Szamos, 1914. július (46. évfolyam, 147-173. szám)
1914-07-28 / 170. szám
(1914 julius 28. 170. szám.) SZAMOS 5. oldaL Nevetségesnek látszik az ostoba vád, de akadhat könnyen hivő ember, akit ez az ostobaság is elijeszthet az ízletes virág- komlós kenyértől. És Konstatinoviesnak bántja az emberi önérzetét is az ilyen alávaló támadás. A híresztelésekhez hozzájárult még az is, hogy tegnap 480 zsák lisztet szállíttatott el pinceraktárából a közraktárba. Rosszakarói azt kezdték terjeszteni, hogy a hatóság viteti el a lisztet, mert megtalálták benne a mérget. Holott azért szállították el a nagymennyiségű kenyérnek valót, mert nem volt jó és Konstantinovics rendelkezésére bocsáj- totta annak, akitől vette: a ceglédi malomnak. Végső elkeseredésében hozzánk fordult Konstantinovics és bennünket kért fel, hogy írjuk meg, hogy nemcsak nem szerb nemzetiségű, de bulgár lévén, halálos ellensége Szerbiának, aki már lakott is Szerbia területén s azért költözött el onnan, mert felszólították, hogy legyen szerb állampolgár, de ő ezt megtagadta. — Hiszen alig várom, hogy az Isten j segítse a magyar fegyvert, hogy kivégezze a j szerbeket a föld színéről, — mondja Kon- ; stantinovics Demeter, akiről készséges öröm- ! mel közöljük, hogy magyarbarát bulgár em- j bér, jobban mondva: bulgár származású ! magyar és igaztalan, gonosz dolgot cselekszik, aki őt, mint szerbet, bántja. Amerika vág Ausztrália: _ egp tnegg, Banális történet a fjuöyadi- ütcóból. A „Szamos“ eredeti tudósítása. — Szatmár, julius 27. A Hunyadi-utca vége a szegénysorsu kis egzisztenciák tanyája. Sok jó ember lakik benne, sok haszontalan, léhütő. A folyton ki- csinyedő házak során járva, kisebbnek látszik ez a kis város, mint amilyen valójában. Egyik szürkére meszelt ház szomorú hangulatú szobájában mesélték el nekünk az alábbi történetet. A nevek mellékesek, az időpont sem fontos. Nem fontos különösképpen azért, mert nagyon megkértek bennünket rá: ne Írják meg névvel, dátummal az esetet. Még megtudhatná valaki a szégyent és ha megtudja, sajnálkozni fog a szereplő személyeken. Az ember pedig eltűr mindent, nyomort, igazságtalanságot, szenvedést, csak éppen az ellen protestál, hogy sajnálkozzanak rajta. A késő esti homályban így hangzik a szomorú história : — Elvitték a fiút. Nem akart menni, elvitték. Szépet beszéltek neki, jóval, jobbal kecsegtették és a fiú hajlott a szóra, velük ment. — Harmadnapra jött a levél, az első. Tessék elolvasni: Ides anyám, itt vagyok bécsbe, ha megérkesztünk oda megint írni fogok. It nagyon jó és szép, mert a sok ház mind magas. Ides anyám ne sirjék haza megyek majd ha pénz lenz a zsebembe. Azt mondja Béni lesz pénz csak várjak türelemmel. .. — Aztán kiért a fiú. Sokáig nem irt. Nyugtalankodtam nagyon. írtam neki sok levelet. Nem irt. írattam is neki, a szomszéd asszony deák fia rá is ijjesztett, hogy beteg vagyok, jöjjön haza. Nem jött, nem irt. — Tavaly karácsonyra küldött aztán 30 forintot „Osztráliából“. Nagyon megörültem a pénznek, meg annak főképpen, hogy él a fiú. Aztán megint nem jött egy sor irás sem. A tavaszig nem jött. Csak most, nem rég, ez itt, angol nyelvben. Az angol nyelvű gépírásos levelet elolvasom. Szomorú, kétségbeejtő. Tiz évi kényszermunka. Nehéz, súlyosított kényszer- munka! Utána haza deportálják és itthon a katonai hatóság vonja majd felelősségre a hiszékeny kivándorlót. * * i Eddig a mese. Eddig e zokogástól meg-t megakasztott banális história és nincsen toll, amelynek bátorsága volna kommentálni e jámbor és együgyű történetet. Egy tizennyolcéves sihedert a sima nyelvű rábeszélők kicsalnak a messzi világba. A fiú kimegy. Mindegy már neki, akárhová: Amerikába, Ausztráliába. Ott mesz- sze, ugylátszik, nem tartotta be az idő és a sors a bájos reménységek álmait. Az elkeseredés mindinkább úrrá lett a könnyüvérü és merész fantáziájú egyermekemberen, kiakarta korrigálni a sors mostohaságát. Gyilkolt. Banális. Szomorú. És nincs tovább. A mindent okosan és véglegesen megoldani kívánó emberi elme azonban nem elégszik meg a történet ilyetén színtelen befejezésével és, mint egy drámairó, kiegyenlítő expediens után kutat, — Mit kellett volna vájjon tenni és ha semmi okos nem jut az eszünkbe, mit kell vájjon a jelenben tennünk, hogy a tizennyolcéveseknek hasonló tragédiáit ne mesélgethesse a Hunyadi-utcai anyóka ? Hol a hiba voltaképpen és hogyan kell ezen a rettenetes hibán segíteni ? . . . Világesemények előtt állunk és ilyenkor nem tudunk a kis emberek bajával foglalatoskodni. Háborús napokra, hetekre, hónapokra van kilátásunk, hogyan tudjunk most a kivándorlás problémáján elmélkedni? Most nincs időnk rá és ha tavaly ilyenkor szóvá is tettük még és tették a számot- tévő nagy fővárosi lapok is valamennyien a kivándorlás kérdése rendezésének szükségességét, nem teszik már ma, mert a mai napon a belpolitika átkos és kicsinyes széthúzásairól, az ellenzék rakoncátlankodásáról és a magas diplomácia cselvetéseiről kell a szenzációkra éhes közönségnek beszámolni. Valamit azonban tenni kell, mert ez az állapot az anarchia rettenetességeínél is rettenetesebb. A Hunyadi-utcai tragédiák közül alig egy-kettő ha nyilvánosságra kerüi és Amerika éppen ezért, a tudatlanok és szük- látkörüek előtt még ma is csupán és kizárólag a boldogulhatás Édenkertje. Nemcsak az emberekben, a kivándorlókban, rejlik a hiba, nemcsak emigránsok könnyenhivésének betegségére kell orvosságot keresni, hanem meg kell gyógyítani az országot, a vármegyéket, a járásokat, a községeket valamennyit,' mert régi tanulság, hogy nincsen olyan ember, aki a maga jószándékából kimenne a minden boldogságok gyümölcsétől roskadozó fákkal beültetett paradicsomból, de bizonyság az is, hogy nincsen olyan ember, akit vissza lehetne tartani a pokol kínjaiban, ha menni akar és ha van olyan hely, ahol a pokol szenvedései, az élet, ha rózsásnak nem is rózsás, de legalább tűrhető. A kivándorlás érdekében kérünk már egyszer valamelyes akciót és a kivándorlás megakadályozásának programmjával alakuljon meg már egyszer valamelyes egyesület — de diszgyülés, bankett és tisztikar választás nélkül. HÍREK A tiszántúli ref. egyházi értekezlet. Debreczenből Írják nekünk: A tisztántuli ref. egyházi értekezlet uj alapszabályai értelmében most alakította meg uj tisztikarát egyhangú választással. Lelkészi elnök, alapszabály szerint, mindig az egyházkerület püspöke lévén, ez idő szerint: dr. Balthazár Dezső. Világi elnök 1914-re Gulácsi István alispán. Lelkészi alelnök Széli Kálmán. Világi alelnök Domahidy Elemér. Jegyzők: D. Erdős József és Soltész Elemér. Pénztárnok Csilry Lajos. A nagyválasztmányba beválasztattak Szatmárról: Helmeczy Jó- zsefné, Kovács Lajos esperes, Madarassy Dezső, Nagykárolyból: Csaba Adorján főispán, Berey József és Debreczeni István polgármester. Óriási vasúti katasztrófa hirét vesz- szük az Egyesült Államokból, ahol egy gyorsvonattal összeütközött egy magános mozdony és sok halottja maradt az összeütközésnek. A hatalmas katasztrófát a világ legelső filmgyára, a Vitagraph feldolgozta, igazi amerikai leleményességgel. Aki csodás, hihetetlen szép produkciót akar látni, az felétien nézze meg e ma utoljára az Uránia mozgóban színre kerülő filmprodukciót, mert az csodás látványt nyújt. Kisvasút és a szekér. Tegnap délelőtt csaknem végzetessé válható szerencsétlenség történt a pálfalvai országúton, ott, ahol az ut a kisvasút sínjeit keresztezi. A kisvasút elütött egy szekeret és a benneülők kiestek a hid közepére. Az eset a következő : Bliderán György 12 éves gyerek egy kétlovas szekeret hajtott, melyben rajta kívül az édes anyja ült. A pálfalvai keresztezésnél szembe került velük a kisvasút, melyet már nem kerülhetett ki, de a mozdonyvezető sem fékezhetett. így történt, hogy a kisvasút feldöntötte a szekeret és kivágta a benne- ülőket. ügy az anya, mint a fiú súlyos sérüléseket szenvedtek. A fiút a kórházba kellett szállítani. Állapota súlyos, de nem élet- veszélyes. A mostohafiu. Molánka János ráksai lakos a napokban összeperelt a mostohájával. Molánka előzőleg a korcsmában mula- j tott s igy történt, hogy a jelentéktelen dolog- ! ból származó veszekedés során a tűzhelyhez | vágta a mostohaanyját, majd baltát fogott rá i és súlyos sebeket ejtett rajta. Molánka ellen | megindították az eljárást. Betörés Avasujvároson. Cseh Gyula ! avasujvárosi lakos padlására, mint tudósítónk írja, ösmeretlen tettesek betörtek és mintegy 100 korona értékű husnemüt elloptak. A betörőket nyomozza a csendőrség. A falu réme. Kindsán György remetemezői napszámost az egész falu dologkerülő, részeges embernek ismeri. Kindsán a tisztes munka helyett inkább korcsmázik. A napokban is beállított London Ábrahám ottani szatócshoz és pálinkát és dohányt parancsolt ki magának, amiért azonban nem fizetett. A boltos ismerte Kindsán bosszúálló természetét, egy darabig kiszolgálta a veszedelmes vendéget, de utóbb megelégelte a gyakori látogatást és nem szolgálta ki Kindsánt. Erre a dologkerülő román kapát ragadott és súlyosan megsebesítve Londont, ártatlanná tette és azután kirabolta a kis boltot. Kindsánt letartóztatta a csendőrség. Összeesett az éhségtől. Hegedűs Mátyás 58 éves napszámos tegnepelőtt a Hunyadi-utcán összerogyott. A szerencsétlen embert az éhség verte le a lábáról. Már hetek óta nem kereste meg a mindennapi kenyerét sem. A mentők részesítették első segélyben és az Irgalmasok kórházába szállították. Az árok halottja. Gilvácsról írják: Steil Erzsébet 11 éves kis leány a vasúti állomás melletti árokba ment fürödni, de a mély viz elnyelte és a kis leány belefuladt. Miután a közelben senki sem volt, csak napok múltán találtak a holttestére. A Magyar Bank r.-t. helyiségét a mai naptól a Szatmári Hitelbank r.-t. (báró Vécsey-ház) helyezte át. Kerti és terasz-bútorok zöld, piros és fehér színben. Szabadalmazott jégszekrények mükőlappal, üveg és horganylemez burkolattal. Szabadalmazott kézi ruhamán- gorló és facsarógépek. Vízvezeték és fürdőszoba teljes felszerelések. Valódi be- rendorfi alpacca evőeszközök. Nikkel, aluminium, rézabronesos konyha edények és mindennemű konyhafelszerelések, valamint háztartási cikkek, épület és butorvasalások, továbbá építkezési anyagok és vasgerendák nagy raktára Melchner Testvérek vaskereskedőnél Szatmár. (Takarékpénztár épület) Telefon 121. sz. ^ C _ cffio/oő wi L mrm fehérnemű és vequlisztitó kimé cJJ fa £— >/ Glmukop JimLÄi tPetöfi-kcz.. MerpzfscyárL mellett. •Ss4p er. yb m.unhcL. Fontos kiszolgál ás.. Felelős szerkesztő: DÉNES 8ÁNDOR.
