Szamos, 1914. július (46. évfolyam, 147-173. szám)
1914-07-03 / 149. szám
(1914 július 3. 149. szám) SZAMOS 3. oldat. A választók összeírásához. Szatmár, jul. 2. Megkezdődött városunkban is az országgyűlési képviselőválasztóknak az uj törvény alapján való összeírása. Egyelőre a régi jogon összeirt választók névjegyzékét vizsgálja át az összeíró küldöttség, a hivatalos összeírás julius hó 10-ikén indul meg. A belügyminiszter rendelete szerint az összeírás vagy hivatalból való eljárás, vagy önkéntes jelentkezés alapján történik. Az összeíró küldöttség mindakét módot együttesen alkalmazza és különös súlyt helyez azoknak személyes jelentkezésére, akik nem adócenzus alapján lesznek választók. Az összeirási munkálatokra vonatkozólag az összeíró küldöttség a következő hirdetményt bocsátotta ki : „Tudatom a város közönségével, hogy az országgyűlési képviselőválasztók összeírására megalakított összeíró küldöttség az 1913. évi XIV. t.-c. 39. §-a értelmében végrehajtandó munkálatát 1914. évi julius hó 10 én kezdi meg a \ urosháza tanácstermében Az összeírás a megjelölt helyen megszakítás nélkül folyik a befejezésig, legkésőbb azonban julius hó 25-éig és pedig naponként délelőtt 9 órától 12-ig, délután 3 órától 5-ig, kivéve a vasárnapokat, továbbá julius hó 13-át, a városi törvényhatóság közgyűlésének napját, valamint a keddi és pénteki napok délelőtti szakát, — amikor a városi tanács üléseit tartja. Áz összeíró küldöttség hivatalból fog eljárni a választók összeírásánál, a hivatalból való eljárás mellett azonban az érdekeltek jelentkezését is elfogadja a fölvétel alapjául, amennyiben igazolják, hogy az összeírás időpontjában meg vannak a választói jogosultsághoz szükséges kellékeik. A választói jogosultságra vonatkozó tudnivalókat az alábbiakban közlöm. 1. Az 1913. évre érvényes névjegyzékbe jogerősen felvett választók választói jogukat mindaddig megtartják, amig jogcímük változatlanul fennáll. 2. Az 1913. évi XIV. t.-c. 1. §-a értelmében országgyűlési képviselőválasztó minden magyar állampolgár lehet, aki a törvényes életkort elérte, állandó lakóhelye van és a választói jogosultsághoz megkívánt különös kellékek valamelyikének megfelel. Az uj törvény alapján megkívánt életkor magasabb értelmiségüeknél (kik legalább középiskolát végeztek) 24 év, a többi választóknál 30 év. A választói jogosultsághoz megkívánt állandó lakóhelye annak van, aki e város törvényhatósága területén legalább egy év óta lakik, vagy lakással bir. 3. Aki valamely középiskola legfelsőbb osztályát sikerrel elvégezte, attól a választói joghoz egyéb különös kellék nem kívántatik. 4. Aki az elemi népiskola VI. osztályát elvégezte, választó lehet, ha : a) legalább két korona egyenes állami adót fizet, b) önálló iparos, vagy kereskedő, c) ipari üzletnél, vagy vállalatnál állandóan van alkalmazva, d) őstermelésnél vezető munkás, vagy felügyelő, e) egyéb köz- vagy magánszolgálatban legalább három év óta állandóan van alkalmazva, f) segítő családtag, g) katonai, vagy csendőrségi kiszolgált altiszt. 5. Aki csupán irni-olvasni tud, iskolai végzettség nélkül is választó lehet, ha: a) legalább 20 korona egyenes állami adót fizet, „ . b) önálló iparos, vagy kereskedő s ha . legalább egy segéddel dolgozik, vagy ha egy ! adónemből legalább 10 K, több adónemből I együttesen legalább 20 K adót fizet. c) aki ipari üzletnél, vagy vállalatnál ! van alkalmazva, ha iparos tanonc volt, vagy i öt éven belül legalább három éven át egy i szakmában dolgozott, d) ha őstermelésnél vezető munkási, vagy felügyelői minőségben van alkalmazva, e) egyéb köz- vagy magánszolgálatban legalább öt év óta állandóan van alkalmazva, f) segítő családtag, g) katonai, vagy csendőrségi kiszolgált altiszt. 6. Aki irni-olvasni nem tud, legalább 40 korona egyenes állami adó fizetése esetén lehet választó. E tudnivalók közlése után különös nyomatékkai azokat hívom fel az összeiró küldöttség előtt való személyes jelentkezésre, akik magasabb értelmiség, vagy olyan különös kellék alapján bírnak választói jogosultsággal, amely az adóalaptól független, mert az adózási adatokat az összeiró küldöttség hivatalból is beszerezheti, ellenben egyéb kellékekről nem áll módjában minden esetben meggyőződést szerezni. Megjegyzem végül, hogy azok, akik annak idején a kiküldött bizottság előtt valamely okból nem jelentkezhettek, az irás és olvasásból az összeiró küldöttség előtt is tehetnek vizsgálatot. Szatmárnémeti, 1914. évi julius 1-én. Ferencz Ágoston városi tanácsnok, az összeiró küldöttség elnöke. Ezenkívül az összeiró küldöttség felhívta az állami és magánhivatalokat, ipari és kereskedelmi vállalatokat, hogy választási jogosultsággal biró alkalmazottaik kimutatását julius 15-ikéig terjesszék be. Igaz, hogy ez évben már kibocsátott egy felhívást és több hivatal annak eleget is tett, ez azonban az uj törvény alapján kiterjesztett választójog folytán hiányos, ennélfogva újból össze kell állítani a kimutatásokat azoknak is, akik már egyszer beterjesztették. A választók száma, előreláthatólag, meg fogja haladni az ötezret. Gyárfás Dezső a gróf Károlyi-kertben. Ma, pénteken a gróf Károlyi-kertben Gyárfás Dezső és társulatának vendégjátéka a legújabb — műsorral. — FELLÉPNEK: Gáthy Gitta, Nedlcs Natália, Békeffy László. — Radó Sándor. Salamon Béla A zongoránál ül: Conferencier : Werner Károly. Békeffy László. Igazgató: faragó Jenő. Helyárak: I. hely 2.20 K, II. hely 1.20 K — műsorral együtt. — Az előadás kezdete este fél 9 órakor. Ady Endre és a titkos drámairó. A költő szatmári kalagdja. — A Szamos tudósítójától. — Szatmár, julius 2. Ady Endre, az immár internaciónális nevű költő, akit régi emlékek és kedves barátság fűz városunkhoz, a hét elején néhány napot Szatmáron töltött. Vele történt meg az alábbi bájos história, úgy, amint itt következik : Régi barátjai társaságában szivarozva ült Ady Endre a kávéház terraszán. Gyönyörű éjszaka volt. Az érettségis diákok vidám, boldog, friss csapata törtetett át a Deák-téren. Egyszer a terrasz távoli asztalánál egy szomorú ember telepedett le. Nagy fekete viasszosvászonba burkolt csomagot tett maga mellé. Aztán lassan és busán feltápászkodott, alázatosan lépett Ady Endréhez. — Bocsánat uram — hebegte zavartan — pardon bocsánat, szenteljen nekem pár pillanatot. Ady, az udvariasság inkarnaciója kissé meglepetten, de szívesen áll az éjszakai jövevény rendelkezésére, s a szomszédasztalhoz ült vele. — Ne vegye rossznéven uram — kezdte az idegen — még a régi időkből ismerem. Visssaadta néhány versemet és biztatott, hogy jobbat fogok irni. — Igen, igen, — tűnődött el a költő. — Azóta drámairással foglalkozom. Négy verses történelmi tragédiám van, egy modern ötfelvonásos drámám, két misztikus drámai költeményem, egy színmüvem és egy vígjátékom. — Igen, igen. — Elhoztam müveimet önnek uram. Nem kívánhatok áldozatot, de kérem, legalább ezt az egy drámámat olvassa el. — Kérem, szívesen. A jó ember kibontotta a csomagot és egy testes füzetet terített az asztalra. — De az a kérésem, hogy most. — Most? — hökkent meg Ady és az órájára pillantott — most egy óra van éjfél után. — De kérem, két órára már nagybecsű véleményét is tudom. A költő zavarba jött. Ő tagadjon meg valakinek valamit ? Ez lehetetlen. De mégis. A barátságos éjszakai idegen csupa könyörgés volt és alázat: — Csak ezt az egyet uram. — Nem jobb, ha elviszem s otthon nyugodtan elolvasom? —- De nekem most kellene uram. Most. Ady pillanatig tanácstalanul nézett maga elé, aztán gépiesen nyúlt a füzét után. Cime : Az elátkozott grófkisasszony szerelme. Hirtelen a szerző szemébe nézett: — Mi történik a grófkisasszonnyal? — Konrád lovag egy véres tőrrel tör be a szobájába és szivén szúrja, aztán mérget iszik. Ez egy gyönyörű, modern mü — hadarta boldogan a titkos drámairó. Ady Endre felállott: — Köszönöm. Összes müveit elolvastam. Vegye úgy, mintha elolvastam volna. Nagyszerű. Küldje be az Akadémiához és előre gratulátok a sikerhez. A nyájas és boldog ember könnyes szemmel szorongatta a költő kezét. Modern ruhafestés és vegytisztítás. Saját készítésű kékfestő kartonok kaphatók Lukáesovits nái v^őmb-u*.
