Szamos, 1914. június (46. évfolyam, 124-145. szám)
1914-06-09 / 129. szám
Krizisbetyárok. Irta: Guttmann Henrik. Egy uj törvényjavaslat fekszik a kópviselőház asztalán, mely a becsületet az eddigi törvényes védelemnél fokozottabb mértékben akarja védeni. Magyarországon, a túlfűtött temperamentumok hazájában, az eddigi büntetésmaximumok sem voltak képesek lehűteni a szenvedélyek pillanatában a sértegetőt, és Magyarországon, a kalandorok országában, az eddigi büntetésmaximumok nem jelentettek oly kockázatot a mások becsületére és lebecsülésére spekulálóknak, hogy üzleteikkel fölhagyjanak Az uj törvény szigora memento a szenvedélyek számára és kockázatossá, túlságosan kockázatossá teszi a kalandorok vállalkozásait. A törvényjavaslat a kalandorokkal külön foglalkozik és egy egész külön fejezetet szentel nekik, sőt egy uj fogalmat hoz be a magyar törvénytárba. Külön fejezetben foglalkozik a hitelrontással, azzal a díszes foglalkozási ággal, mely legfőbb virágzását a legutóbbi s talán még el sem múlt pénzválságban érte el. Mikor egy ország pánikszerű időket élt át, midőn úgy látszott, hogy mindaz is, ami egészséges ez ország közgazdasági életében, felsőbb erőhatalom folytán, előre nem látható események bekövetkezte miatt bukásnak indult : akkor léptek föl először a krizisbetyárok. Lezüllött egzisztenciák azzal akarták magukat vigasztalni, hogy a legnagyobbak bukása mellett az ő bukásuk igazolva van — kikoholták tehát a legnagyobbak, a legszilárdabbak bukását. A pánikban aztán csak egy apró hírnek kell kiröppennie, és pillanatok múlva ezerszeres nagyításban kerül a forgalomba mint tény, melyet mindenki elhisz, s amelyet majdnem mindenki szívesen elhisz. A krizisbetyárok közé sorakozott aztán ama kereskedelmi szakma, melynek foglalkozása az, hogy konkurrens, mely egyéb hivatást nem is lát imája előtt, mint azt, hogy konkurráljon, minden áron, és megengedhető és meg nem engedhető eszközzel. A konkurrens, a foglalkozásszerűen konkurráló hamarosan felhasználta az alkalmat, beállott a krizisbetyárok közé, félretett minden erkölcsi skrupulust, jó olasz briganti- módra orozva ment neki kollégájának, fölröppentett egy apró hirt és a bri- ganti számítása nagyon sokszor bevált. Pánikban minden más számítás halomra dől, ilyenkor csak a betyár tud számítással élni A krizisbety ároknak sikerült Ba- konnyá tenni Magyarország közgazdasági életét. És hogy garázdálkodásuk nem járt teljes összeomlással, az közgazdaági életünk ellentáUó képességének, alapjaiban egészséges voltának köszönhetjük. Ha az igazságügyminis.zter most végre véget akar vetni az ilyen köz- veszélyes üzelmeknek, akkor a tisztességes kereskedelem szempontjából csak egy megjegyzésünk lehet: mért oly későn. Gróf Tisza István Kolozsváron. — A „Szamos“ fővárosi tudósítójának telefonjelentőse. — Budapest, junius 8. Tisza István gróf kolozsvári útja nagyjelentőségű politikai eseménnyé nőtte ki magát azon fontos nyilatkozatok által, melyek a miniszterelnök ajkáról elhangzottak. Az ellenzéknek egyik agitációs fegyvere volt az a jelszó, hogy Tisza politikájával szemben a baloldalnak kell megmenteni Erdélyt. Tisza vasárnapi beszéde tökéletesen felvilágosított minden jóhiszemű embert, hogy amit az ellenzék kíván, tudniillik az általános szavazati jog, éppen ennek az országrésznek feltétlen veszedelme, viszont ami menekvése lehet, az csupán csak az a nemzeti politika, melyet a munkapárt követ. Érthető ennélfogva az a páratlan lelkesedés, amivel Tiszát Kolozsváron fogadták. A kormány elnök Erdélyben is mint mindig, az egész Magyarország nagy érdekeit képviselte és megtudta értetni Királyhágón túli hallgatóival, hogy az ő sorsuk szorosan összefügg az egész nemzeti élettel, az általános politikával. Példának hozta fel erre gróf Tisza a választói jog kérdését és éppen Erdélyben, a nemzetiségek fészkében megJunius 9 KEDD Primus értették, hogy bármilyen szép is elméletben a polgárok szavazatának egyenlősége, ottan a magyar hegemónia vég- veszedelmét jelentené. A kormányelnök visszapillantást vetett a legutóbbi néhány óv történelmére és vas logikával vonta le a történtekből a szinigazságot, hogy a mai magyar politika a koalíció összeomlása után biztosabb alapot nem választhatott, mint amikor a király és nemzet között az összhang helyreállítását és az állami és nemzeti konszolidáció célját tűzte ki. Tisza kolozsvári beszédei, melyeknek egyikét teljesen a nemzetiségi problémának szentelte, még hosszabb ideig fogják foglalkoztatni a közvéleményt. Az ellenzéki vezérek vasárnap Mezőtúron gyüléseztek. Justh Gyula Ap- ponyi jelenlétében ünnepelte Károlyit, Szmrecsányi pedig a radikális pártnak rontott, kifejezvén gyanúját, hogy a radikálisok mozgalma a munkapárti berkekben keletkezett. Nagy kérdés, hogy akad-e széles Magyarországon gondolkodó ember, aki a néppárti szónok ezen kijelentésének hitelt ad. Tisza István sohasem csinált abból titkot, hogy a szélső radikálizmust veszedelmesnek tartja, azt pedig Tiszáról még ellenségei is elismerik, hogy a politikában és magánéletében egyaránt egyenes, őszinte és nyílt szavú és senki sem hiszi el felőle, hogy taktikai okokból titokban olyan mozgalmat szítana, amelyet nyíltan elitéi. Ezzel a gyanúsítással tehát az ellenzéknek kevés szerencséje lesz. Városi közgyűlés. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, junius 8. Nehéz lenne megállapítani a ma délután lefolyt városi közgyűlés jellegzetességét, vagy leszögezni valamely jelentősebb mozzanatát. Maga a napirend is csudálatos keveréke volt a legszükségesebb önkormányzati és közigazgatási ügyeknek. Még változatosabbá tette a dolgot egyes bizottsági tagoknak felszólalása, akiknek a napirenden lévő egyik-másik tárgy kitűnő alkalmat szolgáltatott, hogy egészen más tárgyról beszéljenek. A hosszú napirend különben annyira kifárasztotta a bizottságtagokat, hogy este 6 órakor, midőn a főispán a tanácskozást berekesztette, jóformán csak ő, a polgármester és az előadók maradtak a közgyűlési teremben. Minden ruha uj lesz tisztítás és festés által Hájtájer Pál ruhafestő és gázmosó = gyárában = Szatmár. Lapunk mai száma 6 oldal. 6
