák lefegyverzésére, ami meg is történt. A ruthén asszony árulása folytán igy 75 magyar népfelkelő került az oroszok fogságába, — de csak rövid időre. Ezután az orosz katonák leszereltek, bekvártélyozták magukat és saját muníciójuk s a község őrizetére hármonkat rendeltek ki polgári őrök gyanánt: a plébánost, a patikust és engem. A tisztikar a plébános lakásán, a templom szomszédságában ütött tanyát. Itt otthonosan berendezkedtek, vacsorát főzettek és megkezdődött a pezsgőzés és borivás a magukkal hozott készletből. A vacsorához minket is meghívtak, de vacsora után újból kiküldtek a muníció önzéséhez, amit orosz katonákkal együtt teljesítettünk. A tisztek ottlétük egész ideje alatt mulatoztak. Az oroszok bevonulása után a faluban lakó ruthének rögtön fosztogatni kezdték az elmenekültek lakásait, különösen a kincstári épületekben levő hivatalnoki lakásokat és minden értékes holmit elraboltak. Az orosz katonák csak élelmiszereket harácsoltak. A rablás láttára panasszal fordultam a parancsnokhoz rendcsinálás végett, mire azt felelte, hogy nagyon sajnálja az esetet, de miután az ő katonái nem rabolnak, arról nem tehet, hogy a mi embereink garázdálkodnak. Az oroszok megérkezésük után 10 ágyút állítottak fel a bányák mellett és egy legelőterületen lövészárkokat is készítettek maguknak. Ilyen volt a helyzet keddig, f. hó 6-ig, amikor nálunk is megkezdődött az ütközet. A mi katonaságunk három oldalról támadta az oroszokat. A csatát, mely esteli 6 óráig tartott, a pap, gyógyszerész, biró, kisbiró ‘és én az utcán egy hársfa mögül végignéztük. Közben elfütyölt mellettünk egy "néhány golyó. Egy shrapnell leszakította házam egyik szögletét és a templom falát is megütötte. Lassanként az oroszok megkezdték a visszavonulást, de elmenőben még köszöntőleg intettek felénk. Amint az oroszok elvonultak, a mi katonáink nyomban bejöttek a községbe és lefoglalták az oroszok által otthagyott 200 mázsa zabot, 27 lovat, nagyszámú orosz fegyvert és foglyul ejtettek egy sebesült orosz tisztet, akinél 12,000 korona értékű orosz és magyar pénzt találtak. Az ütközetben katonáink csekély veszteséget szenvedtek és a 75 népfölkelőnk az orosz hadifogságból kiszabadult. Az áruló ruthén asszonyt katonáink elfogták és Szigetre kisérték. Az oroszok ottlétükben a sóbányák gépeit összerongálták és visszavonulásuknál a Szigetre vivő Tisza hidat több helyen felgyújtották. A hidégést azonban a faluszlatinai biró eloltotta, miközben több súlyos égési sebet szenvedett, a bányagépeket pedig azóta már teljesen helyreállították. Lukácsovits ara csal fest, Isse» TISZTIT 15 Várdomb-u. 21 polenai gyógyvíz! Term, égvényes savanyuviz-forrás. Különle- ges szer gyomorbaj és köszvény ellen. Kitűnő izü, igen üdítő ásványvíz. Tejjel vegyítve a 9 legfőbb nyálkaoldó szer. Borral vegyítve a legjobb frőees. Kapható mindenütt. — Főraktár : Keres/eedelmi részvénytársaság Szatmár.
