Szamos, 1914. június (46. évfolyam, 124-145. szám)

1914-06-18 / 136. szám

Xl^VI. evfolvara. Szatmár, 1914. 136. szám. POLITIKAI NAPILAP E»ESSSSS®E8M«BBHa*«B*aWIIBaBHBMBBBBB»BBBBBBBBBBHBBBBHBBBBBIieH«BBBBBHB*BBBaBBBBBBBBBBBBBBaSB*aBBB Politikai csukák. politikában általánosság­ideje : most azonban a nemsokára beálló par* Jamenti szünet dacára is zajlani fog a politika. A pártok már is szer­vezkednek az egész or­szágban. A fővárosban pedig hatalmas arányo­kat öltött a választások előszele. íme, a nyári politikai hangu­lat megszülte az úgynevezett radikális pártot is, amely a nyár folyamán „erős kézzel“ lát a párt országos szervezé­séhez. Ez a legújabb párt többet akar, erején és súlyán felüliek vérmes re­ményei, amelyek sok dolognak, tradi­cionális intézménynek megbontását, meg­semmisítését akarják előmozdítani. Ter­mészetesen az idő mihamar megmutatja, van-e ennek a pártnak létjogosultsága, vagy nincs. Tagadhatatlan azonban, hogy az ellenzéki politikában már is disszonáns helyzetet és hangulatot te­remtett a radikális párt megalakulása. És körülbelül bizonyos az is, hogy az az újabb fúzió, amelynek összetákolásán a határozatlan, de mindenekfölött této­vázó két vezér: Andrássy és Károlyi, a nyár folyamán szintén foglalkoztatni fogja az ellenzéki köröket, ha ugyan a fúziós terv az eddigi gyakorlathoz hiven pár nap alatt kútba nem esik. A néppártnak ultimátuma, mit a koalíciónak küldött s melytől a koalíció annyira megrémült, hogy két órai ta- 1 nácskozás után sem tudtak a törzsfőnö kök lélegzethez jutni, az elvi ellentétek harcát idézi föl nemcsak a kormány ellen, de az ellenzéki kebelbeliek között is. Ezzel szemben a többség dolgozik és teszi kötelességét most is, amint a legutóbb beterjesztett törvényjavaslatok bizonyítják. Harcolni fog az ellenzék tehát a kormány ellen, de a harcban először egymást ütik majd agyon a koalícióba lépett pártok. Mire tehát arra kerülne a sor, hogy a beígért nagy harcot együttesen indítsák meg a kormány el­len s hogy egymás erejével fölvértezve küzdjenek az 1915-iki választásokon, addig annyira elerőtlenedik minden el­lenzéki pártárnyalat, hogy mozdulni sem tudnak Lehet, hogy az őszön és télen vagy tán még tavasszal is vendégsze­repelni fog az ellenzék a parlamentben, de ez a vendégszereplés már nem önt­het az egymás elleni küzdelemben el­gyengült karjaikba erőt A nép ugyanis nem vendégszereplőket, hanem törvény­hozókat küldött a parlamentbe s aki e megbízatásnak csak vendégszereplésben tett eleget, az nem számíthat újabb megbízatásra. Vannak az ellenzéken higgadtabb elemek, amelyek ebben a rettenetes zűr­zavarban is arra törekednek, hogy si­kerüljön a kormány ellen tervezett kon­centrált támadás, de ezeket elhallgattat­ják a megkótyagosodott alakok, akik jóformán már se látnak, se hallanak, annyira eltompitotta érzékeiket a hata­lomvágy. Mivel pedig e mérsékelt ele­mek magatartása a már eddig is tető­pontra hágott zűrzavart csak fokozza s igy a teljes meghasonlást sietteti: a koncentrált támadásból tehát előrelát­hatóan nem lesz semmi. Mert az nem lesz keresztülvihető a — sok politikai csuka miatt. Iz ellenzék a Házban.-A hatósági személyek Védelmének tárgyalása. — A Szamos fővárosi tudósitójának telefon jelentése. —­Budapest, junius 17. Beöthy Pál elnök féltizenegy után nyi­totta meg a képviselőház ülését. Napirenden volt a hatóság büntetőjogi védelméről szóló igazságügyminiszteri tör­vényjavaslat tárgyalása. A baloldalon 10—12 képviselő elfog­lalta a szélső padsorokat. Néhány perc múlva megérkezett gróf Andrássy Gyula is és az első sorban elfoglalta régi helyét. Megjött azután gróf Károlyi Mihály is, majd Szmre- csányi és több néppárti. Jakabffy Elemér előadó szólalt fel elő­ször. Tiltakozik az ellen, hogy a munkapárti törvényhozást pártpolitikai szempontok vezé­relnék. A régi törvény hibája, hogy nem birja a parlamenti őrséget . . . Polónyi Dezső: Ez a fontos maguknak! Jakabfy Elemér : Ez a javaslat nemcsak a hatóságot védi. Alkotmányrombolást és jogfosztást nem találhat senki. Ez a kor­mány semmi olyan eszközt nem vesz igénybe, ami a közszabadságokba ütközik. Az első eüenzéki szónok. Bakonyi Samu, az- ellenzék szónoka következett ezután. A törvényhozó munka komolyságával ellenkezik az, — úgymond Bakonyi — hogy tegnapról-mára tárgyalnak törvényeket. A nyár a ban a pihenés Junius! csütörtök Márk M. A vármegye. — A „Szamos“ eredeti tárcája. — Irta: Burger Dezső. Fe'repüit a páv.i Vármegye házára . . . Vármegye tömlöcébe zárt szegény le­génynek utszéli csárdát lakó kedvese dúdolta bánatos hangon e dalt, mikor a rabság hosszú ideje letelőben volt . . . A vármegye tömlőce kiürült, nedves falait megtakarították, levéltár, miegyéb lett belőle, a rabokat pedig elvitték más helyekre, amiket épen e célra készítettek. A puszták vad fiai kihaltak. Fekete pari­pájuk alatt nem dobog az alföldi puszta, ut- széli csárdából vasúti vendéglő lett, hol nem a betyár villogó szemű babája hordja fel az itcéket, hanem frakkos qincér szolgálja ki a piccolót ... És elrepült a páva . . A büszkeség szimbóluma százszinii tol- [ Iával nem száll többé a vármegye házára, szogénylegények bánatos sóhaját hallgatni, a kőkockás folyósok nem visszhangozzák többé a láncrafüzött rabok nehéz lépteit, angol ru­hás fürge ifjak szaladgálnak szobáról-szobára, fülük mellett tentától nedves tollal és intézik az ügyes-bajos emberek dolgát. Bureau lett a vármegye háza! Követet már régen nem választ a vár­megye és az igazságszolgáltatás is már rég ki lett véve a vármegye kezéből. Csak a restauratio az, ami a régi idők traditioi közül máig is fennmaradt. Az alis­pánok, szolgabirák, egyéb tisztviselők válasz­tása, amik a legújabb időkig is össze tudták hozni a. vármegye urait, hogy számot adjon arról, melyik dinasztia a leghatalmasabb, me­lyiknek van legnagyobbszámu atyaíisága. És most ennek is vége. Nem választ többé a vármegye! Az alispán korlátlan urasága elmúlt, nem az lesz a legnagyobb boldogság, ha rózsát tesz a kalap mellé és piros borát nem fogják inni a hűséges választók. Hát hiába, az idő halad és intézmények, amelyek örök időkre lettek kreálva, hogy államok alaptörvényeinek megdönthetetlen védbástyáiul szolgáljanak, nem állhatnak el­lent a kor haladó szellemének. A haladó idő pedig a legújabb kor ge­nerációjának felfogásával megdöngeti ismét a vármegyeházának vaspántos kapuját, hogy a dohos helyiségek friss szellővel telittessenek meg és a friss szellő elszéditi a kapu mögött kivont karddal álló öreg hajdút, a vármegye autonómiájának utolsó jelképezőjét. Hanem hát úgy is kell annak lenni, csak üres szimbólum, régi idők dicső tettei­nek visszacsináló reflexe, de ereje, hatalma már régen nincsen, már igen régen, mióta a municipiumok államvédő és fenntartó szere­Minden ruha uj iesz Uaí4Aíae» I rahafestő és gőzmosó tisztítás és festés által M3|t3|ßr i 31 = gyárában = wZ3IfTi3r« Lapunk mai száma 6 oldal,

Next

/
Thumbnails
Contents