Szamos, 1914. június (46. évfolyam, 124-145. szám)

1914-06-18 / 136. szám

4. oldal. SZAMOS (1914 június 18. 136. szám.) Lezuhant a töltésről. Szepei)csétler)ség a bikszádt Vonalon. — A Szamos tudósitójától. — Szatmár, junius 17. A bikszádi töltésen hétfőn délután sú­lyos szerencsétlenség történt. A töltésen haladt Magyar Mihály 35 éves szatmári kertész. Amint egy vonat ro­hant el mellette, Magyar féllábával lejebb állt, hogy megtámaszkodjék. A vonatokozta rengéstől azonban megingott és lezuhant a töltésről. A vonatról nem vették észre a balesetet és Magyar Mihály az utón maradt összetört tagokkal. A szerencsétlenül járt embert egy csősz találta meg. A szatmári rendőrség intézke­désére a mentők beszállitották a szatmári kórházba. Magyar Mihály állapota súlyos, de nem életveszélyes. Aranyosmegyes rémei ^Vkik esztendőkön keresztül loptak. — A Szamos tudósítójától. — Szatmár, junius 17. A sárközi csendőrség esztendők óta hiába nyomozott az Aranyosmegyes község­ben előforduló lopások ügyében. Hol itt, hol ott tűnt el valami: baromfiak, házi eszkö­zök, kaszák, kapák, pénznemü, subák és mindennemű elképzelhető tárgyak. A faluban már nem igen volt ház, ahonnan nem lop­tak, de a csendőrség hiába állott heteken- hónapokon keresztül résen, a tetteseket nem tudták előkeriteni. A tavasz folyamán megritkult az ese­tek száma, a múlt hónap óta azonban nem múlt el nap, hogy valami apró tolvajlás ne történt volna. A falun vándor, avagy koldus nem mehetett keresztül, mert rögtön előfog­ták, megmotozták. A minap végre sikerült elfogni a lopá­sok elkövetőjét id. Argyelán János és hason­nevű fia személyében. Argyelánék azelőtt földhöz ragadt szegény emberek voltak, az utóbbi időben azonban megszedték magukat. Ez terelte rájuk a gyanút. Egy idegen csendőr polgári ruhába öltözve, éjjel-nappal a nyo­mukban volt. Mikor elegendő bizonyíték állott rendelkezésre, házkutatást tartottak náluk. A házkutatás alkalmával rengeteg lopott hol­mira találtak a csendőrök. A két tolvaj bevallotta, hogy a lopott holmival időnkint bejöttek Szatmárra és azt itt az ócskakereskedéssel foglalkozó cigány­asszonyok között értékesítették. A sárközi csendőrség Argyelánék bünlajstromát már teljesen összeállította és a tolvajokat holnap beszállítja a szatmári kir. ügyészség fog­házába. Egészség&pol&s. Családunk vagy ismerőseink körében bizonyára már előfordultak olyan megbete­gedések, amelyeknek okát kikutatni nem sikerült. A betegség meg volt, de senki, — még az orvos sem — tudta, miképpen keletkezett. Kutatóink már régóta keresték a rejtélyes megbetegedések okát és most azt az értesítést kaptuk, hogy a megbetegedé­sek leggyakoribb kutforrását megtalálták eu ember — saját szájüregóben. Az ok olyan egyszerű és a magyarázat olyan világos, hogy igazán csodálkoznunk kell azon, hogy nem jöttünk rá régebben. A dolog röviden igy áll: lélegzés és táplálkozás alkalmával sok, részint ártal­matlan, részint kórokozó baktérium kerül a szánkba, Az ártalmas baktériumok közt vannak olyanok, amelyek a fogakat támad ják meg és vannak olyanok, amelyek egye­nesen betegséget okoznak. Ha már most a szájüreg nem tiszta, a száj nyálkahár- tyája gyuladt, a fogakat piszkos üllepedék borítja vagy a fogak közt és az odvas fo­gakban ételmaradékok vannak, akkor ott a baktériumok százmilliókra szaporodnak fel. Ha a száj üreget nem öblögetjük ki napon­ként fertőtlenítő szájvízzel (Odollal), akkor csakhamar jelentkeznek a szomorú követ­kezmények. Lélegzetvételkor a baktériumok behatolnak a tüdőbe, vagy sebzéseken, fog­sipolyokon keresztül a véráramba jutnak, azonkívül anyagcseréjük alkalmával mér­geket termelnek, amelyek a gyomorba, vagy közvetlenül a vérbe jutnak. így keletkezik : ros8zullót, fejfájás, étvágytalanság, emész­tési zavarok, a toroktáji mirigyek és a tüdő megbetegedése, sőt szem és fülbajokat és vérmórgezést is tapasztaltak már. Hány neuraszténiás ember köszönheti mindenna­pos szenvedését ennek a nevetséges oknak, (nevetséges, mert mindenki könnyen elke­rülheti,) Nem ajánlhatjuk tehát eléggé, hogy mindenki szokja meg a rendszeres szájápo­lást Odollal. Aki naponként következetesen használja az Odolt, az mai tudásunk sze­rint az elképzelhető legjobb száj- és fog­ápolást gyakorolja. WKK Három diploma sem elég ma már ahoz, hogy valaki meg­élhessen, ezt bizonyítja dr. Herczegh Jó­zsef tragédiája. Azt már lassankint meg­szoktuk, hogy egyetlen diplomával biró emberek kasszafurrásra vállalkoznak és nem vagyunk oda a csodálkozástól, mikor jogász-pincérekről és orvos-cipészekről hal­lunk. Mindig meg vagyunk róla győződve, hogy ezek szórványos, kivételes esetek, amelyeknek hősei abnormális emberek. De ez a három diplomával biró ember, aki a szentesi közkórház ágyán pusztult el, mégis csak gondolkodásra késztet bennünket. Kell, hogy e tragédia következtében mindenki ráeszméljen arra az igazságra, amely a három-diplomás ember pusztulását előidézte. Tudjuk, hogy egy diplomát szerezni szegény embernek nagyon nehéz. Tehát feltétlenül jó esze, intelligenciája és nem közönséges energiája lehetett Herczegh Józsefnek, aki három diplomát is tudott szerezni, hogy alaposan fölfegyverezze magát az élet harcaira. Mikor a tanári diplomáját akarta a szegény ember hasznosítani, az állam, az egyház, a város, vagy más iskolafenntartó közösség azt felelte: A létszám betelt, tanárra nincsen szükségünk. Ügyvédi dip­lomájából sem tudott megélni, mert a valóban szükséges ügyvédek létszáma már előbb betelt. Mérnöki vagy papi oklevéllel is igy járt Herczegh József. Bepakolta tehát három diplomáját, elküldte a kolozs­vári egyetemnek azzal, hogy süsse meg, ha csak ennyit érnek az általa kiadott kutyabőrök. És beállott cégfestősegédnek. Ez a memento nem a kolozsvári egyetemnek szól, hanem azoknak a szü­lőknek, akik mind a megváltó diploma megszerzésére taníttatják gyermekeiket. Kereskedőt, iparost senki sem akar nevelni a gyermekéből, csak diplomás urat. Most már tetszik látni, hogy mit ér a diploma, még akkor is, ha három van belőle. Ha ez a szerencsétlen ember azt a munkát, energiát és ambíciót, amit három oklevél megszerzésére pazarolt, a fűszeres vagy férfiaszabó pályán érvényesítette volna, akkor vagyona volna és nem hagyta volna ma nynmoruságban feleségét és két árváját. A lenézett magyar ipar és kereske­delem, az úrhatnám magyar szülő és a minden gazdasági érzék nélkül gondolkozó magyar középosztály tette tönkre a három diplomás szegény embert. a. e. Eljegyzés. Fried Eugéniát Halmiból eljegyezte R ó t h Bernát, halmii m. kir. ál­latorvos. Kitüntetés. A budapesti kir. magyar tudományegyetemen dr. Kováts Gyula szent­széki ülnököt, tanitónőképzőintézeti igazgatót, theologiai tanárt és papnevelőintézeti lelki­igazgatót a theologiai irodalom és papnevelés terén szerzett érdemeinek elismeréséül be­kebelezett dokiorrá (doctor collegiatus) vá­lasztotta. Halottak a szemetes gödörben. Fő­városi tudósítónk jelenti telefonon : Tegnap este fél 7 órakor, a főváros közelében, Mátyásföldön borzalmas szerencsétlenség tör­tént. A nyaraló-telepen lakott Keresztes Gyula főmérnök, a kistarcsai vaggongyár h. igaz­gatója A főmérnök este nem találta a cse­lédjét. Keresésére indult és rémülten vette észre, hogy a leány ájultan hever a kertben levő szemetes gödör mélyén. A leány beej­tette a szemetes ládát, bemászott és elalélt a gödörben lévő mérges gázoktól. A mérnök maga is leereszkedett a gödörbe, hogy a leányt kimentse, de szintén elalélt. A főmér­nök nejének kiáltozására most már Kutasy Imre nevű 17 éves legény mászott a gö­dörbe, de ő is rögtön elkábult és elvesztette az eszméletét. Kampókkal kiszedték a teste­ket, Kutasy magához tért, de a főmérnök és cselédje meghalt. Felrobbant egy cellulozegyár. Bu­dapestről jelentik telefonon, hogy Moszkvá­ban egy cellulozegyár felrobbant. A halottak száma 50, a sebesülteké 17. Hírek Durazzóból. Budapestről jelenti telefonon tudósítónk : A harcolók között szü­net állott be, amely idő alatt halottaikat el­temették. Thomson ezredes holttestét a palo­tába vitték, ahol bebalzsamozták és ideigle­nesen eltemették. Az osztrák-magyar nagy­követ koszorút küldött. A fejedelem érdem­rendet tűzött a halott mellére, úgyszintén koszort helyezett a koporsóra a fejede- lemné is. A vonat elé ugrott. Debreezenből telefonálja tudósítónk, hogy a Nyírbátor— Debrecezni vonalon ma a vonat elé ugrott Vágó Mihály gazda. Vágót a vonat darabokra tépte. Vágónak gyermeke volt és nem tudta családját eltarsani. Mozgolódnak a tótok. Budapestről jelenti telefonon tudósitónk, hogy a felvidé­ken a tótok között röpiratokat osztogatnak, amelyben felhívják a népet, hogy memoran­dumot írjanak alá a felsőmagyarországi isko­lákban a tót, mint általános tannyelv elren­delése végett. Szatmáriak az uj táblai elnök be­iktatásán. Dr. Igyártó Sándor, a debreceni tábla uj elnökének beiktatása junius 20-án lesz. Szatmár városa részéről a beiktatáson dr. Vajay Károly kir. tanácsos, polgármester, dr. Pap Zoltán városi tanácsnok és dr. An­tal Sándor t. főügyész fognak megjelenni. A polgármester az uj budapesti gázgyár megnyitásán. Dr. Vajay Károly kir. tan., polgármester Budapest székesfővá­ros meghívására jelen volt az uj budapesti gázgyár ünnepélyes megnyitásán. A polgár- mester kédden este érkezett vissza Szat­márra. Henny Porten. E fenséges drámai művésznő a világhírű mester filmgyár Éva cimü nagyszabású 5 felvonásos főúri drámá­jában ma fellép. Felhívjuk e gyönyörű szép művésznő mai alakítására különösen olvasó közönségünk figyelmét, mert ritkán lehet ily élvezetes estében részünk, mint a mai és a holnapi lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents