Szamos, 1914. augusztus (46. évfolyam, 174-202. szám)
1914-08-30 / 201. szám
XLVI. évfolyam. SzatmáF, 1914. 201- számM I /ír i I 1 PÖUTIM&í NAPILAP n« »’Bit« b b BI1X8ÍKCÜ a s*a »as EBaiSä3«Hsi»B0ä a asüs*swaB«;*i*BS s s£sa,*sM»űBis«t!s it zsataHBAtídianiiisi ütsiiaBillim Ha Utt ifi, irta : DR. RATKOVSZiíY V1NCZE. Nem akarunk poliíiz 1- ni. Nem keresünk pártszempontokat. Nem akarunk vitatkozást kelteni. — Sokkal nehezebb időket élünk, semhogy ilyesmikre gondolni is szabad lenne. Nem a pártok álláspontjait latoig ttjuk. Idő sincs most erre. Egy szempont van előttünk és ez az egyetlen szempont kell legyen minden m gyár állampolgár előtt: A nemzet, az í.rszág egyetemes közérdeke. Nem akarunk még figyelmeztetéseket sem tenni, hogy ime Károlyi Mihály és az ellenzéki pártok kikkel akartak szövetkezni. Az oroszokkal és franciákkal, akik most teljes egészében kimutatták, hogy megvetnek és gyűlölnek bennünket, hogy a mi országunk Romániával egyetemben csak útjában állott nagyhatalmi törekvéseik és mohó kapzsiságuknak. Hogy az ő részükről felénk való közeledés csak taktika, cselfogás volt, hogy majdan mi is elcsigázott,kancsukázott rabszolgák legyünk a szent atyuska pohos birodalmában a finn és lengyel testvérek mintájára. Nem akarunk rámutatni, hogy hasonló rövidlátás vezette az ellenzéki pártok majdnem minden ténykedését. Nem akarunk felhozakodni azzal és hasonlókkal, hogy például élet-halál harc jeligéjévé tűzték a magyar vezényleti nyelv kérdését, amely most — mint katonák bizonyítják — nem quadrál a szükséges coo- péraciok létrehozása közben. S nem akarjuk fejtegetni, hogy az előretolt ellenzéki célkérdések legnagyobbrészt olyanok voltak, amelyek fontossága egészen másodrendű, s amelyek elérése egy ország gazdasági jólétevei, ipari és kereskedelmi előrehaladásával majdan önként adódik. Nem politizálni akarunk. De egyre rá kell mutatnunk. Rá kell mutatnunk arra, hogy az idők, a történelmi rettenetes órák igazolják Tisza Istvánt s a benne bízókat; igazolnak minket. Vájjon, hogy állanánk most, ha nincs Tisza István, de oroszok és franciák felé nézdegélő koalíciós kormányt talált volna uralmon a háború kitörése ? Vájjon lenne-e elég képzett és megfelelő haderőnk, ha nincs a junius 4-e ? Vájjon, nem lenne-e belső lázongás most, ha Tisza István be nem látja, hogy a nemzetiségi kérdést rendezni kell, s tehát meg kell kezdeni velők a tárgyalásokat ? Vájjon, hogy állanánk, ha a háborút nem rend, -— hanem absolut többséggel nem biró, egymáson keresztül-kasul kavargó, obstruáló, s tehát komoly munkát végezni nem tudó pártok marakodása előzi meg. mint ahogy a római birodalom összeomlását is ilyen zavaros széthúzás tette tönkre. — Nem akarunk politizálni. De ege bizonyos. Tisza Istvánt igazolták az idők. S főleg igazolták abban, hogy nemcsak a magyar nemzet főtámasza a dinasztiának, de fordítva is áll a tétel, a magyar nemzet is a többi ellenséges óriási kolosszusokkal szemben a maga kicsiségével csak úgy élhet és fejlődhetik tovább, ha ! teljes hűséggel és loyalitással áll a királyi | család mellett. Bízunk benne, hogy majdan, a di- I csőscges háború után, meg fogja lelni a : nemzet egész egyeteme az okokat és le- ! vonja belőle a konzekvenciákat. Isi! sül orosz Ilii. 2000 orosz fogoly. Gross forradalom. Ázsiában és Afrikában is folyik a háború. Orosz az orosz ellen. Kiakó, aug. 29. Kaliscból jelentik, hogy Varsó és Prága nevű külvárosa között a va FSói forradalmi bizotság1 egy orosz katona vonatot felrobbantott. Több tiszt és 150 közlegény meghalt. « Á galíciai csaták hírei kedvezők. Budapest, 1914 aug. 29. A munkapárti körben tegnap este Tisza István a párt tagjaival közölte, hogy a legfrissebb hirek a galiciai nagy csatáról egytöl-egyig kedvezőek és mindenképpen bizalomra és reménységre adnak okot. Hadszállásunk alapjaival meglehetünk elégedve. Persze, ami a végső" döntő eredményt illeti, türelemmel" kell lennünk, hiszen olyan óriási területen lezajló csata, mint amely az északi harctéren folyik, esetleg még néhány napig is eltarthat. Türelemmel keli lennünk, de ennek a türelemnek előre láthatólag meg lesz a gyümölcse. A képviselők nagy megelégedéssel logadták Tisza nyilatkozatát. Ä németek elfoglalták Petrokaut. Budapest, 1914. aug. 29. Krakkóba érkezett lapjelentések szerint a németek megszállták Petrokaut városát, a Czenostochowa—Varsói vonalon. Vilmos császár 0 Felségéhez, Bécs, 1914. aug. 29. Német császár rendkívüli meleghangú táviratban megköszönte királyunknak Maria Terézia renddel való kitüntetését, közli a királlyal, hogy a krasuici győzelemnél tanúsított hősiesség méltánylása és nagyrabecsülése jeléül a «pour le menté rendjelet adományozza» a királynak. Komáid vezérkari főnöknek pedig vaskeresrt első és második osztályát. A király erre a táviratra szintén rendkívüli meleg hangban válaszolt. á németek elfoglalták ianovillert, Berlin, 1914. aug. 29. Nagyvezérkar jelenti Manoviller, Lü- nevillétól keletre, a legerősebb Francia záreröd a németek birtokába jutott. Az oroszok második óriási veresége. Berlin, 1914. aug. 29., éjjel 12 óim. A német nagy vezérkar jelenti : Poroszországi csapataink Vindenburg tábornok vezetése alatt egy orosz sereget, mely öt hadtestből és három lovashadosztálybői állott és amely a Narew folyó irányában nyomult előre, Gilgenburg és Orielsrburg környékén három napig tartó csatában megvertek. Csapataink most a határon túl üldözik az ellenséget. (A németek ezen győzelme párosul a mi krassniki győzelmünkkel, ahol hat orosz hadtestet vertünk szét. Még e.gy pár ilyen győzelem és az orosz hadsereg megtörik.) Ili a csata mindenfelé. Berlin, aug. 29. A csingiani németeket sikerült semleges kínai területre vinni. Cdngtaninál a japán flottával folyik az ülközet. Ara fillér.
