Szamos, 1914. október (46. évfolyam, 233-263. szám)
1914-10-14 / 246. szám
SZAMOS (i»U október :4. 246. szám.) 0<Cűi. LEGUJAB1. A nyugati harctérről. Berlin, okt. 14., éjjel 1 óra. A nagy főhadiszállás jelenti tegnap délelőtti tiz órától. A nyugati hadszíntérről nevezetesebb hir nincs. Az ellenségnek Soissontól keletre történt heves támadásait visszautasítottuk. Az argonnei erdőben állandóan elkeseredett harcok folynak. Csapataink sűrű cserjében rendkívüli nehéz terepen a várháború minden eszközével lépés - ről-lépésre kiküzdik az előnyomulást. A franciák szívósan ellenállának, fákról és fákon elhelyezett gépfegy vérekből lőnek és az emeletszerüen elrendezett lövészárkok mellett erős várszerü árkokat is berendeztek. A francia hadvezetőség részéről a csapataink ellen a veu- rei sikerekről terjesztett hírek valótlanok. A hadifoglyok nyilatkozatai szerint a csapatokkal közölték, hogy a németek megverettek és Metz több erődje elesett. Ezzel szemben az a tény, hogy e vár csak úgy, mint eddig, birtokunkban van. St. Michielnél levő hadállásaink ellen intézett heves francia támadásokat mind visszavertük. Antwerpeni hadi zsákmányunk még ma sem tekinthető át. A Hollandiában lefegyvérzettek száma megközelithetőleg 28,000, köztük 2000 angol. Antwerpenben az épületekben csekély kár esett (Miniszterelnökségi saj tóosztály.) Az angol-belga katonák menekülése. Berlin, okt. 13. A „Berliner Lokalanzeiger* jelenti : Ostende előtt nagy angol floiia jelent meg avégből, hogy a menekülő an • gol-belga katonaságot felvegye. (M. T. I.) ár ]fii . £fp|i(11 fehérnemű és vegytisztító tetefie (^jzűlítiűp SPetÖ/i-kóz. ynerez/scyán mellett. £z.ép es jó rn.un.kaj. Pontot kiszolgálás. A nemzetközi fizetések a háborúban. Szatmár, okt. 12. A világháború durva kézzel nyúlt bele a nemzetközi kereskedelmi és forgalmi viszonyok finom szövetű hálózatába. Olyan összeköttetéseket tépett szét, melyekről azt hittük, hogy örökéletüek, mint maga az emberiség. Az áruforgalom és ’a hitelforgalom teljesen megbénult. Az előbbi a szállítási nehézségek, az elkobzás veszélye és a kiviteli tilalmak következtében, az utóbbi pedig a moratóriumok és a tőzsdék bezárása miatt. Fizetéseket külföldi üzletfelek részére senki se akar teljesíteni, viszont mindenki igyekszik kintlevőségeit bevonni és hitelpapírjait pénzzé tenni. Az egész világon úgy a hadviselő, mint a semleges államokban mindenki arra törekszik, hogy a saját fizetési készültségét erősítse. A hitel, mely rendes időben a nemzetközi pénzforgalmat olyannyira pótolja, megszűnt. Ismét a pénzforgalom tűnik elő az ő legprimitívebb formájában. Az arany lett ismét az első és egyetlen nemzetközi fizetési eszköz. Csakhogy a rendelkezésre álló aranymennyiségek nem elegendők az egyes államok közt fennálló hitelösszeköttetések likvidálására, minthogy minden ország féltékenyen őrzi aranykészletét, melyre valutájának fizetési ereje van fölépítve. Még azok az országok is nehéz helyzetben vannak, amelyeknek külföldi követelései és tartozásai egymást egyensúlyozzák. Ugyanis a követeléseik a moratóriumok következtében el vannak zárva, vagyis kiegyenlítésre nem használhatók fel. Így például a francia bankok 250 franknál nagyobb fizetéseket nem teljesítenek, Olaszországban pedig minden követelésre jhavonként legfeljebb 5o/o-ot fizetnek. Az ezekre a bankokra szóló utalvány^1' ' ehát nem honoráltatnak. ' Németország ezzoi az önkénnyel szemben úgy segített magán, hogy a német adósokat a külföldi fizetések alól felmentette. A semleges államok azonban abban a kényszer- helyzetben vannak, hogy az előlük elzárt követeléseket készpénzfizetéssel kell pótol- niok, minthogy a külföld se bankváltókat, se nemzetközi értékpapírokat fizetésül el nem fogad, miután azokat nem lehet pénzzé tenni addig, amig a hitelforgalom és a tőzsde szünetel. Még kedvezőtlenebb helyzetben vannak azok az államok, melyeknek fizetési mérlege a háború kitörése idején erősen passzív volt és amelyek természetesen felszóllittattak, hogy tartozásaikat azonnal fedezzék. Ez áll az összes délamerikai államokra, amelyek a háború kitörésekor amugyis válságos helyzetben voltak és amelyek most képtelenek fizetési kötelességeiknek megfelelni. De áll ez az Egyesült Államokra nézve is, amelynek szempontjából a háborús válság a legkedvezőtlenebb időben tört ki. Ugyanis az Egyesült- Államok az európai pénzpiacokon minden nyáron erősen el vannak adósodva. Az Unió j finánciális viszonya Európához rendes körül- j mények között úgy alakul, hogy Londonban állandóan emelkedő, julius vagy augusztus havában a maximumot elérő összegekkel tar- j tozik, melyeket azután ősszel, az exportszezonban, gabona- és pamutokmányokkal törleszt. Az idei év nyarán Amerika eladósodása a rendesnél nagyobb méreteket öltött, mert az ottani vasúti krízis következtében az európai piacok Newyorkban nagy értékpapír- eladásokat eszközöltek. A háború kitörésekor Amerikának alig voltak követelései Európában, mig a kötelezettségei óriási összegekre rúgtak. Minthogy pedig ezeket a hajózás szünetelése következtében árukkal nem tudta fedezni, kénytelen lett volna adósságait készpénzben fizetni, vagyis Európába nagymeny- nyiségü aranyat küldeni. Csakhogy a dollárértékek visszaözönlése következtében már az előző hónapokban is sok aranyat kellett Londonba és Párisba expediáim. Ezek az aranyküldemények julius végéig 125 millió dollárra rúgtak, úgy hogy a további aranyküldés az amerikai valutát gyengítette volna. Eme veszéllyel szemben a kincstár vonakodott tovább is aranyat adni a bankoknak, melyeknek arany rezervál már amúgy is a törvényes minimum alá csökkentek. A bankok tehát nem küldhették több aranyat Európába, mire olyan fizetési krízis következett • be, mint aminőt 1907-ben láttak. A Londonban lévő néhány követelésért valóságos harc indult meg a bankok között, melyek londoni váltókért font sterlingenként 7 dollárt fizettek, vagyis 45o/o ázsiót adtak. Hasonló volt a helyzet Kanadában, ahol sterling váltókért 30o/o ázsiót fizettek. Azt látjuk tehát, hogy most amidőn a nemzetközi forgalomban se a bankjegynek, se a többi hitelpapírnak nincsen értéke, a külföldi fizetések kiegyenlítése csak fennálló követelések megvásárlásával, vagy pedig aranynyal eszközölhető. Minthogy azonban az arany most gyorsan nem szállítható, de a szükséges mennyiségben nem is áll rendelkezésre, a meglévő külföldi követeléseknek egyszerre nagy értékük lett, melyet a konkurencia sok esetben fantasztikus magasságra hajt fel. És emellett az egyes országok valutája nem is játszik szerepet. Ez kitűnik abból is, hogy ugyanabban az időben, amikor Amerikában a font sterlingért nagy telpénzt fizettek, vagyis a dollárnak jelentékeny diszázsiója volt, ugyanakkor Berlinben amerikai váltókért többszázalékos felpénzt adtak. Ki az a Bobrinszky ? A cár abban bizakodván, hogy Kelet- Galicia örökre az ő birtokában marad, polgári kormányzót nevezett ki Lembergbe Bobrinszky Vladimir, az ösmert pánszláv agitátor személyében. Bobrinszky a pravoszláv eszmének egyik legfanatikusabb agitátora. Évek óta dolgozik azon, hogy a ruténeket megnyerje a cárátusnak és ő szította bennük a lengyelek, a katholikusok és a zsidók elleni gyűlöletet. Elnöke a moszkvai pánszláv ligának és titokban ő alapította a Galickaja Russ cimü egyesületet, amelynek az lett volna a célja, hogy Galíciában az orosz irredentizmust terjessze. Pénzzel és pópákkal dolgozott ez az egyesület és Bobrinszky, — akit emiatt felségárulás címen el is ítéltek Ausztriában, de büntetése elől külföldre szökött — személyesen járt Galíciában és ott izgatott Ferenc József, a monarkia és a lengyelek ellen. A gróf neve az idei télen szerepelt újra. Tanúnak jelentkezett a máramarosszigeti rutén pörben, amelynek fövádlottját, Kabalyuk Alexej atyát, vallási és politikai izgatásért négy és fél esztendei államfogházra Ítélte el a magyar bíróság és most a debreceni fogházban van. Hogy mennyire helyesen, azt csak a mostani események bizonyítják igazán. Emlékezetes, hogy ezen a napon, amikor ennek a pörnek a kir. ügyésze vádbeszédet mondott, történt az ösmeretes debreceni bombamerénylet, Miklóssy István gkath. püspök ellen. A magyar hatóságok végtelen lovagiassággal megengedték, — hogy az elitéit, de még nem bűnhődött gróf Bobrinszky salvus conductussal Magyarországra utazhasson, sőt a bíróság túlságos elnézése azt is megengedte, ura csal; fest, basen rtszrír 15 Várdofflb-u.21