Szamos, 1914. június (46. évfolyam, 124-145. szám)

1914-06-04 / 125. szám

4. oldal. (1914 június 4. 125. szám.) Fürdő és tisztaság. Szatmár és Szatmármegye a statisztikában. Szatmár, jun 3. A kultúra fokmérője: — itt az alkalom szerint következnek az érzékitő képek — a szappan, az irni-olvasni tudás, az újságolvasók száma . . . Pataki Béla könyve szerint: a fürdők és a fürdőzők száma. Népfürdő és iskolafürdő a cime annak a kötetnek, amelyben Pataki Béla budapesti tanár, az országos magyar népfürdőegyesület főtitkára a társadalmi muzeum kiadványai kö­zött a kultúrának, a kulturéletnek és a köz­egészségnek minden szappannál jelentősebb mérőjéről ir. Szomorúsággal kell jóelőre meg­állapítanunk belőle, hogy megmérettünk és ijesztően könnyűnek talá'tattunk. A statiszti­kai táblázatok, amelyeket óriási fáradsággal szerzett be és beszédes egyszerűséggel állított sorba Pataki Béla, a legrikitóbb fole’etet adták arra a kérdésre, van-e •tudomása az ország széles dolgozó néprétegeinek, do a róluk és helyettük gondoskodni köteles vczotőknek is arról, hogy a fürdés az élotkulturának, az egészségnek és az éllel tartami ak milyen je­lentős befolyásolója és ha igen, van o az ér­dekeltekben e tekintetben kifejlett óletigény és tudatos követelés és van-e a gondoskodásra kötelezettekben kötelességtudás és kötelese'g- teljesités. A felelet ijesztő. Magyarország népe, a nép túlnyomó nagy része nem fürdik, nem is fürődhetik, mert nincs hol, de nem is igen tudja, hogy ennek másként kellene lennie, hogy hiányt szenved, hogy az életét rövidíti és hogy nemcsak maga válik a kórságokra készségessé, hanem a fertőzés hordozója is mindazok veszedelmére, akik magasabb élet­igényekhez fejlődve magukról nyilvános vf.gy magánfürdők használatárai egyébként gon­doskodnának. Orvostudományi megállapítás, de annyira köztudomású, hogy felesleges hosszasan be­szélni róla: a fürdés és általában a testápolás a legegyszerűbb és legbiztosabb fertőtlenítő és óvóeszköz ragályos fertőzések terjedésével szemben. A város, ahol ingyenes vagy leg­alább igazán olcsó (a szegények pénzével mérve olcsó) népfürdő van, ahol a népszállá­sok fürdőkkel kapcsolatosak, ahol a szegények iskoláiban fürdők vannak, a külső ragályozá­sokkal és a munka természetéből folyó mér­gezésekkel szemben (gáz, ólom, foszformérge­zések, tuberkulózi«) már félig védve van a nélkül, hogy a rendszeres fürdés testedző, ellentállást növelő hatása számításba is jönne. És ha most megkérdezzük, hogy állunk hát evvel az elemi, ős népvédő berendezéssel, mit mutat kultúránk ezen a mértéken ? — ak kor Pataki Béla statisztikája íme ezt mondja: Magyarországnak 63 magyar vármegyé­jében s az ezekben lévő városokban ól 18 millió 215 ezer ember. Ezek részére van az egész országban nyilvános fürdő 311, amelyek 241 helységben vannak elhelyezve. Négy és fél millió ember lakik olyan helyeken (leg- nagyobrészt a városokban), ahol fürdő van tizenkét és háromnegyed millió olyan helye­ken lakik, ahol nyilvános fürdő nincs, de magán fürdőszobák is csak kivételesen vannak. 723 azoknak a 3000 lakosnál többel biró nagy­S2AMOS községeknek a száma, ahol nincs fürdő s ezek mellett Breznóbánya, Szamosujvár, Bártfa, Szászrégen, Dicsőszentmárton, Erzsébetváros, Korpona, Vízakna, Abrudbánya, stb városok is szerepelnek. Nincs róla statisztika, de te­kintélyes része ezeknek a helyeknek még nyáron is fürdők nélkül vannak, mert sem folyójuk, sem állóvizük nincs. És vannak egész vármegyék, ahol a fürdő ismeretlen: Kisküküllő, Liptó, Turóc. De ezek mind általánosságok. Nézzük a minket közelebbről érintő adatokat. Pataki Béla statisztikája szerint Szatmár- Németi városának van 34.892 lakosa (a való­ságban több), akiknek van összesen két für­dőjük (a rituális fürdőket nem számítva) 23 fürdőkáddal, tehát 477 emberre jut egy fürdőkák Szatmárvármegye 361.740 lakosának — Szatmári sehol sem számitva a megyében — van négy helyen négy fürdője. Nyilvános für­dővel biró helységben lakik a 361 ezer ember közül 38.733, tehát mindössze 10-6°/o, ellenben 327.307 ember olyan községben lakik, ahol nincs fürdő. Van tiz olyan község, amelynek 3000-nól több a lakója, de fürdője niucs. Szatmármegye területén fürdője van: Szinórváraljának. Szinórváralja lakosá­nak száma 5.056, akik az elmúlt év statiszti­kája szerint igénybe vettek összesen 2.340 fürdőt, tehát évente 100 lakosra esik 44 fürdő. Felsőbányának van 4.442 lakosa, akik az elmúlt óv statisztikája szerint igénybevet­tek összesen 1.712 fürdőt, tehát évente 100 emberre mindössze 38 fürdő jutott. Nagybányának van 12.877 lakosa, akik igénybevettek 11.034 fürdőt s igy 100 em­berre jut évenként 85 fürdő. Nagykároly városnak van 16.078 lakosa, egy kádfürdője. Részletes statisztika hiányzik. Mindanógy helyen van külön rituális fürdő is. Ellenben nincs fürdője a következő, 3000-nél több lakossal biró községnek: Aranyosmeggyes (3,263), Avasfolsőfalu (3,253), Csenger (3522), Erdőd (3,602), Fehér- gyarmat (4,627), Kapnikbánya (3,517), Máté­szalka (5,935), Nagyecsed (4,665), Nagysom- kut (3,013), Szaniszló (4,822) = 40,219. * Pataki Béla alapos és tartalmas könyvét, a magyar tisztasági kultúra igaz mérlegét és egyben lelkes, harcos zászlóbontóját el kell olvasnia mindenkinek, akit a szociális jólét és haladás kérdései hivatalból és szive szerint érdekelnek és a tanulságokat le kell vonni, az elmulasztott munkát hivatalos és társadalmi utón sietve és minden áldozattal pótolni kell. A tisztaság ugyan drága dolog és nevelni is kell eF bb rá a népet, de még mindig olcsóbb és hatásosabb a tuberkulózis és minden ra­gályos betegség ellenében, mint a kórházak és a gyógyító szerek. műsS tylj ff :’V? fehérnemű és vequhsztitó tehene eV /S /_ V táiamap ZPetÖfi-kóz,. Merez Is tyán. mellett. Szép és jó munka,. Fontos kiszolgdló-h. Kardos divatház a színházzal szemben Girardi ? férfi szalmakalap x r ere igen szép angol fazon Korona 3-30 K( mm ieti „amerikai“ 2 szalaggal )rona 10 ­Girardi p férfi szalmakalap , r erei igen ele­gáns kivitel Korona 4— Ke áltatna ieti„ Equador“ 2 szalaggal irona 12 — Girardi P férfi szalmakalap . , r erei :: japan :: rizsszalma Korona 450 Ke anatna ieti különleg. 2 szalaggal irona 20 — Színház. Az Urániából. Hanny Weise. A berlini udvari szín­ház e bájos művésznőjének végtelen ked­ves, szép játékában gyönyörködött tegnap majdnem to't ház az Uránia mozgóban a Hizárd játék című érdekes tartalmú és remek szépen rendezett film előadácán. — Amilyen szép volt a főszereplő Hanny WePse, éppen olyan jó volt a darab. A kisérő képek közzü! különösea kedves volt és nagyon megnyerte a közönség tetszését Az ő naplója cimü csodaszép álomkép. — Továbbá igen jó v >11 Duci bácsi mint éj­jeli őr, A meglepett lelkész Ó3 Ferenc és Mária cimü humoros kép is. Ma utoljára kerül e nem mindennapi szép műsor színre. RIKSZAP1 VÍZZEL vegyítve az ez idei termésű sa- vanyubor kitűnő italt szolgáltat. LJ Tisztán a BIKSZÁDI GYÓGYVÍZ hurutos bántalmak ellen páratlan Kapható mindenhol. Árjegyzéket küld kívánatra a Fürdőigazgatóság Bikszád

Next

/
Thumbnails
Contents