Szamos, 1914. június (46. évfolyam, 124-145. szám)

1914-06-27 / 144. szám

2. oldal. SZAMOS (1914 junlus 27. 144. szám.) K r o ó Jenő és K r o ó József arról tesz­nek tanúbizonyságot, hogy ifj. Bálint Sándor mindenütt próbált pénzt felhajtani a Buzin- kay fiuknak, akik sokszor az étterem ajtajá­ban állva, várták, hogy Bálint pénzt hozzon, mert nem volt mit ebédelniük. Buzinkay Gyula egyizben előttük kijelentette ifj. Bá­lintnak, hogy adjon neki még több pénzt, mert neki 600 K nem elég ahhoz, hogy este a Jardinba menjen. Az iratok felolvasása után a királyi ügyész beszélt és id. Bálint Sándor ellen a vádat elejtette. Bálintot ez a dolog annyira meghatotta, hogy hangosan sírva fakadt. A közönség éljenzett. URÁNIAMOZGÓ Junius 26. péntek és 27. szombaton mindkét nap este 8 órától folytató­lagosan : Közönségünk köréből nyilvánult köz­óhaj uak engedve, három nagyhírű fim- gyár remek művei. Kizárólag dráma est ö700 méter hosszú imiso“. Az olasz ,Eikó‘ filmgyár izgalmas drámája. Démoni haláitáncz 4 felvonás. A világhírű „Itala“ filmgyár remeke. LELEPLEZ V E izgalmas dráma 4 felv. A Warners fiilm comp. amerikai filmgyár nagysikerű müve. A farmer leánya amerikai TANGÓ tánczczal érdekfeszitő dráma 4 felvonásban. Egy 14 év körüli csinosabb leány a mozgóba cukor árusításra felvételik. Foglalkozási ideje este 8—11-ig. Jelenikezci a pénztárnál lehet. Gulliver gatóiföl ölest, ntrf Kmcso&MI liullt fehérnemű és vegytisztító felese ZTeéöfL-köic. Merez Iscyán mellett. <5z*ep es jo m.urzka*. Fontos kiszo(gálá.h. Pályaválasztás előttj — A Szamos tudósítójától. — Szatmár, jun. 26. Több jelenség tanúsítja nálunk a köz­gazdasági érzéknek, a kereskedő szellemnek föllendülését. Érettségit tett ifjaink közül töb­ben kereskedői pályára lépnek; kereskedelmi iskoláinkból, melyek kezdetben inkább hiva­talnokokat neveltek kiváló tanárkaraik fára­dozása és kitűnő szervezetük folytán ma már jobbára kereskedők kerülnek ki. Budapesten nemrég az első kereskedelemtörténeti kiállítás nyilt meg és ugyanott tanácskozott a X. nemzetközi keresk. oktatási kongresszus. És érdekes megfigyelni, hogy amig a kormány minden pozitív tevékenysége és tá­mogató működése nem tudja a gazdasági élet másik két ágát, a földmivelést és ipart úgy fellendíteni, ahogy a közélet érdekében kívá­natos volna, addig a kereskedésre vonatkozó alkotásai mind nagyobb sikerrel járnak. De különösen sok reményre jogosít egyik legújabb alkotása : a fiumei m. kir. kiviteli akadémia, mely két éves fennállása dacára is nagy ér­deklődést és helyeslést keltett mindenféle. Gazdasági önállóságunkat edző törekvé­seink kívánatossá teszik, hogy a külfölddel folytatandó kereskedelmünk számára is minél előbb rendelkezzünk vállalkozó szellemű s sokoldalú tudással felruházott kereskedőkkel, akiknek hivatásuk lesz a hazai kereskedelmet átsegíteni azokon a nehézségeken, melyekkel az önálló gazdasági berendezkedés az első időben járni fog. Kétségtelen tény, hogy a kereskedelem nemcsak a belföldre szoritkoz- hatik, hanem belé kell kapaszkodnia a nagy Európát, sőt ma-holnap az egész' világot át­hálózó forgalomba. Ezért a magyar közokta­tásügyi minisztert helyes szándék vezette, midőn 1912. julius hó 9-én elhatározta, hogy nemzetközi és főleg a nyugati és tenger túli kereskedelmünk kir^rjesztése céljából hazai kereskedelmi szak. látásúnkat egy újabb szervvel fogja kibővíteni és ép ez volt a Fiumei Magy. Kir. Kiviteli Akadémia címen az 1912—1913. tanév elején megnyílt keres­kedelmi főiskola. A hely is igen szerencsésen van megválasztva, mert hiszen e kikötőváros­ban maga a nemzetközi kereskedelem mint­egy szemléletileg bemutatható. A létesült akadémia célját a szervezet1 szabályzat igy formulázza: .,a m. kir. kiviteli akadémia célja az, hogy hazánknak oly á1 ta­lán os és kereskedelmi szakműveltséggel, gya­korlati tudással és nyelvismeretekkel rendel­kező egyéneket neveljen, akik képesek hazánk külföldi kereskedelmét, helyi és külföldi (tengertuli) piacokon lebonyolítani, különös tekintettel a Fiúmén keresztül vez; ő csöpög­és összpont kereskedelmünkre. Hogy a kormány az intézet létesítésévé1 egy régen érzett nemzeti szükségletet elégí­tett ki, arról maga a közvélemény meggyőző vallomást tett avval, hogy az akadémia meg­nyitásának hírére az érettségi vizsgálatot tett ifjak oly tömegesen kérték felvételüket, hogy a jelentkezőknek felét nem lehetett felvenni. 96 közül felvettek 41 rendes és 4 rend ki v fi hallgatót az I. évfolyamra. Az e'mult év szeptemberében, amikor már a másodtk és befejező évfolyam is megnyílt, még csak fo­kozódott az érdeklődés. Nagyhírű kereskedő- cégek, bankok, iparkamarák és megyei törvényhatóságok az ország minden részéből ezideig körülbelül 20.000 K értéket képviselő ösztöndíjat tettek szegénysorsu. jeles elő­menetelő tanulók részére, akik tanulmányai­kat a kiviteli akadémián folytatni kívánják. Az intézetet egyébként már az is rokonszenves jelentőségre emeli, hogy az előadások nyelve Fiúméban a magyar. A magyar anyanyelvű hallgatók azonban kötelesek az olasz nyelvet és rajta kívül még egy idegen nyelvet ta­nulni. Az előadások tanagyaga, mely két tel­jes iskolaévet, azaz négy féléve t tölt be, a nyelveken és ügyességeken (gyorsírás, gép­írás) kivül közgazdasági, jogtudományi, föld­rajzi, technológiai és kereskedelmi tudomá­nyokra terjed ki. Nagy súlyt helyeznek a ta- nulmányutakra is, azonkívül egyes hallgatókat a nyári szünidő tartamára külföldre küldenek ki a biztosabb nyelvismeret elsajátítása cél­jából. Az egyes félévek végén kollokviumok vannak, a második §évfolvam végén pedig záróvizsgálat. Aki az intézet tájékoztatóját és első évi jelentését — melyekből adatainkat legfőkép mentettük — végig lapozza, a leg­jobb váradalmakkal tekint e kitünően szer­vezett és vezetett intézet jövője elé, mely jelentős szerepre van hivatva kereskedelmünk­nek szélesebb alapokra való kiterjesztése és a magyar közgazdasági érdekek megvédése dolgában. Még sok-sok hasonló alkotásra van szükségünk, mert elfordulva Széchenyi esz­méitől, sok mulasztást követtünk el e téren, midőn széles alapokra fejlesztettük ugyan a közművelődést, de a közgazdasági viszonyok fejlesztését ennek utána tettük és igy jutot­tunk oda, hogy máig szegények vagyunk. Gyermekeink számára van iskola, de nincsen kenyér“ Oly kezdetlegesek még mindig a gazdasági élet fontos ágai, vagy szűk a bol­dogulás területe, hogy a túlnyomó többség kényszerűségből improduktív pályára tódul. E viszonyok között jelentős fordulatot jelent a kereskedésre nevelő iskolák szerencsés fej­lődése és a fenti akadémia életrekeltése, mely nemcsak közművelődésünknek, de idő­vel bizonyára közgazdaságunknak is elsőrendű tényezőjévé fogja magát kinőni. Eltűnt dohányos. «&Z árok halottja. — A Szamos tudósítójától. — Szatmár, junius 26. Annak idején megírta a Szamos, hogy Daruka László gulácsi lakos ez év január havában eltűnt hazu’ról. Daruka az eltűnés előtt dohányt szállított be több társával egye­temben, beváltás végeit Vásárosnaményba. A termést át is vették tőle és Daruka félvette a járuló összeget. A józanéletü gazda dolgai elvégzése után a saját szekerén hazafelé tartott. Vele volt két falubelije, akiktől egy fordulónál el­vált. Azt mondta, hogy gyalog folytatja az útját. A dohányos azonban eltűnt s mivel meg­lehetősen sok pépz volt nála, kétségtelen, hogy valami bünyténynek lett az áldozata. Ámde a lefolyhatott nyomozás még a Indiá­jára sem birt rátalálni. Most végre véletlenül megtalálták a sokáig keresett dohányos holt­testét. A jánki-ut mentén egy árokban heveit, mely idáig a folytonos esőzés következtében tele volt vízzel s csak most száradt ki. A rokonok felismerték a hullát. A zse­bében semmit sem találtak. A tek n feltalálása remélhetőleg nagy­ban segítem fogja a csendőrség nyomo­zását. ELADÓTÉGLA Q. dr. JlíuhV'féle gyártelepen első- rangú tégla jutányos árban kapható. JKegrendellietö a Szatmári banknál. Spar: &dt>ari*ut. Telefon 379. — Szatmári bánit íelefon 13. Minden roba nj lesz LlAIá ~ n.ii rnhafestő és gőzmosó tisztítás és festés által HdjIajBÍ Kdl = gyárában — OZdUfidí .

Next

/
Thumbnails
Contents